Több mint negyedszázados hagyomány

A XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok 2019-ben első alkalommal fogadta az OMÉK társrendezvényeként a kiállítókat és a látogatókat Hódmezővásárhelyen, május 9-11. között.

A három nap alatt több mint félszázezer látogató vett részt a XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon, mint OMÉK-társrendezvényen. A kiállítás méltán viselheti a nemzetközi kiállítás megnevezést is, hisz a hazai közönségen kívül 29 országból regisztráltak idén. Természetesen a legtöbben most is a szomszédos Szerbiából és Romániából érkeztek, s remélhetőleg mindenki hasznos tapasztalatokkal, szép élményekkel gazdagodott. Összegezve 170 000 négyzetméteren több mint 500 szakmai kiállító több mint 1000 tenyészállattal vett részt a 2019. évi kiállításon, 53 000 látogatót fogadva.

Idén valamivel kevesebb volt az ipari kiállító: a gépes kiállítók száma csökkent közel 10 százalékkal, és kisebb területet béreltek (a tavalyi 10 419 négyzetméter helyett 8036 négyzetmétert), ugyanakkor a beltéri kiállítók továbbra is megtöltötték a nagyobb területű, 40×60 méteres hármas csarnokot is. A rendezvény a múltjából eredően alapvetően az állattenyésztők legfontosabb találkozóhelye.

170 000 négyzetméteren 500 szakmai kiállító 1000 tenyészállattal vett részt a 2019. évi kiállításon

A küllemi bírálatok során a holstein-fríz tejelőknél és a lovaknál kellett 15-20 perces esőszünetet tartani, amikor szinte felhőszakadás-szerű esőzés érkezett a kiállítási terület fölé, de utána folytatni tudtak minden bírálatot. Sőt, igazán megható pillanatoknak lehetett tanúja a közönség, mivel a kiállított tenyészállatok és felvezetőik is mindvégig fegyelmezetten, alázatosan vonultak fel az esőben is, a fehér inges, rajtszámozott felvezetők teljesen átázva, de méltósággal, rezzenéstelenül mutatták be egész éves munkájukat, ahol nem számított, hogy most éppen szakad-e az eső vagy hétágra süt a nap. Bírák és résztvevők, szakmai látogatók és gyerekcsoportok egyaránt figyelmen kívül hagyták a szeszélyes időjárást, és csak a feladatukra koncentráltak. Ki-ki a magáéra, amit nem tehetett tönkre semmi és senki.

A tenyészállat-felhozatal idén is még jobb volt, mint az előző évi, hiszen egyrészt működik a genetikai előrehaladás, a világ genetikáját fel tudjuk használni, ezáltal az állatok külleme, általános értékmérő tulajdonságai fokozatosan javulnak. Másrészt a kiállítás az általános állattenyésztési kultúrát is terjeszti. Ez a kiállítás egyik fő célja kezdetektől fogva, ezért a tenyésztőkollégák is egyre nagyobb szakértelemmel, egyre profibb módon készítik fel a tenyészállataikat a kiállításra. Itt tükröződik a korábban említett munkamorál, az alázat, ami még a zord időben is tartást, egyenes gerincet ad mindenkinek.

A pénteki díjkiosztó ünnepségen már hétágra sütött a nap, és a talajviszonyok az aznapi lovas versenyeken sem jelentettek akadályt, minden program zavartalanul folyt, egyre nagyobb látogatói létszám mellett.

A két szakmai nappal a kiállítók és a látogatók is elégedettek voltak, a tenyésztők elfogadták a független szakmai zsűri értékítéletét. Tejelő- és húsmarhából, valamint juhból volt több tenyészállat az idei kiállításon, mint az előző években, köszönhetően a kedvezőbb piaci helyzetüknek, így most is plusz mobil bokszokat kellett elhelyezni. A kiállítás szakmai különlegessége volt még, hogy Bulgáriából most először hoztak tenyészállatot, nyolc Dunai lovat, aminek a pedigréje a Magyarországon kitenyésztett Nóniusz fajtára vezethető vissza. Mivel a 2019-es kiállítás kiemelt lófajtája a Nóniusz volt, így az induló 34 db Nóniusz (25 kanca és 9 mén) mellett a 8 Dunai lovat is külön bírálták.

Fejlesztések a kiállítói térben

Bár látszólag nincsenek nagy változások a kiállítás tematikájában, a terület nagysága adott, a szép, nádfedeles állatférőhelyek száma kötött, azért a fő szervező Hód-Mezőgazda Zrt. mindig igyekszik a területet fejleszteni, korszerűsíteni. Ugyan nem látványos változás, de az utak friss aszfaltborítása sokat jelent a belső területek kényelmesebb megközelítéséhez. Új lépcsősor is épült a gasztroudvar felé, ami szintén praktikus megoldás lett.


A mezőgazdasági gépforgalmazók idén több mint 8000 m2 területen mutatkoztak be

Tavaly már jelentős könnyebbség volt és szemmel láthatóan segítette az autós közlekedés gyorsítását az északi elkerülő út megnyitása, amihez idén csatlakozott a keleti elkerülő áprilisi átadása. Bár ezt még kevesebben használták, és a parkolóhelyek új megközelítése sem terjedt el döntő mértékben, de a kiállítás előtti napokban érezhető volt az állatbeszállítások gördülékenyebb lebonyolítása. A kiállítás mindenképpen nyertese az elkerülő utak közelségének, hiszen minden irányból könnyebb megközelíteni a kiállítási területet, ezáltal a városban és a rendezvény területén sincs torlódás.

Minden évben vannak rácsodálkozó látogatók, szakmai vendégek, akik meglepetésüknek adnak hangot, mert nem is hitték volna, hogy Hódmezővásárhelyen egy mind küllemében, mind tartalmában korszerű, a kiállítók standjait tekintve is nemzetközi szintű szakkiállítás részesei lehetnek. Nem is beszélve arról az egyedi, nádfedeles állatkiállítói épületegyüttesről, amelyet a nemzetközi bírák egyhangúlag Európa legszebb állatbemutató területének tartanak.

Együttműködési megállapodás a Szent István Egyetemmel

A kiállítás a tudományos és szakmai élet számára is jó hátteret biztosított, ennek egyik eklatáns példája, hogy itt írt alá stratégiai együttműködési megállapodást a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szent István Egyetem. A megállapodás célja egyfelől a hazai és nemzetközi képzés támogatása, melynek keretében a Hód-Mezőgazda Zrt. gazdasági és gyakorlati lehetőséget biztosít a Szent István Egyetem hallgatói számára; másfelől sok területen törekednek közös kutatás-fejlesztési program elindítására, amelynek során számíthatnak a Szent István Egyetemre, mint tudományos-szellemi központ támogatására.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese az ünnepélyes megnyitón

Az egyetemekkel való együttműködés nem ismeretlen a Hód-Mezőgazda Zrt. életében. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával megvalósuló hároméves kutatás-fejlesztési program során a Szegedi Tudományegyetemmel közösen tejelő szarvasmarháknak fejlesztenek takarmányt. „A lecitin újszerű alkalmazásának vizsgálata és a pálmazsír kiváltása hazai alapanyaggal nagytejű szarvasmarhák takarmányozásában, különös tekintettel a szaporodásbiológiai paraméterek javítására, valamint a funkcionális tej előállításának lehetőségei” című pályázathoz 760 millió forint támogatást kapott a konzorcium. Várhatóan ez az innovatív megoldás előnyösen befolyásolja majd a tejtermelő szarvasmarháknál mind az energiapótlást, mind pedig a produktív és reproduktív tulajdonságokat.

Díjazottak növénytermesztési, gépesítési témakörben

A rendezvényhez kapcsolódó termékdíjpályázatok közül lapunkban a növénytermesztéshez kapcsolódó kiírás díjazottjait tekintjük át. A „Magyar Növénytermesztésért 2019” pályázat nagydíjasa a szentesiÁrpád-Agrár Zrt. pályázata volt, „High-tech” palántanevelés a helyi adottságokra épített gazdaságfejlesztéssel címmel. Mint Gyuricza Csaba professzor, a zsűri elnöke összefoglalta, a szentesi Árpád-Agrár Zrt. neve fogalom a magyar mezőgazdaságban: nincs olyan ember hazánkban, aki az elmúlt évtizedekben ne került volna kapcsolatba a céggel, magas minőséget képviselő termékein keresztül. A csaknem 60 év stabil múltat, erős hagyományokat teremtett, azonban sosem feledkeztek meg arról, hogy a talpon maradásnak és a fejlődésnek záloga az innováció, a szűkebb környezet és az egész ágazat számára példamutató munkavállaló-barát hozzáállás. Az elmúlt években világszínvonalú palántanevelési technológiai rendszert építettek fel, amely nemcsak a vállalkozás további fejlődésére van jótékony hatással, hanem az egész hazai kertészeti ágazatra, az évi 23,5 millió előállított minőségi palánta révén. Az Árpád-Agrár Zrt. a hazai kertészeti termelés zászlóshajójává vált, és több évtizedet átölelő fejlesztőmunkája alapján a szakmai zsűri érdemesnek tartja a nagydíj elnyerésére.

A termékdíjpályázatok díjazottjai az ünnepélyes eredményhirdetés után

Növénytermesztés kategóriában I. díjat kapott az Agrovir Kft. az AgroVIR Global – Információs Platform a hatékonyabb gazdálkodásért pályázatáért. A II. díjat az Agrovíz Kezelési Kft. érdemelte az AsMet – új arzénmentesítő megoldás a melegházi zöldségtermesztésben pályázatáért, míg elismerésben részesült a Szal-Agro Kft. a SAMASZ XT 390 függesztett fűkasza pályázatáért és az Axiál Kft. a CLAAS TORION SMART LOADING kezelőtámogató rendszer pályázatáért.

Inputanyagok kategóriában a már említett Nagydíj mellett I. díjban részesült az Agrova Kft. APhylazonit Technológia a fenntartható mezőgazdaság szolgálatában c. pályázatáért. II. díjat az Alpha-Vet Kft. nyert HumicQuattro növénykondicionáló készítményéért. Emellett elismerésben részesült a Pro-Feed Kft. az AminoQuelant-Zn®– a kukorica és a gabonafélék cinkhiányának megszüntetése fiziológiás lombtrágyázással, növény- és stresszélettani alapokon c. pályázatáért.

Hirdetés

Ezeket olvasta már?

A fenntartható élelmiszer-ellátás kihívásai
A fenntartható élelmiszer-ellátás kihívásait járta körül akadémiai székfoglalóján Dr. Popp József, a Szent István Egyetem dékánja.
A Kuhn újdonságai Hannoverben
Az Agritechnica első napján a Kuhn gépeit is láthatta a nemzetközi sajtó.
Új arculattal jelent meg a Multiva Hannoverben
Az Agritechnica első napján bemutatkozott: a Multiva.
Kihirdették az őszi búza posztregisztrációs fajtakísérlet eredményeit
Zaklatott időszakon vannak túl a gabonatermesztők!