Az élet zabos oldala

Amikor a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a tavaszi munkák kezdete előtt a zabvetőmag hiányára figyelmeztetett, ezzel már előrevetült a termőterület csökkenésének valószínűsége. A 31 ezer hektár körüli nagyságú vetésterület egy tartósan csökkenő tendencia egyik állomása, hiszen ez öt éve még 50 ezer hektár fölött volt. Ami miatt erről a tényről beszélnünk kell, az a hatalmas ellentmondás, amely a humán célú felhasználás, a zabalapú élelmiszerek piaci kínálatának látványos bővülése és a csökkenő termelés között feszül.

Lóverseny

Kezemben a szokásos tízórai zabszelettel azon tűnődöm, hogy mennyi zab jut még a lovaknak. Abraktakarmányként persze a többi haszonállat is szívesen fogyasztja, de valahogy a lovakkal kötődött össze az ember fejében ez a gabonaféle. A lovak ugyanis igen kedvelik a zabot (és a gyepszénát). Könnyen megemésztik, nagy mennyiségben sem terheli meg a gyomrukat. A hír, ami szerint a minap nyílt meg egy zöldmezős zabfeldolgozó üzem az ország keleti részén, jelzi, hogy nem csak mi látunk hatalmas lehetőséget a zabkészítmények piacában. A viszonylag olcsónak számító alapanyag iránt egyre nagyobb a kereslet a feldolgozóiparban. Az okok egyszerűek és egyben nagyon tanulságosak.

Trendi

Az egészséges életmódhoz bármilyen módon köthető élelmiszerek egyre vonzóbbak a növekvő fizetőképességű hazai fogyasztó számára is. A zab képe pedig egyértelműen az egészséghez kapcsolódott. Ennek gyökereit a reggeli készítményekben, azok piaci kommunikációjában kell leginkább keresnünk. Mindenesetre ma a zabalapú termékek, a zabkása, a zabpehely, a zabliszt, a zabszelet, a zabkorpa iránt egyre nő az igény.

A zab kedvező fogyasztói képe összekapcsolódik az innovációk iránti igény erősödésével. Az eredmény egy olyan termékcsoport, amelynek piaca tartósan és nagy ütemben nő és egyben szélesedik. Itt kell elhangoznia a varázsszónak is: a zab gluténmentes. És máris mindenki rohan a boltba. Miközben minden kedves olvasó tisztában van azzal, hogy a gluténmentes étrendre csak a gluténérzékenyeknek, tehát a társadalom egy-két százalékának van szüksége, sokan mások ezt is egészségtrendnek hiszik, és szükségtelenül is gluténmentes diétát folytatnak. Ők a gluténkerülők. Kétségtelen, hogy az egészségipar gyakran mossa össze a két fogalmat, súlycsökkentő diétának eladva a gluténmentes táplálkozást. A piac bővülése ennek is köszönhető.

Csendben azt is megjegyezzük, hogy a tépett (pulled) zabot, amely egy finn találmány, húshelyettesítésre használják. Ennek magasabb a fehérjetartalma, mint a marha- vagy a csirkehúsnak, és persze alacsony zsírtartalmú. Ráadásul kinézete is megtévesztően olyan, mint a csirkehúsé, és minden olyan étel elkészíthető belőle, amely a húsból. Aki lát a pályán, az már tudja, hogy az előttünk álló években a műhús rohamos hódításához minden készen áll. A propagandagépezet teljes erővel támadja a hagyományos állattartást, a húsfélék fogyasztását politikai és tudományosnak titulált formában egyaránt. Figyeljük meg, hogy eközben az emberi szervezet táplálékigényét szemérmesen mellőzik. A magas hozzáadott értéket (hasznot) és a – koránt sem egyértelmű – fenntarthatóságot hangsúlyozzák. A zab iránti igényt azonban ez is növeli.


A zab külkereskedelme, tonna. Forrás: KSH

A reggeli piac sztárja

A reggeli cereáliák mennyiségben megfeneklett piacába éppen az olyan szegmensek erőteljes bővülése vitt újra lendületet, mint a zabtermékeké. Az instant kásák a reggeliző termékek piacára, a zabszeletek a napközbeni és sportolás előtti időszakba hoztak új színt. Az energia- és proteinszeletek szegmensében a zab kifejezetten sztárnak számít. A gyártók egyre inkább felülnek ezekre a tendenciákra, piaci hullámokra, amelyek magas hozzáadott érték előállítására, innovációra, piaci aktivitásra, arculatépítésre adnak lehetőséget. E hullámlovaglás során a cukortartalom csökkentése, a zabhoz hasonló egészséges életmódot támogató alapanyagok használata adja a lendületet, jól kommunikálható üzeneteket. Nem csak az egyszemélyes háztartások arányának emelkedése, hanem az étkezések jellege miatt is egyre terjednek az egyadagos kiszerelések, a gyorsan elkészíthető, fogyasztható, újabb és újabb ízű és kombinált termékváltozatok. Ide tartozik, hogy a tejjel versengő reggeli italok piacán is jelen van a zabból készült változat. Ez a piaci szegmens is egy egyre erősödő keresletre ad választ, jó drágán, magas árrésekkel.

A tejtermelők küzdelme ezen a hadszíntéren igen tanulságos. Miközben a tejjel és a tejtermékekkel kapcsolatos üzenetek egyre zavarosabbak, illetve tudatosan zavarják össze a fogyasztót, sikerük kézzelfogható. Az Euromonitor adatai szerint a tejhelyettesítő termékek piaca 2018-ban 18 milliárd dollár forgalmat ért el. Éves növekedése 9 százalék volt. A tejtermelők eközben folyamatos védekezésre kényszerülnek az állatok tartási módja, a feldolgozás technológiái, a környezetterhelés oldalán. Miközben a tejterméknél nem, a folyadéktej fogyasztásban már érzékelhetően csökken a fogyasztás világszerte. Ezzel párhuzamosan azonban növekszik az új alapanyagok, köztük a zab iránti kereslet.

De mit tud?

A zabnak a többi gabonaféléhez képest magas a fehérje- és zsírtartalma. Ráadásul egy sor olyan ásványi anyagot tartalmaz, amelyek jól illeszkednek az étkezési trendekbe: pl. réz, cink, vas, magnézium, folsav, mangán, vitaminok. Sok benne az antioxidáns, az emészthető rost. A kozmetikai ipar krémekhez használja, de a zab fogyasztása önmagában is jót tesz a bőrnek. Szóval, újabb szuperélelmiszerre bukkantunk. A benne rejlő potenciált még messze nem használja ki az élelmiszeripar. A zab nem csak abrak-, hanem szálastakarmányként is értékes. Szalmája hasonló értékű, mint a tavaszi árpáé. Az előveteményre nem érzékeny. Termésátlaga az elmúlt években 2,5 és 2,9 tonna között alakult hektáronként.


A zab egy sor olyan ásványi anyagot tartalmaz, amelyek jól illeszkednek az étkezési trendekbe

Csökkenő hazai termelés

A zabtermelés szorosan együtt változott a lóállománnyal. Volt, amikor félmillió hektáron termeltük. Ma is a sportlovak igényei képezik a meghatározó piacot, de az élelmezési cél is egyre fontosabb. A magyarországi zabtermelés nem érzékeli a fogyasztói piac lendületét. Ahogy azt fentebb említettük, a termőterület évek óta csökken, a termés az elmúlt öt évben több mint negyedével esett vissza. A felvásárlási ára rendre meghaladja a rozsét, a búza közelében alakul. A zabexport a termés 6-8 százalékát teszi ki. Az import elhanyagolható. Arról azonban nincs adatunk, hogy késztermék formájában mennyi feldolgozott zab jut be az országba. A boltok kínálatát látva ez nem elhanyagolható.

Globálisan is érzékelhető trend

A világon ebben a gazdasági évben 10 millió hektáron termelnek zabot, 24,4 millió tonnás várható mennyiségben. A legnagyobb zabtermelő Oroszország (1,8 millió ha, 5 millió t). Utána Kanada és Lengyelország következik. Globálisan is egyre növekszik az igény a zab iránt. Ez látszik például abból, hogy bár évről évre növekszik a termelés, a felhasználás csaknem minden második évben magasabb a termésnél. Ezáltal a készletek szintje is lefelé ingadozik. A legnagyobb importot az USA, az exportot Kanada bonyolítja. Az EU nettó zabexportőr.


A magyarországi zabtermelés nem érzékeli a fogyasztói piac lendületét

S mi végre ez a hosszú litánia?

Üzenetünk az, hogy a zab iránti igény tartós növekedésére számítunk. Minél szervezettebb a termelés, annál kedvezőbb pozíció érhető el. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egészségtrendek nem csak a zabot emelték a figyelem középpontjába. Például a hajdina, az amaránt, a köles, a cirok és számos Európában nem termelt gabonaféle is egyre népszerűbb. A zab esete jó példa a tömegcikkektől való távolodásra. Arra számítunk, hogy a magas biológiai értékű, kiváló betegség-ellenálló képességű zab a tavaszi vetéseknél a jövőben gyakrabban merül fel alternatívaként.

SZERZŐ:
FÓRIÁN ZOLTÁN
VEZETŐ AGRÁRSZAKÉRTŐ
ERSTE AGRÁR KOMPETENCIA KÖZPONT

no