A hagyományos martonvásári kalászosgabona-bemutatókra idén június 9-10-én került sor, mégpedig az elmúlt hetek kiszámíthatatlan időjárását figyelembe véve ideális körülmények között. Nem lehetett panasz a résztvevők számával kapcsolatban sem, az érdeklődők ugyanis mindkét nap során megtöltötték a Brunszvik-kastély parkjának gyönyörű szigetén kialakított előadóteret.
Bedő Zoltán akadémikus, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet igazgatója, a rendezvény házigazdája, köszöntőjében kiemelte, hogy a fajtabemutató egyik legfontosabb célja a legújabb kutatási eredmények ismertetése az előadások, illetve a demonstrációs kísérletek megtekintésének keretében. Nagy örömmel nyugtázta, hogy Martonvásár immár közel két évtizede piacvezető a kalászos gabonák vetőmagjának piacán, így idén is 50% feletti a martonvásári búzafajták aránya a vetőmag-szaporító területeken. Az előadó fontosnak tartja, hogy minden évben olyan újdonságokkal jelentkezzenek, amelyek a gyakorlati termesztésben is megállják a helyüket. Elengedhetetlen ugyanis, hogy a hazai gazdák gazdaságosan, eredményesen termeljenek, őket kell minőségi termékekkel, s ha kell, speciális igényeket kielégítő fajtákkal ellátni.
Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a hazai terméskilátásokat és az ehhez kapcsolódó piaci lehetőségeket elemezte előadásában. A GOSZ közel 3000 tagot számlál, akik – mivel az elmúlt két évben jelentős birtokkoncentráció ment végbe, és így az általuk használt termőterület megduplázódott – jelenleg másfél millió hektáron gazdálkodnak.
Az előadó nem tudta megkerülni a katasztrofális ár- és belvízi helyzet rövid elemzését, s kiemelte a mindenkori döntéshozók nagyon nagy szerepét az ezzel kapcsolatos hosszú távú megoldások mielőbbi kialakításában.
Komoly problémának tekinti, hogy Magyarország továbbra is elsősorban alapanyag-termelő ország, így az igazi haszon nem nálunk csapódik le. Szintén jelentős gondot okoz még a termésmennyiségek ingadozása, kiszámíthatatlansága, és ezen hosszú távon az előadó szerint csak egymillió hektár terület öntözhetőségének a megteremtése tudna segíteni.
Hibás döntésnek tekintette a korábbi gyakorlatot, amikor az elvetett vetőmag szaporítási fokára való tekintet nélkül adtak támogatást. Véleménye szerint minőségi termeléshez, minőségi gondolkodáshoz minőségi támogatás kell!
A jelenlegi ár- és belvizes helyzethez visszatérve kiemelte, hogy a károkkal kapcsolatban mindenkinek be kell jelenteni a vis maiort, nagyon fontos ugyanis, hogy nemcsak hazánkban, hanem az EU-ban is megfelelő információk álljanak rendelkezésre ezekről a károkról. A jelenlegi agrárvezetéssel kapcsolatban a GOSZ bízik abban, hogy végre elkészül egy hosszú távú mezőgazdasági stratégia, amelynek kialakítása húsz éve várat magára.
Az előadó a konkrét piaci helyzettel kapcsolatban kifejtette, hogy az elmúlt hetek devizapiaci mozgásai pozitív hatással voltak a termények árára és a keresletre is. Véleménye szerint legalább akkora figyelmet kell fordítani a piaci folyamatok ismeretére és folyamatos nyomon követésére, mint a helyes termesztéstechnológia megvalósítására.
Egységes, jó minőséget!
Láng László tudományos osztályvezető a martonvásári kalászosgabona-fajták köztermesztésben betöltött szerepéről tartott ismertetőt, és persze a legjobb fajták jellemzésére külön is kitért. Bár az idei tél jelentős mínuszait a megfelelő hóréteg vastagságnak köszönhetően általában jól bírták a fajták, nem biztos, hogy mindig ilyen szerencsésen alakulnak majd a körülmények. Ezért az egyik kiemelt szempont a nemesítés során a fajták fagyállóságának biztosítása. Fajtaválaszték tekintetében az előadó veszélyesnek tartja, ha a termelő Magyarországon még nem kipróbált fajtát vet, s erre megvan a lehetősége, hisz ma 32 olyan búzafajta szaporítása folyik itthon, amelyek nem rendelkeznek állami minősítéssel, és soha nem is vizsgálták őket hazánkban. Eközben 144 minősített búzafajta is rendelkezésre áll, amelyek igazoltan megfelelnek a magyar klíma által támasztott követelményeknek, s ezen belül Martonvásáron a jelenlegi 24 fajtából 14 olyan van, amelyből kereskedelmi mennyiségben áll rendelkezésre minősített vetőmag. Ez a 14-15 martonvásári fajta foglalja el a vetésterület felét. Ráadásul az árualapok homogenitása miatt fontos követelmény, hogy ne aprózódjon el ebből a fajtahasználat. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy kevesebb fajtát kell nemesíteni, hanem azt, hogy a köztermesztésben a legmegfelelőbbeknek kell komoly lehetőséget biztosítani.
Az elmúlt évek piaci trendjeit figyelembe véve a martonvásári portfólióban az elmúlt 8 évben szisztematikusan nőtt a pannon prémium búzafajták aránya, míg a közepes minőségű búzáké csökkent, a nagy sikértartalmúak aránya pedig változatlan maradt.
A fajták tekintetében a Pannon Prémium csoportban két vezető fajta az Mv Suba és az Mv Kolo, de nagy területen használják a Ködmönt és a Palotás-t, valamint a KITE Zrt. által koordinált minőségi búzatermesztési programban használt Mv Mazurká-t és az Mv Toldi-t. Az Mv Mazurka sikerének alapja a nagyon érdekes fehérje-összetétele, valamint minőségstabilitása, az Mv Toldi pedig jó minősége, termőképessége mellett az egyik legjobb fuzáriumtoleráns fajta ma Magyarországon. Tavaly ősszel kapott minősítést az Mv Menüett.
A jelenlegi feltételek (időjárás, műtrágyázási szint) mellett a nagy sikértartalmú fajták előnyben vannak, és ez a fajtacsoport meg is tartja majd a jelentőségét. A kiemelkedő jelentőségű Mv Béres mellett a Mv Kolompos a legbőtermőbb fajtának bizonyult.
A Pannon Standard minőség csoportban viszonylag szűk a fajtaválaszték: az Mv Toborzó és az Mv Magvas az a két fajta, amely nagy területen van termesztésben. Várhatóan jövőre kezdi meg karrierjét az Mv Lucilla ebben a szegmensben, s már a 2008-as minősítésű Mv Bodri is felszaporítás alatt van.
Az Mv Marsall típusú malmi búzák csoportjának új tagja a hasonlóan bőtermő, tar kalászú Mv Petrence.
Igazi újdonság Magyarországon az Mv Karizma járóbúza, amely ősszel és tavasszal is egyaránt vethető. Természetesen a tavaszi vetés nem feltétlenül javasolt, de kényszer esetén mindenképpen lehet ehhez a fajtához fordulni. Az Mv Karizma igazi értékét őszi vetés esetén tapasztalhatjuk meg; kitűnő minősége vetekszik a hagyományosan kiváló kanadai tavaszi búzákéval – persze ez nem véletlen, hisz a Bánkúti 1201-es egyik szülőjétől örökölt egy fehérjegént, amelynek köszönhetően tudja ezt a minőséget biztosítani, s ez a gén található meg a kanadai tavaszi búzákban is. A1-nél rosszabb minőséget a martonvásári kísérletekben még „nem sikerült” vele elérni. Sajnos a minősítésről elég későn kapott hírt a Kutatóintézet, így a bemutatón csak a tavaszi vetés szerepelt ebből a fajtából.
Az őszi búzák mellett más kalászos gabonák nemesítésével is foglalkoznak Martonvásáron, így a bemutatón résztvevők az Mv Hópehely őszi és az Mv Pehely tavaszi zabot – előbbi fajta egyelőre sokkal nagyobb termést ígér – is megtekinthették. A Leontino nevű tritikálé kiemelkedő termőképességével érdemelte ki a figyelmet; mellette az őszi árpáknál a Hanzi, rozsnál pedig a Dankowskie Diament került bemutatásra.
FM
