A SAATEN-UNION őszi búzája, a MULAN Európa vezető búzafajtája

Címke: , , , ,
Kategória: Növénytermesztés

A SAATEN-UNION új fejlesztésű adatbázisrendszerének működésbe állításával valamennyi kalászos faj esetében nyomon követhetővé vált az egyes fajták területi részarányának fejlődése. A SUSCALA adatbázis az EU-27-ek 2.087 fajtájának több mint 840.000 ha szaporítóterületéről nyújt átfogó információt.

Az összes kalászos közül jelenleg egy tavaszi árpa fajta adja a legnagyobb szaporítóterületet, mivel a tavaszi árpa viszonylag rövid tenyészidejének köszönhetően szinte valamennyi klímarégióban sikeresen termeszthető. Eszerint a legnagyobb szaporító területtel rendelkező európai fajta 2008-ig a SAATEN-UNION sörárpája, a XANADU volt, 2009-ben a vezető szerepet azonban a QUENCH vette át.

A MULAN teljesítménye a piacvezető fajtákkal összemérve, GOSZ-kísérletek, 2008-2009

A legnagyobb jelentőségű kalászos faj, az őszi búza esetében a SUSCALA rendszere mintegy 353.000 ha vetőmagszaporító-területet és 864 fajtát ölel fel. Eszerint első helyezett a MULAN, a további helyezettek pedig az AKTEUR, PREMIO, APACHE és az AUBUSSON fajták. A tavaszi árpával ellentétben az őszi kalászosok esetében alig fordul elő 10.000 ha-t meghaladó vetőmagszaporító-terület, mivel az ősziek fotoperiodikus viselkedése és vernalizációs igénye az egyes fajták területi elterjedését jóval nagyobb mértékben korlátozza.

A MULAN őszi búza szaporítóterületeinek jelentős része Csehországban, valamint Németországban található. Ezeket követi Svédország, Magyarország, Szlovákia és Lengyelország, valamint további hat ország. A MULAN európai vezető pozíciója a rendkívüli alkalmazkodóképességének köszönhető, ugyanis ez a fajta a mindenkor rendelkezésre álló vízellátottsághoz nagyon korán és gyorsan igazodva képes vegetációs felületét alakítani.

A MULAN teljesítménye, OMMI, 2004-2005

A MULAN 2006-ban részesült állami elismerésben Magyarországon. A fajtakísérleti vizsgálatok 3 éve alatt szignifkáns terméstöbbletet mutatott az összehasonlító fajtákkal szemben, és valamennyi éréscsoport eredményeit fgyelembe véve is a legnagyobb termést adó fajta volt. Mindhárom évben, az évjárathatástól függetlenül, 14% feletti fehérje- és 33% feletti sikértartalom jellemezte a minőségét.

A hazai körülmények között is kiemelkedő termőképességét, minőségi és agronómiai stabilitását mi sem jelzi jobban, mint az, hogy az MGSZH fajtakísérleteiben 2008-tól hivatalos standard fajtaként szerepel.

SU

Ez a cikk a MezőHír 2010/07 - júliusi számában jelent meg.



%d blogger ezt szereti:
http://wp.me/p6OYBQ-6i

-=oOo=-