A Megyer-Agro Kft. 410 ha-on termelő, háromgenerációs családi vállalkozás, amely 20 Ak-ás földeken gazdálkodik Győr dél-keleti határában.
Kukorelli Gyula ügyvezető a környékben jól ismert mezőgazdasági szakember, aki négy ipari növény – búza, kukorica, napraforgó, repce – termelésével foglalkozik gazdaságában. A családi vállalkozás 1992 óta eredményesen gazdálkodik, amit jó likviditási mutatóik és folyamatos fejlesztéseik támasztanak alá. Szívesen vállalnak évről évre különböző célú megbízásos kísérleteket, fajtabemutatókat. Takaros telephelyükön a legmodernebb technikát képviselő gépek és eszközök sorakoznak, ami arra utal, hogy a jövőt továbbra is a növénytermesztésre alapozott vállalkozásukra építve képzelik el…
Precíziós gazdálkodásra tértek át
Kukorelli Gyula két évvel ezelőtt fogalmazta meg magában azt a gondolatot, hogy esetleg áttérnek a precíziós gazdálkodásra. Ehhez a szakmai lökést Dr. Reisinger Péter professzor, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Szaktanácsadó és Továbbképző Intézetének igazgatója adta, akinél nem mellesleg az ügyvezető fia – Kukorelli Gábor agrármérnök – doktorandusz képzésben vesz részt Mosonmagyaróváron.
Egy látogatása alkalmával a professzor barátilag észrevételezte, illetve tudakolta, hogy miért nem egyenesek a vetések sorai, a csatlakozó soroknál miért vannak elhagyott sávok, és kifejtette, hogy jobban ki lehetne használni a táblaméreteket. Majd ezt követően ökonómiai kérdések is felmerültek, hogy például mennyit lehetne költséghatékonysággal megtakarítani. Az inputanyag- és üzemanyag-felhasználás csökkenésének kilátásba helyezése aztán kezdett érdekessé válni számukra, és mindez harmonikusan illeszkedett is a precíziós gazdálkodás gondolatához. Ez utóbbihoz persze a termőhely adottságait kellett megismerni, így hozamtérképek alapján fel kellett mérni a táblák heterogenitását. A betakarítást végző kombájn GPS technikával való felszerelése lehetővé tette ezek elkészítését, a betakarított termény mennyisége, víztartalma, stb. alapján pedig többcélú felhasználásra alkalmas adatbázis képződött. Ez aztán később felhasználható lesz a műtrágyaadagok kiszórásánál, a vetőmag felhasználásánál és a növényvédelmi dozírozásnál is, ahol a műholdas rendszerrel pontosan lekövethető lesz minden táblarész, és a hozamtérkép adatai mellé rendelt dózisok szerint történik majd az adagolás. Természetesen ez egyelőre még a közeli jövő – mondja Kukorelli Gyula, de a tervek és az elméleti ismeret már rendelkezésre áll…
Alapkövetelmény a párhuzamvezetés
A másik nélkülözhetetlen technikai eljárás a precíziós gazdálkodás bevezetésénél a párhuzamvezetés rendszere a traktorokon. A gazdaságban üzemelő FENDT 927 és FENDT 413 Vario típusokon az EZ Guide 250 típusú, színes kijelzővel ellátott sorvezető dolgozik, a kisebbiken robotpilótával, a nagyobbik erőgépen az EZ-Steer kormányautomatikával. Mindez a beépített kétfrekvenciás GPS vevőnek köszönhető, hiszen a vezetési, illetve csatlakozási pontosság szabadon választható, egészen a 2 cm-es abszolút pontosságig. A rendszer óriási előnye, hogy sötétedés után is ugyanolyan pontosan végzi el a feladatot, mint nappal. Éppen ezért például a munkacsúcsokban akár 24 órás műszak is tervezhető, hiszen a munka minősége, pontossága technikai értelemben és a gyakorlatban is állandó marad.
Az AXIÁL Kft. által ajánlott nagy precizitású, könnyen kezelhető, korszerű FENDT traktorok különösen alkalmasak a GPS-irányítási rendszerek fogadására és az EZ-STEER kormányautomatika pontos alkalmazására. A traktor a Trimble GPS rendszeren keresztül érkező utasítások végrehajtója, ezért a műszaki paraméterei döntően befolyásolják a végeredményt. – Ezért nem véletlenül esett a választásunk erre a traktormárkára – veszi át a szót Kukorelli Gábor, aki koránál és friss szakmai ismereteinél fogva talán még fogékonyabb a technikai újdonságokra. Pontosan tudja, hogy a precíziós gazdálkodás felé vezető úton melyek az állomások, hogy épül rá az „űrtechnika” a mezőgazdasági termelésre, illetve azt is, hogy a robotpilóta rendszer bevezetése után hogyan lehet felfűzni a fejlesztési feladatokat a biztonság, a pontosság az okszerűség jegyében.
A robotpilótával könnyedén megvalósítható párhuzamvezetés csak egy – de nélkülözhetetlen – eleme az egyre korszerűbb gazdálkodástechnikai gyakorlatnak. Úgy fogalmaz, hogy félúton vannak a fent említett precíziós gazdálkodás megvalósításában, hiszen a hozamtérképek és az erőgépekre szerelt párhuzamvezető rendszerek rendelkezésre állnak, és erre épül majd a többi technológiai elem. A talajmunkagépek már tudnak a terveknek megfelelően és az elvárt pontossággal dolgozni. A Megyer-Agro Kft. tulajdonában már meglévő Sulky műtrágyaszóró, a Monosem vetőgép, a Berthoud permetező munkáinak összehangolására ma már a GPS eszközök – a terepviszonyoktól függetlenül és az egyre magasabb szintű agronómiai elvárásoknak megfelelően – alkalmasak. Kidolgozásra vár a rendszerbe vonásuk annak érdekében, hogy a hozamtérképek adatainak megfelelően adagolják a műtrágyát, vetőmagot, növényvédő szert. Ez a következő feladat ahhoz, hogy az inputanyag-felhasználás is optimalizálva legyen. Ennek hozadékaként pedig már joggal várható el a termésszintek növekedése, stabilizálódása, a táblán belüli eltérések kiegyenlítődése; a munkák elvégzésére fordított idő csökkenése, a termelés hatékonyságának fokozása.
A fejlődés megállíthatatlan
A földművelési gyakorlatban napjainkban csendes forradalom zajlik, talán ahhoz fogható, amikor a traktorok kiszorították a lóvontatást a mezőgazdaságból.
Természetesen a legnagyobb kérdés a termelő számára az, hogy a beruházás ténylegesen megfelel-e az előzetes elvárásoknak. Annyi esetünkben is mindenképpen látszik az első év tapasztalatai után, hogy a földeken esztétikai értelemben mindenképpen előrelépés történt: a talajművelés során a táblaméreteket sikerült jobban kihasználni, a szegélyek pontosan beművelhetők, a vetések sorai egyenesek, a csatlakozósorok pontosan illeszkednek, a későbbi sarabolás, kultivátorozás abszolút biztonságos – és ezzel csak a legszembetűnőbb változásokat említi Kukorelli Gyula. Emellett az ökonómiai vizsgálódás eredményei is egyre jobban alátámasztják a változások kedvező jellegét. A GPS irányítási rendszereknek köszönhetően valóban az elvárásnak megfelelően csökken az üzem- és inputanyag-felhasználás, ami a termelési költségek mérséklődését, a kiadások visszafogásának a lehetőségét jelenti. Ez a tény óhatatlanul elindítja a számolgatást, hogy vajon mennyi lehet a beruházás megtérülési ideje. Nos, ez természetesen sok tényezőtől – termőhelyi viszonyoktól, a géppark korszerűségétől, műszaki állapotától, az inputanyagok minőségétől, a gazdaember precizitásától, stb. – függ, de remélhetőleg 5-6 évnél nem lesz hosszabb. És még valami: ne feledkezzünk meg arról sem, hogy egy olyan gazdaságban, ahol a tulajdonosok dolgoznak – mert szeretnek gazdálkodni, traktoron ülni, saját kezűleg végezni a feladatokat -, nem mellékesek a kényelmi szempontok. Ma már az új technika segítségével – a robotpilótával vagy kormányautomatikával – nem érzik azt, hogy fárasztó, nehéz munkát végeznek, mert a kényelmes traktorkabinban, akár tv-nézés közben, szinte csak ellenőrző szerepet látnak el. Mindez néhány éve még elképzelhetetlen volt…
NZ
