fbpx

Az almos istállótrágya kezelése és kijuttatásának műszaki eszközei

Írta: Szerkesztőség - 2019 szeptember 11.

A szerves trágyák – ezen belül az almos istállótrágyák – a szántóföldi növénytermesztésben történő hasznosításának szerepe a mai termesztéstechnológiákban sem elhanyagolható. Az ide vonatkozó kutatások eredményei, szakirodalmi megállapítások úgy foglalhatók össze, hogy a szántóföldi növénytermesztés gazdaságosan jövedelmező hozamok mellett is fenntartható csak műtrágyázásra alapozott termesztéstechnológiával, de igazán nagy terméshozamokat jó szerkezetű talajokon, nagy szervesanyag-tartalmú szerves trágyával érhetünk el.

Szerves-helyzet

A hazai viszonyok között a rendszerváltás idején csökkent a szarvasmarha-állomány, ennek és az állattenyésztésben – ezen belül a szarvasmarhatartásban – bekövetkezett tartástechnológiai átalakulásnak (a vízöblítéses, alomtakarékos technológiák terjedése) következtében a keletkezett almos istállótrágya mennyisége jelentősen csökkent. Az almos istállótrágya döntő többsége a mélyalmos tartástechnológiában keletkezik, de emellett jelentős az alomtakarékos technológiákban keletkező szilárdfázisú anyag mennyisége, ami ezzel együtt kezelendő és hasznosítható.

A mennyiségi csökkenés azonban a jelenlegi időszakban mintegy 3,4-4,0 millió tonna körül áll meg. A mennyiségi csökkenés mellett azonban – a tárolásra és felhasználásra vonatkozó EU-s és hazai előírások, melyek a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” előírásaiban foglalhatók össze – az EU-s és hazai támogatással épített korszerű trágyatároló-telepeknek köszönhetően az almos istállótrágyák minősége, hatóanyag-tartalma, beltartalmi jellemzői jelentősen javultak, illetve jelentősen csökkenthetőek a tároláskori veszteségek.

A tárolás feltételei

Almos istállótrágya tárolására, a tárolótelepek létrehozására számos hazai jogszabály tartalmaz konkrét előírásokat, többek között az 59/2008 FVM-rendelet 5. melléklete. Az istállótrágya tárolókapacitásúnak hat havi mennyiség befogadására kell alkalmasnak lennie, szivárgásmentes, betonozott alappal és a csurgalék (trágyalé) összegyűjtésére alkalmas csatornákkal, aknákkal. Ideiglenesen – a felhasználási területen – 2 hónapig tárolható az istállótrágya az ide vonatkozó szabályok betartásával. Az almos istállótrágya azonban a kitrágyázással egy időben közvetlenül is kijuttatható. Az ide vonatkozó – szerves trágyák felhasználását szabályozó – előírások betartását az elmúlt évek során többször kiírt, az „Állattartótelepek korszerűsítése” ÁTK-s pályázatok pénzügyi támogatásával megvalósított beruházások is segítik.

Logisztika a kijuttatásra

A keletkezett 3,5-4,1 millió tonna almos istállótrágya kezelése, manipulálása, kijuttatása – üzemi szinten is magas szintű logisztika mellett – komoly műszaki hátteret igényel.


1. kép. Nagyméretű, alacsonynyomású gumiabroncsozású, erős, robusztus futóművel szerelt szervestrágya-szóró pótkocsi


2. kép. A tandem futómű jelentősen csökkenti a szervestrágya-szóró pótkocsik mechanikai igénybevételét

Ez a mennyiség stabilizálódni látszik, mert – a régebbi mélyalmos telepek mellett – az újabb alomtakarékos telepeken is keletkezik almos istállótrágya.

Az almos istállótrágya kijuttatása során tehát a rakodás, szállítás, szervestrágyaszórás munkafolyamatait kell összehangolni. A folyamatban azonban az almos istállótrágya kiszórásának számos agrotechnikai igényt kell kielégítenie, a szórási és területteljesítmény, a munkaminőség, a kijuttatható adagmennyiség és a szórás egyenletessége tekintetében. Ezeknek a követelményeknek a kielégítése mellett a gyártók az üzemelés biztonságának javítására és a kezelés egyszerűsítésére – korszerű tervezési, AutoCAD modellezési, szimulációs és számítógépes „CAM” gyártásirányítási módszerek alkalmazásával – folyamatosan fejlesztik termékeiket (1. ábra). Az újabb fejlesztésű szervestrágyaszóró gépek gyártására jellemző a lézertechnológia, az ipari robotok széles körű alkalmazása, a nagy szilárdságú és korrózióálló szerkezeti acélok beépítése, valamint a megbízható beszállítói fődarabok (pl. futóművek, vonóberendezések) beépítése.

Konstrukciós megoldások

A mai mezőgazdasági gyakorlatban az almos istállótrágya és a hozzá hasonló konzisztenciájú szerves trágyák (komposztok, kevert baromfitrágya) kijuttatására, szórására az adott trágyaféleség tulajdonságainak megfelelő, traktorvontatású szervestrágyaszóró pótkocsikat, illetve mezőgazdasági járószerkezettel szerelt, tehergépkocsira épített szórófelépítményeket használnak. A traktorvontatású szervestrágyaszóró pótkocsik feladata az almos istálló- vagy szerves trágya szállítása és a mezőgazdasági területen történő menet közbeni kiszórása, ezért az újabb fejlesztésű szervestrágyaszóró pótkocsik a megfelelő futóművekkel vannak felszerelve. A szervestrágyaszóró pótkocsik nagyon gyakran rossz körülmények között dolgoznak, ezért a pótkocsikat nagyméretű, alacsony nyomású gumiabroncsozású, egytengelyes vagy tandem futóművekkel szerelik fel (1. kép). A közlekedésrendészeti előírások által a mezőgazdasági pótkocsiknak, illetve traktoros pótkocsis szerelvényeknek megengedett 40 km/h max. szállítási sebesség kihasználására a szervestrágyaszóró pótkocsik egyre több típusánál alkalmazzák a rugózott, illetve kormányzott tandem ikertengelyes vagy tridemtengelyes változatokat (2. kép).


1. ábra. Az almos istállótrágya szórására alkalmas pótkocsik fejlesztése során is alkalmazzák az AutoCAD tervezési és modellalkotási módszereket


3. kép. A szervestrágya-szórók kocsiszekrényét korróziónak ellenálló anyagból készítik, vagy a korróziónak ellenálló felületvédelemmel látják el


4. kép. Függőleges tengelyű csigás szórószerkezet


5. kép. Vízszintes tengelyű bontóhengeres szóróberendezés


6. kép. Tárcsás szórószerkezetű gép üzem közben

A szervestrágyaszóró pótkocsik fő teherviselő szerkezete az alváz. Az újabb fejlesztésű pótkocsik alváza – konstrukcióját tekintve – központi gerinctartós vagy létra alakú hegesztett keretszerkezet, mindkét esetben mellső részükhöz hegesztéssel, csavarkötéssel vagy csapszegen keresztül, esetleg laprugókötegen, gumirugókon keresztül csatlakozik a vonórúd. Az újabb fejlesztésű pótkocsik vonórúd-terhelésű konstrukciók, és csapos vonószemmel vagy gömbfejes vonófejjel csatlakoznak az üzemeltető traktor vonóberendezéséhez.

Az almos istállótrágya szórására használt szervestrágyaszóró pótkocsiknál a trágya befogadására alkalmas kocsiszekrények geometriai kialakításánál a konstruktőrök nagy figyelmet fordítanak a különböző trágyaféleségek fizikai tulajdonságaira, konzisztenciájára. Ez azt jelenti, hogy normál, jól kezelt, komposztált mélyalmos istállótrágyák manipulálására a négyszög-téglalap keresztmetszetű láncos vagy letolólapos kocsiszekrények tulajdonságai (pl. raktérfogata) használható ki előnyösen. A nehezen kezelhető, de az almos istállótrágyához hasonló konzisztenciájú, esetleg szalmával kevert baromfitrágya vagy a hígtrágya nagyobb nedvességtartalmú szilárdfázisa esetén a trapéz keresztmetszetű vagy teknős kialakítású kocsiszekrények fizikai tulajdonságai jelentenek előnyt az üzemeltetés során.

Az almos istállótrágya és a hozzá hasonló szerves trágyák agresszív, erős korróziót okozó anyagok, ezért a szervestrágya-szóró pótkocsik vagy felépítmények egyre több változatánál a kocsiszekrények/felépítmények anyagánál korrózióálló, ötvözött szerkezeti anyagokat használnak, vagy azt felületvédelemmel, festéssel, illetve tűzihorganyzással látják el, de egyes típusoknál ezek kombinált megoldása is előfordul (3. kép).

A mélyalmos, érett istállótrágya kiszórására a robusztus építésű, függőleges tengelyű csigavonalban elhelyezett maró- és dobókésekkel vagy hegesztett tépőtagokkal szerelt szóróberendezések alkalmazhatóak kedvező munkaminőségi paraméterek, szórási és területteljesítési mutatók mellett (4. kép). A függőleges csőtengelyekre hegesztett tartókra a tépő-, illetve terítőfogak gyakran csavarkötéssel vannak felszerelve a megfelelő szórásegyenletesség biztosítására, és a nagy szórásszélesség elérése érdekében a függőleges csőtengelyek alsó részére röpítőtárcsák vannak hegesztve. A szórószerkezet csőtengelyei külön-külön zárt fogaskerék-hajtóművön keresztül kapják a hajtásukat, a felső tengelycsonkjuk pedig az adapter megfelelő felső keretében van csapágyazva.

Az újabb fejlesztésű szervestrágyaszóró pótkocsiknál, illetve felépítményeknél a vízszintes bontóhengerekkel és függőleges tengelyű szórótárcsákkal szerelt szórószerkezeteket alkalmaznak (5. kép). Ezeknél a berendezéseknél a tépőfogak a vízszintes tengelyen csigavonalban elhelyezett, illetve felhegesztett tartókhoz cserélhető kivitelben, csavarkötéssel csatlakoznak. A bontóhengerek által megbontott anyag a függőleges röpítőtárcsákra jut. A vízszintes bontóhengerek hajtása lánchajtáson keresztül, míg a röpítőtárcsák hajtása zárt kúpkerékhajtáson keresztül történik.

A nagyobb nedvességtartalmú trágyák kiszórását üzembiztosan, megfelelő szórásegyenletességgel és teljesítménnyel, eltömődésmentesen a teknős kocsiszekrény mellső felére, a dobólapokkal szerelt oldalra tárcsás szórószerkezettel lehet elvégezni (6. kép). Az almos istállótrágya szórására alkalmas szervestrágyaszóró pótkocsik szórószerkezetének hajtása az üzemeltető traktor TLT-jéről történik, kardántengelyes és kúp- vagy homlokfogas kerekes zárt hajtóműveken vagy erős görgős lánchajtáson keresztül, állandó TLT 540 vagy 1000 l/min fordulattal (7. kép).


7. kép. A szórószerkezet hajtása mindig a TLT-ről történik, állandó fordulatszámmal


8. kép. Láncos, kaparóléces lehordó és kopásálló fém cserélhető tépőfogas szórószerkezet

A szórószerkezetek működő szerkezeti részei nagy mechanikai, szilárdsági és koptató igénybevételnek vannak kitéve, ezért az újabb típusoknál a bontóhengerek csapágyazása nagy teherbírású olajban futó, mélyhornyú golyóscsapágyakkal van ellátva. A nagy kopó igénybevételnek kitett tépőfogak anyagára Hardox Strenx SSAB Domex Multisteel minőséget használnak.

Az almos istállótrágya magas tápanyagtartalma közvetlenül hasznosulhat a növények számára, de a tartamhatása több évig is eltarthat. Az almos istállótrágya termésnövelő hatása az első évben a legnagyobb, 40-60%, a második évben 30-35%, a harmadik évben 10-12%, a negyedik évre ez a hatás már 5-10%-ra csökken. Nagyon fontos, hogy az istállótrágyát az adott kultúra tápanyag-hasznosítási igényének és az istállótrágya tápanyagtartalmának figyelembevételével meghatározott, megfelelő adagmennyiségben és egyenletességgel – a szórásegyenletesség Ve-értéke pedig <25% – szórjuk ki, azaz juttassuk ki. Ezzel kapcsolatos agrotechnikai igény, hogy az adagmennyiség 10-60 t/ha között beállítható legyen.

A lehordó vagy letolószerkezetek konstrukciós kialakítása a kocsiszekrényben végighúzódó kaparóléces, láncos szerkezetű vagy a kocsiszekrény teljes keresztmetszetében elhelyezett letolólapos megoldás lehet. A láncos, kaparóléces lehordószerkezet egy- vagy két pár, nagyszilárdságú szemes láncból áll, melyet a kocsiszekrény hossztartóiban csapágyazott tengelyre ékelt láncdiók hajtanak meg (8. kép), a mellső szabadonfutó tengelyre ékelt láncdiók csavarorsóval csatlakoznak a kocsiszekrény mellső tartójához, a lehordó láncfeszültsége a csavarorsók segítségével állítható be a kívánt értékre. Az újabb fejlesztésű, az istállótrágya szórására is alkalmas berendezéseknél a lehordószerkezet hajtása hidrosztatikusan, hidromotoros meghajtással történik (9. kép). A szervestrágyaszóró pótkocsik hidraulikus körei (pl. hátsó hajtott működtető, kettős működésű hidraulikus munkahengerek és a lehordószerkezetek hidraulikus köre) az üzemeltető traktor kihelyezett hidraulikus csatlakozóihoz csatlakoztathatók, hidraulikus gyorscsatlakozókkal. A láncos, kaparóléces lehordószerkezet láncsebessége, előtolása a pótkocsi hidraulikus körébe épített háromállású mennyiségszabályzó szelep segítségével, általában 10 fokozatra kalibráltan állítható.

Ebben az esetben a háromállású mennyiségszabályzó szelep állandó folyadékmennyiséget enged át a meghajtó hidromotorra, vagyis a lehordószerkezet előtolása, így a kiadagolt mennyiség sem változik, vagyis a beállításnak megfelelően állandó érték marad. Az újabb fejlesztésű univerzális, illetve nehéz univerzális traktorok hidraulikus rendszere önmagában biztosítja a külső hidraulikus körökre a kivezérelt olajmennyiségnek a terheléstől, vagyis az igénybevételtől független beállítását. Ezekkel a traktorokkal történő üzemeltetéskor – a szervestrágyaszóró pótkocsi hidraulikus köreinek csatlakoztatása után – a lehordószerkezet láncsebessége, vagyis a kiszórandó trágya mennyisége a traktor vezetőfülkéjéből állítható be. Ebben az esetben a pótkocsihoz adott kezelőszervvel, egységgel, vezérlő- és beállító szoftverrel és a traktor fülkéjében elhelyezett érintőképernyős terminállal, de természetesen az ISOBUS-alkalmazásával, az üzemeltető traktor termináljával kompatibiliseka rendszerek (10. kép).


9. kép. Letolólapos kocsiszekrény és a szórószerkezet cserélhető tépőfogakkal


10. kép. Szervestrágya-szóróknál is gyakori a telepített terminál

Fontos megemlíteni, hogy az újabb fejlesztésű, az istállótrágya kijuttatására is alkalmas szervestrágyaszóró pótkocsik, illetve tehergépkocsira szerelhető felépítmények is hidraulikus munkahengerrel működtetett burkolatokkal, hátsó fallal vagy ajtóval vannak felszerelve.

Az almos istállótrágya a fontosságának megfelelő mezőgazdasági hasznosítására jelentkező igény kielégítésére számos konstrukció és típus áll rendelkezésre. Ezekre a kiforrott konstrukciókra – a korszerű számítógépes tervezés- és gyártástechnológia, valamint az egyre nagyobb arányban beépített jó minőségű „Hardox” és egyéb nagyszilárdságú anyagok alkalmazása eredményeképp – a nagyfokú szilárdsági és üzemi megbízhatóság, az üzemelés során az ISOBUS-adatátvitel és digitális távvezérlés és beállítás a jellemző.

SZERZŐ: DR. KELEMEN ZSOLT MŰSZAKI SZAKÉRTŐ