Hazánk változó klimatikus és gazdasági környezetében a 21. század növénytermesztésének legnagyobb kihívását a hozamok és a beltartalmi minőség stabilizálása jelenti. A hosszú távú meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország legfontosabb szántóföldi területein ugyanúgy kell számolnunk a hosszabb-rövidebb ideig tartó, esetenként súlyos vízhiány stresszhatásaival, mint a tél végi időszakok belvizeivel vagy az aratást közvetlenül megelőző időszak bőséges csapadékával.
Ahogy az időjárási anomáliák gyakorisága nő, úgy fokozódik az igény a szélsőséges környezeti stresszhatásokkal (hő, szárazság, fagy, ásványi, stb.) szemben ellenálló, kiváló termés- és minőségstabilitású fajták iránt. A második évezred korszerű fajtáinak legfontosabb tulajdonsága ezért a termés minősége, a gazdaságos termeszthetőség és a termésbiztonság. Az 1924-ben alapított szegedi Gabonakutató fajtái mindig eleget tudtak tenni a kor követelményeinek, és ez ma sincs másként.
A június 3-án, Szegeden megtartott országos tenyészkerti bemutatónkon kalászos gabonáinkat szemlélhette meg a több száz érdeklődő. Fajtáink az ország egész területén sikeresen termeszthetők, jelentős részük országszerte, sőt határainkon kívül is nagy népszerűségnek örvend.
Őszi kenyérbúza fajtáink közül a GK Békés és a GK Csillag vetésterülete 2005. évi elismerésük óta töretlenül növekszik. A régi nagy fajták közül még mindig jelentős területen termesztik a GK Kalász, a GK Petur, a GK Élet, GK Garaboly és GK Ati fajtáinkat. Az újabb fajták közül a GK Fény, a GK Szala, a GK Kapos és a szárazságtűrő GK Hunyad vetésterülete is nő. 2009-ben egy új, nagy termőképességű, korai éréscsoportba tartozó fajtánkat, a GK Göncöl-t ismerték el. Reményeink szerint ezzel az új fajtával is hasonló sikereket fogunk aratni.
Őszi durumbúzából a prémium minőségű GK Bétadur és a nagy termőképességű GK Selyemdur a durumbúza-vetésterület közel kilencven százalékát foglalja el.
Idei fajtabemutatónkon az őszi kalászos gabonák közül összesen 36 fajtát (21 őszi búza, 2 őszi durumbúza, 1 őszi tritikálé, 6 őszi árpa és 1 őszi zab), tavaszi kalászosokból (tavaszi árpa, tavaszi búza, tavaszi tritikálé és tavaszi zab) 8 fajtát vehettek szemügyre az ide látogatók.
Matuz János, a Gabonakutató Nonproft Kft. ügyvezető igazgatója megnyitójában a növénynemesítők ünnepeként értékelte e találkozást az érdeklődő, fajtáinkat használó és igényeiket megfogalmazó termelőkkel. A szélsőségesen változó terménypiaci helyzet dacára is az egyik legfontosabb kérdésnek nevezte, hogy elegendő és jó minőségű kenyerünk legyen.
Benke Zoltán, az MgSzH kalászos témavezetője sok statisztikai adatot felvillantó előadásában szomorú számokat sorolt a vetőmag-előállítás és -szaporítás „területéről”. Míg 1990-ben 135 ezer tonna fémzárolt vetőmag készült belföldi felhasználásra, 2000-ben pedig már a 180 ezer tonna, 2009-re 70 ezer tonna körüli értékre zuhant ez a mennyiség. A Vetőmag Szövetség adatai szerint Magyarországon 2003-ban a vetőmag felújítási arány 53,2 százalékot ért el, 2009-ben pedig 27 százalékos mélypontra zuhant. Tavaly 61 hazai fajta mellett már 64 külföldi adta a talán már túl szélesnek is nevezhető választékot, ugyanakkor a hazai és külföldi fajtatulajdonosok kiélezett versenyében 2009-ben is még 70 százalékot tett ki a szaporítások területében a hazai fajták aránya. Gyakorlatilag 40 fajta az, amelyik lefedte a termőterület zömét, s ebből az első 12 több mint 50%-os részarányt ért el. Ebben az elit körben az első helyre a GK Békés került, közel 7%-os részesedésével. A szegediek közül még a GK Kalász, GK Csillag és a GK Petur érte el a legjobb eredményt.
A válságból kivezető lehetséges utat sokan alakíthatják, s akad ebben feladat a szakminisztériumnak, az MgSzH-nak, a kereskedőknek, a vetőmag-előállítóknak és nemesítőknek egyaránt. Ezek között a különféle támogatások fémzároltvetőmag-használathoz való hozzárendelése éppúgy szerepel, mint az ún. feketekereskedelem megszűntetése.
Pótsa Zsófia, a Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetsége főtitkára a gabonapiaci kilátásokat ecsetelte. Az USDA májusi becslése szerint a 672 millió tonnás világtermelés a mindenkori harmadik legnagyobb érték, s az induló készletek is nőnek az utóbbi három évben. Az Európai Unió búzafelhasználásában is csak az etanolgyártást is magában foglaló ipari felhasználás növekszik. A hosszabb távú magyarországi viszonyokra a hektikus (3-6 tonna/hektár) termésingadozás a jellemző, a belvizet és árvízkárokat is kalkuláló saját becslés szerint az idén a tavalyihoz hasonló, 4,2 millió tonnás búzatermésre számíthatunk. Exportlehetőségeinket nehezíti, hogy térségünk meghatározó exportőrei (Oroszország és Ukrajna) várhatóan erős eladói pozícióban lesznek, s ez az árakra is kihat, miközben a malomipar lecsökkentett készletezési aktivitásában sem lehet fordulatra számítani. Úgy néz ki, hogy a finanszírozás terheinek zöme idén is a termelőkre csúszik, s az árak sem nőnek számottevően.
Varga János, a Concordia Integrátor Kft. ügyvezetője az áru- és pénzpiac közé ékelődő közraktározásnak a gabonavertikumban betöltött szerepéről szólt. Az aratás előtti várakozásokról elmondta, hogy a termelők takarmánybúzára tonnánként 30 ezer, étkezési búzára 35 ezer forintos árat kalkulálnak. A malmok beszerzési terveikben ugyanerre 24 és 28 ezer forintot szánnak, közbülső tétel a 26 ezer forintos eurobúza. A kereskedői várakozásokat szinte lehetetlen számokban leírni, mivel a dollár/euró és a forint/euró árfolyam is erős mozgásban van, s az intervenciós lehetőségek is képlékenyek. A különböző visszaélések miatt a közraktározás intézménye megrendült, ám a biztonságos közraktározás érdekében napjainkban több intézkedés történt. A termelőknek azonban érdemes utánajárniuk, mely cégek közraktárjegyeit fogadják el a bankok; az ügyvezető szerint a Concordia Zrt.-nek ezzel kapcsolatban nincs félnivalója.
Domján Gergely, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnökségi tagja érintette az előző előadásokban elhangzott témaköröket is. Kiemelte, hogy a 2 millió tonna körül képződő export árualap levezetése nem lesz könnyű, így a jövőben emiatt is törekednünk kell az eladhatóbb, minőségi búza termelésére. A gabonatermesztés biztonságát az abrakfogyasztó állatok számának növelésével lehetne javítani. A mai helyzet ismeretében azonban célszerűnek tűnik az állami tárolókapacitások feltöltése, és a bankok fokozottabb bevonása a gabonakereskedelembe.
Tóth Szeles István
