Augusztus nemcsak a számvetés, hanem az előretekintés ideje is. Jó az, hogy magtárban a búza, de rögvest sorjázik a gondolat: mi örömöt, bánatot tartogathat még az év hátralévő időszaka?
Értékeink
Kenyérről, búzáról augusztusban mindig szó esik, most az augusztus 20-i ünnepi megemlékezések helyett egy szakmai tanácskozást választottam e téma felvillantásához. A naik.hu beszámolója szerint szőlészek, borászok és gabonatermesztők augusztus 24-én szakmai fórumot rendeztek a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet és a Gabonakutató Nonprofit Kft. szervezői közreműködésével a kecskeméti városházán.
„Köszöntőjében Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója kiemelte, hogy kevés ország van a világon, amely olyan minőségben képes előállítani saját gabonaszükségletét, mint Magyarország. Nekünk, magyaroknak ez itt a Kárpát-medencében természetesnek tűnik, de sok helyen a világban ez egyáltalán nem így van. Ennek a hatalmas erőforrásnak a megóvása és gyarapítása az egyik legfontosabb feladatunk, hiszen az élelmiszer-termelés a történelem során mindig is stratégiai fontossággal bírt – és egy percig sem kérdés, hogy ez a jövőben is így lesz. A hazai agráriumban megvan az a növekedési potenciál, ami a versenyképességünk további fejlesztéséhez szükséges, a NAIK feladata, hogy ehhez a munkához olyan tudományos eredményeket szállítson, amelyek a gyakorlatban már rövid távon is előrelépést jelentenek.
Dr. Matuz János, az MTA doktora, szegedi kutató a búza történetét foglalta össze előadásában, és egy érdekes adatsorral is megvilágította a hazai termelés alakulását. Míg a 20-as években egy hektáron 1-1,5 tonnányi kalászos termett, addig napjainkban ez a szám 5,2-5,4 tonnára változott. A világon 220-240 millió hektáron terem a búza, amelynek fogyasztására egyre nagyobb igény jelentkezik. 2010-ben 600 millió tonna fogyasztását jelezte a piac, amelyet sikerült megtermeszteni, igaz, 2,5 tonna búzás termésátlagot kellett ehhez elérni. Azonban 2020-ra egymilliárd tonnára emelkedhet az előrejelzések szerint az emberiség búzafogyasztási igénye. Mivel a termőterület nem nő, így a termelés intenzitását kell az említett 2,5 tonnáról 4 tonnára emelni.
Várakozások
A nyárutó megkerülhetetlen kérdése: vajon az őszi betakarítás mivel kecsegtet? „Nem kedvez a kukoricának a nyár végi forróság. Az elmúlt hetek száraz, meleg időjárása miatt biztosra vehető, hogy országos szinten jelentősen elmarad a terméseredmény az előző évek átlagától. Az eső hiánya elsősorban a növekedésben akadályozta a kukoricát. A helyzet nem minden térségben riasztó, ahol volt némi csapadék, ott a közepesnél jobb termésben bízhatnak a gazdák. – mondta a Magyar Időknek Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökhelyettese. Szerinte még korai konkrét mennyiségekről beszélni, azt azonban már most jól lehet látni, hogy az ország jelentős részén közepes vagy gyenge lesz a kukoricatermés.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara becslése szerint idén hétmillió tonna kukorica kerülhet a magtárakba, ez csaknem kétmillió tonnával maradhat el a tavalyi mennyiségtől.
Bár a gazdák féltek attól, hogy a csapadékhiány nagy kárt tesz a szántóföldi növényekben, a napraforgó esetében ez nem következett be. A GOSZ szerint jónak ígérkezik a termés. – A napraforgó jól tűri a szárazságot, így a terméskilátások is biztatók. Egyedül a hirtelen jött nagy mennyiségű csapadék okozhat gondot, a napraforgó ugyanis érzékeny a nedvességre, hamar különböző betegségek támadják meg. Ezzel együtt a tavalyihoz hasonló jó eredménnyel zárulhat idén is a betakarítás.”
Nem rossz
A jó hírnek több fajtája létezik. Az alapforma, amikor arról értesülünk, csak úgy egyszerűen, hiánytalanul és kellemetlen mellékhatások nélkül sikerülnek a dolgaink. A csúcs, amikor ez a kellemes állapot minden várakozásunkat fölülmúlja. Viszont legalább ilyen örömteli, amikor valami rossz megszűnik, és helyreáll a korábbi „békeidők” állapota. Utóbbira példa a következő címmel tálalt híradás: „Magyarország visszanyerte madárinfluenzától mentes besorolását”.
A Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) vonatkozó előírásai szerint Magyarország 2017. augusztus 24-én visszanyerte madárinfluenzától mentes besorolását. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz elismerését követően sorra nyílhatnak újra az egyes harmadik országi piacok a magyarországi élő baromfi és baromfitermék-szállítmányok előtt. A járvány újbóli megjelenésének megelőzése érdekében egyes intézkedések továbbra is érvényben maradnak.
A nemzetközi besorolás változása mellett is fontos hangsúlyozni, hogy jelenleg is érvényes az állományok be- és újratelepítésének részletes feltételeit tartalmazó országos főállatorvosi határozat, amelyet a hatóság ellenőrizni fog. A baromfikat továbbra is zárt helyen kell etetni, itatni, valamint a takarmányt zárt helyen kell tárolni. Az előírás célja, hogy csökkenjen a vadmadaraktól való fertőződés lehetősége.
2016. november 3. és 2017. április 21. között a NÉBIH laboratóriuma összesen 240 baromfiállományban, 200 vadmadárban és 10 fogságban tartott madárban mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza H5N8 törzsének jelenlétét. Minden, az állat-egészségügyi intézkedésekkel a járvány során érintett és a vonatkozó előírásokat betartó állattartó kártalanításban részesült. A leginkább sújtott kacsa- és libatartók részére ezen kívül csekély összegű jövedelempótló támogatást dolgozott ki a Földművelésügyi Minisztérium. Az érintett feldolgozók megsegítésére pedig jelenleg is folyamatban van egy támogatási tervezet kidolgozása”
Szigorodó követelmények
A híreket nem mindig lehet egyértelműen jó vagy rossz kategóriába sorolni. Erre is akad példa az elmúlt hetekből. A 2018-as támogatási évtől várhatóan több olyan változás is életbe lép, amely hatást gyakorol a vetésszerkezet kialakítására, a gyommentesítés módjára és a zöldítési előírások korábbi években megszokott módon történő teljesítésére – tudhatjuk meg az agrotrend.hu agrárkamarai tájékoztatón alapuló híradásából.
„Bár többen az EFA követelmény 5-ről 7 százalékra történő emelésétől féltek a legjobban, az Európai Bizottság (EB) döntése értelmében a kötelezően kialakítandó ökológiai jelentőségű területek mértéke a jövőben nem emelkedik, tekintve, hogy a jelenlegi érték mellett is eléri a számára kitűzött környezetvédelmi hasznot. Azonban talán az emelésnél is nagyobb nehézséget jelent majd több más módosítás.
Az elmúlt hónapokban az EU döntéshozó szervei elfogadták ugyanis az EB azon javaslatát, miszerint egyes EFA-területeken tilos a növényvédő szer használata. Így 2018-tól a parlagon lévő, a nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területeken, az ökológiai jelentőségű másodvetések területén, valamint az erdőszélek mentén fekvő határsávok esetén tilos lesz bármilyen növényvédő szert alkalmazni. Tekintettel erre a szigorításra, várhatóan jelentősen csökken majd ezen EFA-elemek népszerűsége.
Tovább szűkül a gazdálkodói lehetőségek köre azzal is, hogy 2018-tól eggyel kevesebb EFA-elemmel teljesíthetik kötelezettségeiket, ugyanis kikerül az EFA-elemek köréből a vizesárok. Ugyanakkor fontos változás, hogy a jövőben a 0,25 hektárt el nem érő területek is elismertethetőek parlagként, másodvetésként, nitrogénmegkötő növényként, és egyéb táblaszintű EFA-elemként. Egy elemmé olvad össze a sövény, a fás sáv és a fasor, valamint a jövőben olyan fás sáv is elismerhető lesz legfeljebb 10 méteres szélességben, amely szélesebb, mint 10 méter, de nem szélesebb 20 méternél.
Azok a gazdálkodók, akik területükön nem tesznek eleget a gyommentesség minimumkövetelményének, a jövőben számítsanak arra, hogy ennek következményeit sokkal szigorúbban érvényesíti majd a hatóság. A vonatkozó jogszabály értelmében a gyomosodással érintett terület adott évben elesik a területalapú támogatástól, azonban ezt a szabályt az elmúlt években nem sikerült minden esetben maradéktalanul érvényesíteni.
A hazai jogalkotó és végrehajtó szervek döntése alapján akár már az idei évben, de 2018-tól biztosan elesnek a területalapú támogatásoktól azok a teljes táblák (nem csak az érintett parcella!), amelyeken a hatóság virágzó parlagfű nagymértékű jelenlétét állapította meg, és parlagfű elleni közérdekű védekezést rendelt el.
Szerző: TSZI.
