Augusztus utolsó hetében tartották a Bayer Légyott ez évi utolsó rendezvényét, a szőlőtermesztéssel és növényvédelemmel foglakozó tanácskozást és bemutatót. Idén, nem véletlenül, az eseményen fokozott hangsúlyt kaptak a növényvédelmi kérdések.
A már évek óta megrendezett szántóföldi Bayer Légyott-ok sora 11 évvel ezelőtt a szőlővel is kiegészült, mivel a kertészeti növények közül ez az ültetvénykultúra fontos szerepet tölt be a Bayer tevékenységében. Különösen érvényes ez az idei évre, amikor az időjárás alakulásának tulajdoníthatóan több év után ismét egy nehéz évjárattal kell megküzdeniük a termesztőknek és növényvédősöknek. Ezzel a gondolattal kezdte köszöntőjét Mattyasovszky István, a Bayer fejlesztési és marketingigazgatója, amikor üdvözölte Egerben, a Károly Róbert Főiskola Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében megjelent több mint 200 résztvevőt.
A gazdag növényvédelmi program felvázolása után elhangzott, hogy az előző napon megtartott XI. Bayer borversenyre 268 bormintával neveztek a termelők, amely gyakorlatilag a teljes hazai borászatot reprezentálja; ezek kb. 65%-a fehérbor, 6-7% rozé és 20-25% a vörösborok aránya. (Az öt kategóriában zajlott verseny győzteseinek és helyezettjeinek később, szeptember 26-án, ünnepélyes keretek között a Gellért Szállóban adták át a díjakat.)
A rendezvénynek otthont adó kutatóintézet igazgatója, Dr. Zsófi Zsolt elmondta, hogy az intézetet 1896-ban alapították, s az azóta eltelt több mint száz év legfontosabb eredményei között mindenképpen ki kell emelni a hazai rezisztens szőlőfajták itt folyó előállítását, amely munka Csizmazia Darab József nemesítő nevéhez kötődik. Munkásságának eredményeként termesztjük ma többek között a Zalagyöngye, a Bianca, a Turán, a Medina, a Néró és más fajtákat.
Az intézetben ma nem folyik nemesítés, de a területükön 750 fajta (genotípus) található, ami egy olyan génbank, ami nagy értéket képvisel a hazai kertészetben.
A jelenlegi kutatási tevékenység technológiafejlesztésre, élettani vizsgálatokra, fajtaérték kutatásokra terjed ki. Emellett a Károly Róbert Főiskola szervezetén belül az oktatásban is részt vesznek, és szőlő-, illetve bortermelést is folytatnak.
Fókuszban a fitoplazmás betegség
A szőlő növényvédelmének sajnálatos idei aktualitásaként az aranyszínű sárgaság fitoplazmáról és az azt terjesztő vektorról, az amerikai szőlőkabócáról Hegyi Tamás, a Bayer fejlesztőmérnöke tartott ismertetést. Mivel erről a tőkék idő előtti és gyors pusztulását okozó veszélyes betegségről lapunkban már több alkalommal is írtunk, most csak a legfontosabb tudnivalókat szedjük csokorba az elhangzottak alapján.
Az előadó mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy ez esetben egy rendkívül agresszív módon terjedő betegségről van szó, mert a vektor szervezet, a szőlőkabóca, életmódjánál fogva szorosan kötődik a szőlőhöz. Mivel a fitoplazmás betegség ellen direkt módon nem tudunk védekezni, ezért közvetve, csak az őt terjesztő kabóca ellen lehet és kell beavatkozni.
A fertőzött tőkék aránya egy év alatt akár 30%-kal is növekedhet. A kabóca fiatal állapotú lárváit igen nehéz a szőlőben észrevenni (ebben segíthet a ragadós sárga lapok használata). Jó tudni, hogy az egynemzedékes szőlőkabóca tojás alakban telel át, de a tojások nem viszik át a fertőzést, csak a lárvák és a kifejlett alakok. Ezek a szívásukkal felvett fitoplazmát csak harminc nap lappangási idő után képesek továbbadni más növényekre. Ez segíthet a vegyszeres védekezések tervezésében. A rovarölő szerek napjainkban tapasztalható csökkenő vagy jogszabályok által korlátozott felhasználása (például AKG-programok, a környezetkímélő légtér telítéses eljárás az öko- és hagyományos termesztésben), ami alapjában véve örvendetes, a szőlőkabóca elleni védekezés sikerében azonban a termesztő esélyeit rontja. A szakember hangsúlyozta, hogy az első lárvák észlelése utáni harminc napon belül legalább egy védekezést mindenképpen el kell végezni (átlagos évjáratban június végén-július elején).
Szó esett a szőlőkabóca és a szőlőmolyok elleni összehangolt, együttes védekezés szükségességéről vagy lehetőségéről is. Mivel a szőlőmoly kártétele hazánkban jelenleg visszaszorulóban van, továbbá mivel az első nemzedékének lárvakelési ideje a gyakorlatban nehezen állapítható meg pontosan, ezért inkább a második nemzedék elleni permetezést célszerű összekapcsolni a kabóca elleni védelemmel; ez június utolsó és július első dekádjára tehető.
A szőlőmoly első nemzedéke elleni védekezés elvégzéséhez érvek és ellenérvek egyaránt felhozhatók, folytatta az előadó. Mellette szól, hogy az ekkor kijuttatott szerek hatásossága jobb, a kisebb lombfelület miatt kevesebb a permetezési hiba, és hogy elvileg könnyebben megelőzhető a kártevő tömegesebb felszaporodása. Ezzel szemben a méhek védelme miatt ma már egyre nehezebb a virágzás környéki permetezések végrehajtása, így a második nemzedék elleni időpontban ez már nem szempont. A feromon-csapdás rajzásmegfigyelés is könnyebb a második nemzedék esetében, így a védekezés időzítése is pontosabb lehet.
A szőlőn és más növényeken is évek óta tömeges egy másik kabócafaj, az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) előfordulása. Noha közvetlen kártétele eddig nem ismert, de mézharmat termelése miatt a méhek által látogatott kultúrák sorába emelheti a szőlőt (védekezési problémák!), s mivel igen sok gazdanövénye van, jelenléte állandó lesz a szőlőben is.
Végezetül a szakember emlékeztetett arra, hogy a bőségesen csapadékos idei évben a gombás betegségek is sok gondot okoznak. Különösen a lisztharmat fertőzött általánosan és súlyosan; ott, ahol elmaradt a korai védekezés, jelentős fürtfertőzés alakult ki. Részben az ennek nyomán bekövetkezett bogyórepedés, részben a csapadékos nyári idő miatt, ahogy fogalmazott, a botritiszes szürkerothadás is ott ólálkodik az ültetvényekben, s a további időjárástól függ a várható rothadás tényleges mértéke.
Betegségek és fungicidek
A növénykórtani gondolatot tovább folytatva Lovász Csaba marketingmenedzser a Bayer új gombaölő szerét, a Luna Experince-t mutatta be.
Ez a fluopiram+tebukonazol hatóanyagú fungicid az ún. minőségrontó betegségek (varasodás, alternáriás betegségek, lisztharmatok, monília, szürkepenész) széles köre ellen jön számításba a gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermesztésben.
Hazánkban egyelőre a csemege- és borszőlő védelmére várható a felhasználási engedélye lisztharmat (0,25 l/ha) és szürkepenész (0,5 l/ha) ellen, évente 1-3 alkalommal, 7-14 napos időközönként felhasználva.
A termékcsalád már korábbi ismert tagjával, a Luna Privilege-dzsel (fluopiram) összehasonlítva a Luna Experience használata szőlőben elsősorban a lisztharmat ellen javallt, mégpedig a szőlő legfogékonyabb fenológiai állapotában, a fürtmegnyúlástól a bogyó növekedéséig tartó időszakban. A Luna Privilege-et a szürkepenész elleni ’specialistának’ tekintik, ezért kijuttatását a vegetáció végén, a zsendülés időszakától a várható szüret előtti két hétig terjedő időben ajánlják. Mindkettő használatára érvényes a preventív alkalmazás.
Az már a nyár derekán eldőlt, hogy az idei év bevonult a nehéz növényvédelmi évek sorába. Erről és a Bayer szőlővédelmi technológiai kísérleteiről Gáspár Gergely és Kleofász Mátyás részletes és gyakorlatias szempontú ismertetéseiből hallhattunk.
A kedvezőtlen növénykórtani helyzetet az enyhe téli időjárás, a csapadékos tavasz és a szinte folyamatosan esős, párás július és augusztus együttesen idézte elő.
A sok tavaszi csapadék ellenére a peronoszpóra csak gyengébb fertőzéssel indult; ebben szerepe volt annak is, hogy az elmúlt két aszályos, száraz év után kevesebb volt az áttelelt fertőzési forrás (beteg növényi maradvány) is. A nyár második felére a fiatal leveleken és a hónaljhajtásokon azonban már nagy számban jelentek meg a peronoszpórás foltok; az idősebb leveleken az erek által határolt, apró mozaikos foltosodás a jellemző. Érdekes megfigyelésként említették, hogy az alföldi szőlőkben súlyosabb a peronoszpóra-fertőzés, mint a hegyvidéken.
A fő gondot ebben az évben a szőlőlisztharmat okozta. Ennek hátteréről Kleofász Mátyás szólt részletesebben.
Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt száraz évben a korai szüret miatt már augusztus elején befejeződtek a védekezések, így a lombhullásig hosszú idő állt rendelkezésre a lisztharmat gomba áttelelő képleteinek (kazmotéciumok) kifejlődésére, és ezek a szokatlanul enyhe télben sem károsodtak. Az ehhez társuló korai tavasz, korai fakadás, kedvező időjárás a szokásosnál korábbi fertőzést indított el, így minden feltétel adott volt a lisztharmatjárvány felépüléséhez. Ezt csak a szokásosnál korábban elkezdett védekezésekkel lehetett volna elkerülni, amelyek során a kontakt hatású szerek mellett korábban kellett volna bevetni a nagy hatású felszívódó fungicideket is. Aki ezt megtette, és a virágzásig megvédte a szőlő leveleit a lisztharmat fertőzésétől, az később nagyobb sikerrel háríthatta el a fürtfertőzést is. Sokan azonban rutinból védekeztek, ami az idén egyértelműen késedelmet jelentett; az eredmény a bogyók, fürtök súlyos fertőződése és terméskiesés lett.
Az előadók ismertették az Egerben beállított idei kísérletet: a demonstrációs parcellákban hét védekezési időpontban kijuttatva háromféle technológiai variánst hasonlítottak össze, amelyben átlagos és csúcstechnológia egyaránt szerepelt.
Műszaki újdonságokat is láttunk
Az idei bemutató egyik munkaállomása az a stand volt, amelyen Csorba Csaba fejlesztési menedzser a Bayer egyik műszaki újdonságát, az easyFlow elnevezésű, a kis és közepes kiszerelésű folyékony növényvédő szerek szennyeződés- és csepegésmentes, tiszta adagolását végző zárt rendszerét mutatta be a gyakorlatban.
A rendszer egyik része a permetezőtartályon lévő adapter, ami könnyen, akár utólag is felszerelhető. Ehhez tökéletesen csatlakozik a másik rész, a lezárt vagy már bontott kannára csavarozható adapter. A zárófólia felnyitása a már zárt rendszerben történik. Maga a fólia a kannán marad, csupán az adagoláshoz szükséges méretű (a fólia kb. 80%-át kitevő) lyukat üt rajta a rendszer erre alkalmas része. A töltés befejezésekor a még zárt rendszerben történik a göngyöleg tisztítása, és az ehhez használt mosóvíz is egyenesen a permetlé-tartályba ürül. Így a permetlé elkészítése során az előkészítő nem érintkezik a növényvédő szerrel, továbbá sem a zárófólia, sem a göngyöleg tisztítására használt mosóvíz nem kerül a tartályon kívülre, így a környezeti terhelés csökken.
A szőlőtermesztés gépesítési, technikai újdonságaiba a KITE Zrt. helyszíni bemutatóján nyerhettek bepillantást a látogatók.
Az évről évre egyre gyarapodó gép- és műszaki ajánlatukból ez alkalommal – többek között – a támrendszer létesítéséhez kínáltak megoldást az olasz Valente cég galvanizált sor- és végoszlopaival. Bemutatták a Safari galvanizált oszlopot, a Tekno galvanizált oszlopot, amelynek talajba kerülő részét egy külön festékréteggel kezelték a hosszabb élettartam érdekében, és az Eko elnevezésű színes oszlopokat, amelyek a legszigorúbb környezeti elvárásoknak is megfelelnek.
A szőlő talajmunkái során használható a Tournesol nevű soralj-művelő gép, amellyel kézi munka (kapálás) nélkül végezhető a sorok gyomirtása, lazítása. A Pellenc cég által szabadalmaztatott rendszer kiváló minőségben dolgozik a tőke körül, annak sérülése nélkül. A művelőegység csillapítókarokkal szerelt csuklós karon van elhelyezve, így nincs szükség tapogató érzékelőre. A függesztett gép két félsor egyidejű művelésére alkalmas, 0,5 méter szélességben.
