Januárban általában még keveset lehet tudni arról, hogy milyen fontos vetésterv-módosítási kérdésekről kell dönteni majd márciusban. Egyáltalán kell-e dönteni, vagy mehet minden az eredeti tervek szerint – hiszen ezt két alapvető motivációs erő befolyásolja meghatározó mértékben: a tél fagyának hatása az őszi vetésekre, illetve a piac váratlan mozgásai, árindikációi a következő évi terményárakra.
Az észak-magyarországi régióban nagyobb az esély a tavaszi árpa termesztésére
Nos, ezek persze egyelőre nem követelnek gyors döntéseket, de foglalkoztatják a termelőket a hosszú téli napokon, amikor sok helyen a gyakorlati feladatok hiányában az elemzéseké, a tervek felülvizsgálatáé, a technika karbantartásáé a főszerep. Nem mellékesen pedig nagyon sokan azokon a hasznos témákat kínáló tanfolyamokon, rendezvényeken vesznek részt, amelyek ismereteiket bővítik, illetve a 2013. gazdasági év várható alakulásáról tájékoztatnak. Ezek a tavasszal induló munka szakmai részéhez nyújtanak nagy segítséget, azonban az időjárási tényezők várható alakulását inkább csak sejteni lehet. Ennek ellenére jócskán vannak, akik ez utóbbit is igyekeznek megjövendölni, és nem sok jót ígérnek 2013-ra…
Száraz tavasz, bizonytalan nyár
Nem jók a 2013-as időjárási kilátások, legalábbis a lakonikus rövidséggel összefoglalt meteorológus szakmai előrejelzésből ez derül ki. A globális felmelegedés miatt eddig is tapasztalt szélsőségeket tovább fokozhatja az idén érkező El Nino-jelenség és az évtized legerősebbnek ígérkező naptevékenysége. Az elmúlt két száraz év után nagyon kellene az eső Magyarországon, de ha lesz is, ez valószínűleg gyorsan és hevesen, rossz eloszlásban fog lezúdulni.
Jó csapadékeloszlással jó sörárpatermés remélhető
Az idei kilátásokat rontja, hogy a tél hagyományosan a legszárazabb évszak lett itthon, tehát extrém vastag hótakaró segítene igazán a várható szárazságon. Az OMSZ elemzése szerint a tavasz is szárazabbá vált az utóbbi évszázadban, hiszen közel 20%-kal kevesebb eső esik, mint korábban. Magyarország éghajlatára korábban is jellemző volt, hogy rendszeresen aszályosak voltak a nyarak. Az utóbbi évtized mérései szerint ugyan valamivel több a csapadék nyáron, de a változás nem jelentős. Ugyanakkor kicsivel szárazabbá vált az ősz, de a változás szintén nem jelentős.
Ami az előrejelzések leginkább aggasztó eleme, hogy globális rekordmeleg jöhet…
2013-ban érdemes lesz tehát figyelni a Csendes-óceán keleti részének felszínét szokatlanul felmelegítő – már említett – El Nino-jelenségre is, amely fokozhatja az időjárási szélsőségeket. A 2-7 évente előforduló aktivitás 9-12 hónapig tart, kialakulására akkor lehet számítani, amikor a tengerfelszín hőmérséklete a szokásosnál több fokkal magasabbra emelkedik. Ilyenkor módosul a Csendes-óceán tengeráramlási rendszere, és ez a jelenség kihat az egész világ időjárására.
Idén lesz a naptevékenység tizenegy évente bekövetkező maximuma is, emiatt több sugárzás éri a Földet. Noha a klímaváltozás folyamatában messze nem ez a döntő tényező – hanem a kőolaj, a földgáz és a szén felhasználásával a légkörbe engedett szén-dioxid –, de ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy minden idők legmelegebb éve lehet 2013 (az eddigi rekordot 2005, 2010 és 1998 tartja).
Esélylatolgatás
A főcímben feltett kérdés, ahogy mondani szokás, költői, hiszen legtöbbször az érintettek sem tudják, hogy bekerül-e a vetésszerkezetbe a tavaszi árpa vagy sem. Természetesen a tavasziárpa-termesztést szét kell választani sörárpa, illetve takarmányárpa kategóriára, ami évjárattól függően nagyon érdekes „átjárást” tett/tesz lehetővé. Valamikor, még a múlt érában, evidencia volt – amikor a sörárpa minőségi követelményei nem voltak ilyen magasak, mint manapság –, hogy jobb évjáratban akár a vetésterület 2/3-a, vagyis a 13,5% fehérjetartalom alatti termés szinte az utolsó szemig sörárpa-alapanyag lehetett, persze bonifikált, de mégis magasabb áron. Ez a lehetőség arra sarkallta a termelőket, hogy vessenek tavaszi árpát egy jó évjárat reményében, és a termés legfeljebb takarmányként végzi. Ma a helyzet alapvetően megváltozott, hiszen a fajtaspecifikus és minőségcentrikus sörárpatermesztés messze nem azonos a korábbi „szerencseközpontú” tavasziárpa-termesztéssel. Különösen azért, mert a minőségi paraméterek biztosításához – időközben kiderült – a magyar termőhelyi viszonyok nem igazán ideálisak.
Marad-e a talajban elegendő víz a tavaszi vetésig?
Ennek megfelelően alaposan átalakult a tavasziárpa-termesztés hazai gyakorlata, érdek- és jövedelemviszonyai, egyben a kultúra vetésterülete is lecsökkent. A 2012. évi vetésterület alig érte el a 100 000 ha-t országosan, és a „kiszorítósdinak” még nincs vége… Annál is inkább, mert a frissen közzétett meteorológiai információk szerint 2012-ben a napfényes órák száma országos átlagban ismét nőtt – az éves 1 800-2 100 óráról 2012-ben ugrásszerűen 2 300-2 600 órára emelkedett –, ami a tenyészidőszakra vonatkoztatva is jelentős növekedést mutat. Ez viszont egyáltalán nem kedvez a sörárpa termesztésének sem, pontosabban a vegetáció alatti növényfejlődési szakaszokat – fenológiai fázisokat – kedvezőtlenül érinti. Ez pedig akadálya lehet a minőségi paraméterek teljesítésének, hiszen sem az alacsony fehérjetartalom, sem a kívánatos magasabb osztályozottság nem, vagy csak nehezen teljesül.
Kényszerpályán
A tavaszi árpa termesztése természetesen a még – átlagos évjáratban – optimálisnak ítélhető termőhelyeken változatlanul helyet követel a vetésszerkezetben. Fontos szerepe van a vetésforgóban, mint előveteménynek, valamint a betakarítási munkacsúcsot is széthúzza, tehát munkaszervezési előnyökkel rendelkezik.
Ha a időjárás ideális, és kedvez az adott évjáratnak, akkor pedig jelentős árbevételt hoz, annál is inkább, mert az utóbbi években a gabonapiac pezsdülése a sörárpa-termeltetőket is az árak emelésére kényszerítette. A sörárpának kevésbé alkalmas tavaszi árpa piaci pozíciója jelentősen feljavult, takarmányárpaként az idei tavaszon 65-70 000 Ft/t közötti áron is eladható lenne – ha lenne. Ugyanis az értékesítési kényszer miatt a termelők túlnyomó többsége már alacsonyabb – de így is nagyon jó – áron értékesítette. A tradicionális sörárpa termelő gazdaságokat leszámítva a tavaszi árpa termesztése mégsem meghatározó, kevesen tervezik, hiszen nagyobb termésbiztonságot remélnek a napraforgótól, kukoricától, esetleg a feltörekvő szójától is.
Kétségtelen, hogy az említett ipari növények termeltetési marketingje messze megelőzi a tavaszi árpáét, és a növény szakmai tekintélye – ami a termésátlagaival, jövedelemviszonyaival jellemezhető – sem szállhat igazán versenybe a favorizált többi ipari növénnyel.
Visszavonulóban
A sörárpa termesztése nyilvánvalóan évről évre visszaszorul Magyarországon, és a tavaszi árpa vetésterületének egyre kisebb részét alkotja. Ha a takarmányárpa ára a már említett magas árszinten marad, akkor természetesen a sörárpa árát is arányosan magasabb szintre kell emelni, az érdekeltség megteremtése érdekében – és ezt tudják jól a termeltetők.
De vajon hol a határ az árversenyben, hiszen a söripar ugyan emeli a sör fogyasztói árát, de a mérséklődő vásárlóerő egyszer csak határt szab az értékesítésnek. Lehet, hogy a külföldi tulajdonban lévő söripar ráadásul egyszer megelégeli a hazai hektikus alapanyag-piaci anomáliákat, és csak további csökkent mennyiségű sörárpatermésre tart igényt.
Az elmúlt évek legnagyobb sörárpa-termeltető cége – a Granit Agriculture Magyarország Kft. – minden évben igyekezett a törzstermelőinek megfelelő felvásárlási árakat adni annak érdekében, hogy fenntartsa a termelési kedvet, és a tervezett mennyiséget fel tudja vásárolni – mondja Nemessályi Ákos, a termeltetés vezetője.
Mi várható 2013-ban?
A Gránit Agriculture Magyarország Kft. 2013-ban is hasonló nagyságrendben tervezi a termeltetést, ami 10-15 000 ha közötti területi nagyságrendet jelent. A tervek szerint ekkora vetésterületről – beleértve az évjáratból eredő kockázatokat is – mintegy 30-50 000 tonna tavaszi sörárpa-termésre számít a termeltetési szakember. Ahogy azt már korábban is jelezte, a malátagyár sörárpa igényének egy részét pedig – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – őszi sörárpából elégítik ki, amely mintegy 25 000 tonna felvásárlást jelent évente.
Az idei, 2013. év is a sörárpa szerződésekkel indult már januárban, amihez egyelőre még nem lehet irányárakat sem rendelni, azt majd egy későbbi időpontban, február végén lehet megtenni a MATIF tőzsdei irányadó jegyzések és az étkezési búza árának alakulása függvényében. A Gránit Kft. termeltetési szakemberei ennek érdekében naponta figyelik a nemzetközi piaci trendeket, és az alakuló tőzsdei árak ismeretében még a forint/euró árfolyamváltozások is alakítják az árak végső alakulását.
Addig is talán fontosabb a fajtákról beszélni a szerződések kapcsán, hiszen kialakult az a fajtakör, amivel dolgozni lehet. A Gránit Kft. a termelői körének a Scarlett, a Malz, a Prestige, a Sylphide, a Jersey fajtákat ajánlja – pontosabban írja elő – a régiek közül, illetve az új európai fajták, mint a Qench és a Thorgall, most terjednek a köztermesztésben, csakúgy, mint a Traveler és a Concerto. A vetőmagárak sem ismertek még január elején, azok mértékét a Vetőmag Terméktanács ülésén döntik el január végén, és azt követően számolhatnak vele a termelők.
A jól körülhatárolható, állandónak mondható termelői körre – amellyel évek óta fennáll a termeltetési kapcsolat, s amely évről évre a tervezett felvásárlási mennyiség zömét adja – az idei évben is számít a Gránit Kft. A termelők viszont arra számítanak, hogy a sörárpa felvásárlási ára a mindenkori takarmányárpa árát mintegy 10-15%-kal az idén is meghaladja. Ez a minimális különbség jelenti az érdekeltséget, hiszen különben nem lenne érdemes vele foglalkozni – mondják a termelők. Közben persze az étkezési búza árát is figyelni kell, ugyanis az szintén befolyásolja a sörárpa árát, hiszen azzal megegyező vagy annál kicsivel magasabban szokott alakulni jellemzően az árarány.
Az időjárás alakulása ad némi okot az izgalomra, hiszen a tavaszi és kora nyári időszakra esik a tavaszi árpa tenyészideje, amikor egyre gyakrabban tapasztalható csapadékhiány. Ha kevés a téli csapadék, és megint száraz tavasz mutatkozik, akkor a tavaszi árpa termése silány, sörárpának alkalmatlan lesz. Ezt volna jó elkerülni az idén is – mondja Nemessályi Ákos –, hiszen ez a helyzet sem a termelőknek, sem a termeltetőnek nem jó.
A magyar sörárpatermés nagy része idehaza kerül feldolgozásra – malátázásra –, bár alkalmanként jut belőle a szomszédos országokba, Ausztriába, Szlovéniába, Horvátországba. A terméskieséseket pedig a már említett őszi sörárpával pótolják, aminek a termesztése kevesebb kockázati tényezővel jár.
A magyar tavaszi sörárpa mennyisége európai viszonylatban nem számottevő, ezért a magyar termésnek nincs különösebb hatása a sörárpapiac alakulására. Persze ettől még átlagos évjáratokban jó minőséget képvisel, jól eladható, és mindenképpen bekerül a piaci vérkeringésbe…
