A legfrissebb előrejelzések szerint a tagállami intézkedések eredményeként az EU minden bizonnyal teljesíteni tudja a 2020-ra kitűzött, a megújuló energia hasznosítására vonatkozó célszámokat.
13 százalék a hazai cél
Az Európai Bizottság nemrégiben közzétett elemzése alapján 2017-ig a legtöbb tagállam – hazai termeléssel – több megújuló energiát fog előállítani és felhasználni, mint amennyi a 2020-ra megfogalmazott cél teljesítéséhez időarányosan szükséges lenne. Luxemburg és Belgium ugyanakkor jelezte, hogy a megfeleléshez minden bizonnyal élni kívánnak majd a statisztikai transzfer vagy a közös beruházás lehetőségével. A többlet oldalon például Svédország az előírt 49 százalék helyett 2020-ra 50,2 százalékos megújuló részaránnyal számol. A vonatkozó uniós jogszabály ugyanis lehetőséget ad arra, hogy azok az országok, amelyek saját termelésből nem vagy csak aránytalanul magas költségek mellett tudnák teljesíteni a kvótájukat, más országokkal közösen vegyenek részt olyan beruházásokban, amelyekből a tehervállalásaik arányában elszámolható megawattokhoz jutnak. Ehhez kapcsolódóan azonban egy újabb probléma megoldásával kell szembenézni. Az unión belüli együttműködési és transzfermechanizmus tényleges igénybevétele érdekében szükség lesz az átviteli hálózatok nagymértékű fejlesztésére. Hans Van Steen, az Európai Bizottság közlekedési és energiaügyi igazgatóságának munkatársa Brüsszelben megtartott sajtótájékoztatóján azt is elmondta, hogy a tagállamoknak először 2011 decemberében kell jelentést készíteniük az addig elért eredményekről, majd ezt követően kétévente frissíteni az adatokat. A Bizottságra a jelentéstételi kötelezettség 2012 decemberétől vonatkozik.
Az Európai Szélenergia Társaság (EWEA) becslései is hasonlóak a brüsszeli várakozásokhoz. Magyarország az EWEA szerint azon tagállamok csoportjába tartozik majd, amelyek teljesíteni fogják a célt. Nálunk a 2005-ös 4,3 százalékról 13 százalékra kell emelni a megújuló energiák arányát. Észtország, Németország, Görögország, Lengyelország Szlovákia, Spanyolország és Svédország a prognózis szerint túlteljesíti majd vállalását, míg Belgium, Bulgária, Dánia, Olaszország, Luxemburg és Málta – az EWEA szerint – elmarad a kitűzött céltól. Mindez azonban nem lesz több, mint 1-1 százalék. Spanyolországban várható a legnagyobb előrelépés, ahol a nemzeti jelentésekre épülő prognózis szerint mintegy 3 százalékkal léphetik túl a 20 százalékos – uniós átlaggal megegyező – nemzeti vállalást. A spanyolok európai előretörését segíti az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is azáltal, hogy 125 millió euró összegben beszáll az Iberdrola Renewables (IBR) lengyel és magyar leányvállalataiba. A bank a két vállalat újonnan kibocsátott részvényeinek jegyzése révén 25 százalékos részesedést szerez az anyavállalat Lengyelországban, illetve Magyarországon működő, szélerőműparkokat fejlesztő társaságaiban. A tranzakció előzményeként az EBRD 2008-ban szintén 25 százalékos részesedést szerzett az Iberdrola Renewables észt leányvállalatában. A szóban forgó lengyel és magyar IBR-leányvállalat jelenleg öt szélerőműparkot üzemeltet, négyet Lengyelországban és egyet Magyarországon, amelyek összkapacitása 211 megawatt. Az idei év végéig az IBR további két szélerőműparkot tervez Magyarországon és még egyet Lengyelországban. Ezek összes kapacitása 98 megawatt.
Magyarországon tavaly – 74 megawattal – 201 megawattra nőtt a szélenergiából származó áramtermelő kapacitás. Így az EWEA adatai szerint az Európai Unió új tagországai között Lengyelország mögött a második helyen állunk. Ez sem meríti azonban ki a hazai engedélyezett kvótát, amely a tavalyi, pályázat keretében meghirdetett 410 megawattnyi újabb kiépíthető kapacitás előtt 330 megawatt volt. Az említett pályázattal összefüggésben Matos Zoltán, a Magyar Energia Hivatal (MEH) elnöke azt közölte, hogy 68 pályázó 1117 megawatt kiépítésére tett ajánlatot. A pályázatokat 2010. március 1-ig lehetett beadni, és azokat a hivatal elnöke által kinevezett bizottság bírálja el. A pályázatok között többségben vannak a nagyobb projektek, amelyek megközelítik az 50 megawattot. Az első fordulóban a pályázatok érvényességéről döntenek, míg a másodikban az árajánlatot, azaz a támogatási igény nagyságát kell közölni. Az öttagú bizottság állítólag a kisebb támogatási kérelmeket részesíti előnyben. A jelenlegi jogszabályok szerint a megújuló energiaforrásból termelt áramot kötelező átvenni. Az átvételi ár kilowattóránként 30 forint körüli, amely mintegy a kétszerese a hagyományos módon, erőművekben termelt áram árának. A múlt évben ezen a címen több mint 24 milliárd forint „támogatást” fizettek meg a fogyasztók az áram árában.
Külföldi jó példák
Ausztriában idéntől a szélerőművek üzemeltetői közel harmadával magasabb kompenzációban részesülnek az általuk termelt és az áramellátó hálózatba betáplált elektromos energia után. 2009-ben ugyanis elhatározták, hogy 2015-ig 10-ről 15 százalékra emelik a támogatott villamosenergia-termelés hányadát. Ennek keretében a szélenergiával termelt áram átvételi ára kilowattóránként 7,53 helyett 9,7 centre emelkedett. A szabadtéri napelemes rendszerekkel termelt áram után 5-20 kilowatt teljesítményű rendszerek esetében kilowattóránként 35 cent, nagyobb teljesítményű rendszerek esetében pedig 25 cent a betáplálási díj. Ugyanakkor a napenergia hasznosításának területén az épületekbe integrált rendszerekre helyeződik át a hangsúly, mivel energiagazdaságossági szempontból ezek előnyösebbek. Az ilyen 5 és 20 kilowatt közötti napelemes áramtermelő berendezésekkel termelt áram minden kilowattórája után 38, a nagyobb teljesítményű rendszerekkel termelt áram esetében pedig 33 centet fizetnek. A biomasszából származó energia előállítását – a berendezés méretétől függően – kilowattóránként 10-15 centtel, a biogázból származót pedig 13-18,5 centtel támogatja az osztrák állam. Emelkedik a megújuló energiaforrásokat felhasználó létesítmények építésének támogatási kerete is. A tavalyi 17 millióval szemben idén 21 millió euró áll rendelkezésre e célra. A megújuló energia támogatásának évi 250-300 millió eurónyi költségét a kis- és nagyfogyasztók fedezik. Egy átlagos háztartásra az eddigi tarifák mellett évi 35 euró költség jutott Ausztriában.
Áprilistól Nagy-Britanniában is emelt átvételi díjat kapnak a termelők a szélturbinával vagy napelemmel termelt villamos energiáért. A brit kormány ugyanis otthoni zöldenergia-termelést ösztönző intézkedési csomagot léptetett életbe, és nyilvánosságra hozta az alacsony szén-dioxid kibocsátású fűtési technológiák elterjedésének elősegítését célzó tervét. A jelenlegi 2 százalékról 2020-ig 15 százalékra kell növelniük a megújuló energiaforrások részarányát. E cél elérése érdekében az új támogatási csomag keretében egy 2,5 kilowatt teljesítményű, jól tájolt napelemes rendszer kiépítéséhez akár 900 font kezdeti támogatás is elnyerhető, valamint ezen felül évente 140 fonttal csökkenhet a háztartás áramszámlája. A brit megújuló szektort képviselő Renewable Energy Association (REA) szerint a brit energiafelhasználás legnagyobb hányadát a hőenergia-ellátás teszi ki, ami 47 százalékban felelős az Egyesült Királyság szén-dioxid kibocsátásáért. A megújuló hőenergia kiaknázása terén az Egyesült Királyság elmarad az európai átlag mögött. Éppen ezért 2011 áprilisában életbe léphet a megújuló hőenergia hasznosítását ösztönző program, amely a maga nemében egyedülálló a világon. Például a fűtőolaj kiváltására geotermikus hőszivattyút alkalmazó háztartások egy átlagos különálló és megfelelően szigetelt lakóépület esetén akár 1000 font támogatásban is részesülhetnek, és akár 200 fonttal alacsonyabb lehet az éves fűtési költségük. A meg újuló hőenergia-források fejlesztését célzó terv keretében hosszú távon rögzített támogatási összeg fizetését is előirányozzák azok számára, akik a gázellátó hálózatba táplálnak megújuló forrásból származó tüzelőanyagot. A British Gas, a brit Centrica PLC közüzemi konszern gáz-kiskereskedelmi leányvállalata a program keretében öt biometán kísérleti projektet indít a biogáz hálózati betáplálásának fejlesztésére. A brit National Grid PLC gáz- és elektromosáram-elosztó hálózatot üzemeltető társaság számításai szerint 2020-ig a biogáz belföldi gázpiaci részesedése a kísérletek eredményeként legalább 15 százalékra emelkedhet.
Komplex program alapján
A szigetország példájánál maradva érdemes tanulmányozni azt az ösztönző programot is, amely az elektromos, hidrogén meghajtású és hibrid gépjárművek vásárlásához nyújt támogatást. Ennek keretében a jövő évtől kezdődően a londoni kormány maximum 5000 fontot, azaz mintegy 1,4 millió forintnak megfelelő összeget juttat azoknak a brit állampolgároknak, aki a kiírásnak megfelelő autót vásárolnak. A „Plug-in Car Grant” névre keresztelt támogatást magánszemélyek és autóparkjukat bővítő vállalkozások is igénybe vehetik. A programra 30 millió fontot különít el a kormány, nyilatkozta Andrew Adonis brit közlekedésügyi miniszter, aki szerint egy év múlva e támogatásnak köszönhetően a gépjárművek következő generációja már az utakon lesz. S hogy milyen követelményeknek kell
megfelelni? Az elképzelés szerint akkumulátorral működő elektromos autókra, hidrogén-meghajtású kocsikra, valamint olyan hibridautókra vonatkozik a támogatás, amelyek 75 g/km-nél kevesebb szennyező gázt bocsátanak ki. Az elektromos autóknak legalább 70 mérföld (113 kilométer) megtételére kell képesnek lenniük, a hibrideknek 10 mérföldet (16 km) kell megtenniük üzemanyag nélkül, és mindegyik jármű 96 km/óránál magasabb végsebességre kell, hogy képes legyen. S ha mindez még nem volna elegendő, akkor a brit kormány további 30 millió fontot költ annak a hálózatnak a kialakítására, amely szavatolja, hogy az ország minden fontosabb pontján legyenek utántöltő állomások a parkolókban, a szupermarketeknél és a stratégiailag fontosnak tartott utcákon. Összesen 11.000 töltőállomás kiépítését tervezik. A program a szigetország emisszió-csökkentési politikájának szerves részét képezi, amelynek eredményeként az EU által meghatározott megújuló-energetikai célszám mielőbbi teljesítését kívánják elérni.
PL
