A növénytermesztés tavaszi nagyüzemében kiemelkedő fontosságúak a tavaszi vegyszeres gyomirtási munkák. Az alábbi írás szerzője a napraforgó, a kalászosok és a repce gyomirtásában követendő szempontokra hívja fel a figyelmet.
Szélsőséges időjárású évek után
Jóllehet, az elmúlt év (évek) rendkívüli időjárása és ennek növényvédelmi, növénytermesztési hatásai minden növénykultúrát érintettek, s ezekről több írás, tudósítás jelent már meg, az elkövetkezendő hónapok mezőgazdasági munkálataihoz, a tervezéshez most sem lehet figyelmen kívül hagyni az időjárási visszatekintést.
A 2010. év Magyarországon az elmúlt évszázad legcsapadékosabb éve volt, amit a szélsőségesen meleg és száraz 2011-2012-es évek követtek. 2011-ben a legtöbb szántóterületen még nem is lehetett annyira érzékelni a szárazság hatását, mivel a talajokban elegendő tartalék nedvesség volt. Ez a tartalék azonban elfogyott, pótlása nem történt meg a legtöbb területen, így 2012-ben már szinte az egész országban látványosak voltak a szárazság hatásai, tünetei, következményei.
Kello odafigyeléssel 2012-ben is eredményes lehetett a napraforgó-termesztés
A gyomirtó szerek 2012-ben sok esetben nem úgy hatottak a gyomnövényeken, ahogy azt elvártuk volna, mivel azok kelése vontatott volt, heterogén gyomállományok alakultak ki, a gyomirtás időzítése nem volt minden esetben optimális, illetve sok fejtörést okozott az, hogy mikor, mivel és hogyan permetezzünk ellenük. A kikelt gyomnövények is védekeztek a szárazság ellen, ezért gyorsan és nagyobb mértékben alakítottak ki viaszréteget a leveleiken, ezzel is csökkentve anyagcseréjük intenzitását. Ennek eredményeként ellenállóbbak lettek a gyomirtó szerekre, illetve hatáscsökkenés következett be a gyomirtásokban. A szélsőséges időjárás miatt (a reggeli órákban közel fagypont körüli hőmérsékleti értékek délutánra 25-30° C fok fölé kúsztak) a kultúrnövény sok esetben olyan fitotoxikus tünetekkel reagált a herbicides védekezésre, amely a szárazság miatt tovább megmaradt az állományokon, illetve több esetben ki sem tudták nőni az ilyen tüneteket, amelyek a terméseredményekben is megmutatkoztak.
A 2012-es évben tapasztalt szárazság megszűnésének első bíztató jelei ősszel voltak láthatóak, mivel az ország szinte teljes területén megérkezett az eső. Ez a csapadék lehetővé tette azt, hogy megfelelő színvonalon elvégezhették az őszi talajmunkákat, a talajélet ismét aktívabb lett, így a hónapokkal korábban kijuttatott növényvédő szerek bomlása is folytatódott. Az őszi vetések csírázásnak tudtak indulni, és nem tapasztaltunk olyan fitotoxikus tüneteket a kultúrnövényeken (kalászosok, repce) a le nem bomlott növényvédő szerek miatt, mint amit 2011 őszén, illetve 2012 tavaszán lehetett látni.
A csapadék megérkezését követően a „bátrabb” gazdálkodók a késői időpont ellenére is el tudták vetni a tervezett őszikáposztarepce-területeiket, amelyek ki is keltek, és az ősz folyamán meg is tudtak erősödni. Az őszi kalászos gabonák alá megfelelő minőségű magágyat sikerült készíteni, a vetést követően kellő mennyiségű csapadék elegendő volt a keléshez, növekedéshez, fejlődéshez. Így összességében azt mondhatjuk, hogy az őszi vetésű növények megfelelő fejlettségi állapotban mentek a télbe.
Az egyéb őszi talajmunkákat is sikerült megfelelő minőségben elvégezni, ami a tavaszi vetésű növények részére is megfelelő talajállapotokat teremtett meg.
E sorok írásakor, január első dekádjában a tél eddig kegyes volt hozzánk, mivel nem volt szélsőségesen zord az időjárás. Bár az eddig hullott hó és eső ellenére még mindig közel 150 mm csapadék hiányzik a talajok nagy részéből, de összességében sokkal jobbak a kilátások, mint egy évvel ezelőtt.
Az őszi vetésű növények várható helyzete tavasszal
Az eddig vázoltak alapján őszi vetésű növényeink tavaszi általános fejlettsége reményeink szerint megfelelő lesz. Szem előtt kell tartanunk azonban, hogy nemcsak a kultúrnövényeink számára volt optimális az elmúlt néhány hónap, hanem a kártevőknek, kórokozóknak, károsítóknak, így a gyomnövényeknek is. Számíthatunk arra, hogy az elmúlt két évben ki nem csírázott, ki nem kelt gyomnövények nagyobb része most fog kikelni, és egy átlagos évhez képest nagyobb számban fognak gyomosítani. Több olyan gyomnövény is megjelenhet majd, amelyek eddig nem okoztak számottevő problémát. Ez nagyobb odafigyelést fog megkívánni a termelőtől, hogy a gyomosodást alacsony szinten tudjuk tartani.
A permetezések alkalmával még inkább figyelembe kell venni gyomok legérzékenyebb fenológiai állapotát. Általánosságban elmondható, hogy a magról kelő kétszikűek 2-4 valódi leveles korban, a magról kelő egyszikűek gyökérváltáskor, az évelő kétszikűek az intenzív növekedési szakaszban, a mezei acat a tőlevélrózsás fejlettségben a leginkább érzékeny, így a hatékonyság érdekében az említett fenológiai állapotokban kell a vegyszeres gyomirtást elvégezni.
Ebbe a táblába nem napraforgót kellett volna vetni…
A növénykárosodások, a fitotoxikus tünetek elkerülése érdekében a herbicides kezelések időzítésénél ismerni kell a felhasználhatósági korlátokat, a kultúrnövény fejlettségére vonatkozó felhasználási előírásokat. Figyelnünk kell a hőmérsékleti értékek alakulására is, és a tankkeverékek összeállításakor 3-4 hatóanyagnál többet ne keverjünk össze csak azért, mert egy következő kijuttatást szeretnénk elhagyni, megspórolni. Ezekre az „aranyszabályokra” egy esetlegesen szélsőséges tavasz esetén még inkább oda kell figyelni.
Napraforgó
A napraforgó sikeres termesztésében kiemelt szerepe van a vetésforgónak. Az elmúlt évek vetésterületi felfutása a napraforgónál azt eredményezte, hogy a vetésváltás, a növényi sorrend nem minden esetben követte a jó gazda gondosságát. El kell(ene) fogadni továbbá, hogy a napraforgóban nem tudunk minden gyomnövényre (itt a parlagfűre gondolunk!) tökéletes megoldást nyújtani, sem mechanikailag, sem herbicidekkel. Ezért a vetések megtervezése előtt figyelembe kell venni a parlagfű előfordulásának a mértékét. Ahol a parlagfű nagy számban fordult elő már az előző években, illetve a talaj gyommagkészlete alapján várható a tömeges kelése, ott az egyetlen megoldás, hogy ilyen táblákba nem vetünk napraforgót.
A napraforgó vegyszeres gyomirtása elsősorban a magról kelő egy- és kétszikű gyomnövények ellen irányul, mivel az évelő gyomnövények ellen az előveteményben vagy annak tarlóján kell védekezni!
A hagyományos napraforgó vetőmagot használó termelőknek a vetés utáni–kelés előtti (preemergens) technológia nyújt egyedüli lehetőséget, mivel ebben az esetben a kikelt napraforgó-állományban (tehát posztemergensen) csak korlátozottan tudnak védekezni a kétszikű gyomnövények ellen. Megfelelő géppark meglétekor, illetve tökéletesen elvégzett talajmunkát és vetést feltételezve, további megoldásként megemlíthető a sorközművelő kultivátorozás, de ez a lehetőség csak kiegészítése lehet a vegyszeres gyomirtási technológiának.
A herbicid-ellenálló napraforgóhibrideket választó gazdálkodók a kikelt kétszikű gyomnövények ellen már nagyobb hatékonysággal tudnak védekezni. E hibridek a nemesítés útján váltak ellenállóvá az adott gyomirtó szer hatóanyagára, így nem genetikailag módosított (nem GMO) napraforgókról van szó! Az imidazolinon-ellenálló hibrideknél az imazamox hatóanyagú herbicid, míg a tribenuron-metil toleráns napraforgóhibrid esetében a tribenuron-metilt tartalmazó gyomirtó szer használható posztemergensen. Sajnos ezekben az említett herbicid-ellenálló napraforgóhibridekben sem lehet tökéletes védelmet biztosítani a nagy számban megjelenő és folyamatosan kelő, csírázó kétszikű gyomnövények ellen (ilyen a parlagfű is!), de a hagyományos napraforgófajtákkal/-hibridekkel ellentétben nagyobb biztonságot jelentenek. A termesztőknek e tényeket szem előtt tartva kell dönteniük; mivel a nem kellő szakismeret oda vezethet, hogy elgyomosodnak a napraforgótáblák, amelyek mentesítésére a kultúrnövény károsodása nélkül sajnos már nincsen lehetőségünk.
2013 tavaszán remélhetőleg nem tapasztalunk ilyen fitotoxikus tüneteket
Kalászosok
A kalászosok tavaszi gyomirtása, gyomszabályozása is nagy odafigyelést kíván a termelőktől, mivel egyre több készítmény kerül engedélyezésre, újabb és újabb terméknevekkel „bombázzák” a felhasználókat, ami sok esetben komoly fejtörést okoz a választásnál. Segítséget adhat a tájékozódásban, ha megnézzük, hogy az adott készítmény milyen hatóanyagból, hatóanyagokból áll. Ha tudjuk, milyen „tartalommal” bír, akkor már egyszerűen összehasonlíthatóak, rangsorolhatóak a készítmények. Az adott hatóanyag (és a hozzá kapcsolható ismert készítménynevek) ismeretében már könnyebben, gyorsabban fog megszületni a döntés.
Ilyen segítség lehet az évenként megjelenő „szerjegyzék”, de további segítséget nyújt az engedélyokiratokat kiadó hatóság internetes felülete (www.nebih.gov.hu) is, vagy a növényvédő szert gyártók, forgalmazók internetes honlapjai. Ezek átböngészésével olyan információk kerülnek a felhasználók birtokába, amelyek segítségével már könnyebb meghozni az adott területre, kultúrnövényre, gyomnövényre adaptált gyomirtási technológiát.
A kalászosoknál is elmondható, hogy minden gyomnövényproblémára van herbicides megoldás, a megfelelő szaktudás birtokában. A tavaszi posztemergens gyomirtást a kétszikű gyomnövények tömeges kelését követően kell elvégeznünk, illetve a védekezések időzítéséhez fontos a magról kelő egyszikű gyomnövények (nagy széltippan, vadzab, ecsetpázsit, rozsnokfajok) figyelemmel kísérése!
A szerválasztásnál tisztában kell lenni a készítmények gyomirtási spektrumával (a legtöbb esetben elég azt megjegyezni, hogy melyik készítménynek mely gyomnövény ellen nincsen tökéletes hatása).
Ismerni kell az adott készítmény felhasználásának fenológiai korlátait (bokrosodás végéig, szárbaindulás kezdetéig, 1-2-nóduszos fenológiában, zászlós levél megjelenéséig), amelyek a legkésőbbi felhasználásra adnak iránymutatást; természetesen a gyomnövények fejlődési stádiumainak figyelemmel kísérésével. Azt nem tehetjük meg, hogy például a zászlós levél állapotban még felhasználható készítménnyel csak a zászlós levél megjelenésére időzítjük majd a vegyszeres gyomirtást, azzal a gondolatmenettel, hogy addigra biztosan kikelt minden gyomnövény. Ekkor ugyanis az általános „aranyszabály” már nem tud érvényesülni, miszerint a magról kelő kétszikű gyomnövények az érzékeny, maximum 4-leveles fenológiai állapotban, a mezei acat tőlevélrózsás fejlettségben legyen. Ekkorra ezek a gyomnövények jóval nagyobbak, fejlettebbek szoktak lenni. A példánál maradva: „a zászlós levél megjelenéséig” megjelölés csak egy lehetőség arra, hogy eddig használható a szer, hogy valamilyen technológiai hibát orvosolni tudjunk, vagy egy nem várt gyomosodást meg tudjunk oldani.
A készítmények megválasztásakor az esetleges utóveteményre gyakorolt hatással is tisztában kell lennünk. Továbbá a szerválasztásnál egyre nagyobb szerepe van a készítmény árának. Itt azonban szükséges az árhoz tartozó tartalmat is ismerni, mivel a jelenlegi széles szerválasztékból csak az ár alapján nem lehet megfelelő szakmai döntést hozni.
A kalászosokban a tavaszi gyomszabályozást, gyomirtást több módon, illetve több lehetőség párhuzamos alkalmazásával hatékonyan meg lehet oldani. Ehhez rendelkezésre állnak a hatékony gyomirtási, gyomszabályozási módszerek, a preventív-megelőző intézkedések, a termesztéstechnológiai módszerek, nem utolsósorban a mechanikai és a vegyszeres eljárások, amelyek helyes megválasztásával, kombinációival viszonylag „könnyen” megoldhatjuk a gyomok egyedszámának alacsony szinten tartását. Ehhez azonban minden esetben ismerni kell, hogy mely gyomnövények ellen kell védekezni, tudni kell kiválasztani ehhez a leghatékonyabb módszereket, herbicideket. 2013-ban is arra számíthatunk, hogy arányaiban még mindig a „legolcsóbb” gyomirtási eljárások közé tartozik a kalászosok vegyszeres gyomirtása.
Repce
Az őszi káposztarepce tavaszi gyomirtó állománykezelése vélhetően könnyebb és egyszerűbb feladat lesz, mint az előző években, mivel homogénebb állományokkal fogunk találkozni tavasszal. Az utóbbi években szerencsére egyre több hazai repcetermesztő él az őszi gyomszabályozás lehetőségével, amely 2012 őszén a legtöbb esetben sikeres volt, így tavasszal csak az őszi technológiák kiegészítésére, megerősítésére kell alkalmazni a védekezéseket.
Az őszi káposztarepcénél is elmondható, hogy mára már megoldott a gyomirtás, mivel megtaláljuk azokat a gyomirtó szereket, amelyeket a „kezdők”, a „haladók”, vagy a „spórolósok” tudnak választani, de még az örökös „elkésettek” rendelkezésére is állnak hatékony készítmények. Fontos azonban tudni, hogy a gyomirtásoknál itt is be kell tartani a fenológiai korlátokat, mind a kultúrnövénynél, mind a gyomnövényeknél.
A kétszikű gyomnövények elleni védekezésnél a kultúrnövény szárba indulása, illetve a virágbimbók megjelenése az az általános fejlettségi állapot, ameddig el kell végeznünk a permetezéseket. A magról kelő kétszikű gyomnövények a 2-4 valódi leveles fenológiában, az évelő kétszikű gyomnövény, a mezei acat tőlevélrózsás állapotban a leginkább érzékeny. A gyomirtó szerek a növekedésben lévő gyomok ellen tudnak megfelelő hatást kifejteni, így a minimum hőmérsékleti értékeket is figyelemmel kell kísérni. Általánosságban elmondható, hogy a 10° C fok alatt kivitelezett permetezés nem lesz kellően hatékony, továbbá a túl alacsony hőmérsékleti értékek, vagy akár éjszakai fagyok után végzett permetezések nyomán a fitotoxikus tünetek aránya növekedni fog.
Az egyszikű gyomnövények ellen használható szelektív egyszikűirtó hatóanyagokról, készítményekről általánosságban elmondható, hogy hatásosak a magról kelő és az évelő egyszikű gyomnövények ellen. Az eltérő életformákat (magról kelő vagy évelő) és a fejlettségi állapotokat (2-4-leveles magról kelő, vagy 20 cm-es évelő) figyelembe véve, a kijuttatni kívánt dózist minden esetben külön meg kell határozni, mivel a gyomok fejlettségével és az életformával párhuzamosan a dózist emelni kell!
Az engedélyezett legalacsonyabb hatékony dózis a 2-4-leveles magról kelő egyszikű gyomnövényekre vonatkozik. A kultúrnövény fejlettsége ez esetben kevésbé meghatározó; a gyakorlatban szinte bármely fejlettségnél lepermetezhető a repce, hiszen ezek a szerek szuperszelektívek, tehát csak az egyszikűek ellen hatnak. A túl késői kezelés mégsem ajánlott, mert a repce árnyékoló hatása növekszik, így a herbicidek nem a kívánt helyre jutnak. Fontos továbbá azt is tudni, hogy jelenleg a legtöbb szelektív egyszikűirtó készítmény csak önmagában permetezhető ki, tehát semmi esetre sem szabad kombinációban, vagy egyéb más növényvédő szerrel egy menetben kijuttatni (a kivételekről az engedélyokiratban, illetve a termék címkéjén lehet olvasni)! Az általános szabály, hogy néhány napnak el kell telni a két permetezés között, a fitotoxikus tünetek elkerülése érdekében! Az élelmezés-egészségügyi várakozási idők is figyelmet érdemelnek, mivel a várakozási időkben is igen nagy változatosság figyelhető meg az ide tartozó herbicideknél.
Ilyen repceállományra vágyunk idén is!
Összefoglalva kijelenthető, hogy az előttünk álló tavaszi vegyszeres gyomirtások komoly kihívások elé állítják majd a termelőket, mivel több gyomnövény ellen kell védekezni, valamint a gyomnövények vélhetően sokkal heterogénebbül fognak megjelenni a táblákon. A kellő szakmai ismeretek birtokában a felsorolt kultúrákban azonban szinte minden gyomnövényhelyzetre van agrotechnikai és/vagy herbicides megoldás.
