A mind gyakrabban előforduló szélsőséges időjárási időszakok búzanövényeinket többször a kalászolás időszakában érhetik. Az előzetes hőstressz kísérletek azt mutatták, hogy az egyik legérzékenyebb fejlődési szakasz a búzánál a kalászolási periódus.
A búza kalászolási periódusának időszakában alkalmazott hőstresszkutatás kiemelt fontosságúnak tekinthető, mivel ekkortájt zajlik a virágok redukciója, és ekkor határozódik meg a megtermékenyülő virágok száma, ami hatást gyakorol a terméshozam alakulására is.
A hőstresszre adott válaszreakciók genotípusfüggők: különböző élettani és produkcióbiológiai változásokat foglalnak magukban, amelyek alapvetően határozzák meg a termésképzés eredményességét. Egy kísérletben a szakemberek nem csak produkcióbiológiai paramétereket és fiziológiai méréseket végeztek, de vizsgálták a zászlós levelek szemtelítődésben betöltött szerepét is.
A kísérletben egyszeri, 10 napig tartó 35 °C-os hőstresszkezelést alkalmaztak 8 őszi búzafajta teljesen kikalászolt állapotában. A kezelés hatására bekövetkezett változásokat tanulmányozták az élettani folyamatokban és a produkcióbiológiai tulajdonságokban egyaránt. Megállapították, hogy a 10 napos hőstressz szignifikáns csökkenést okozott néhány morfológiai paraméternél (például növénymagasság, utolsó szártaghossz) és a legtöbb produkcióbiológiai tulajdonságnál (például a harvest index, szemtömeg, főkalász szemtömeg, átlagos szemszám, ezerszemtömeg, egy kalászkában lévő szemek száma, biomassza) is.
A zászlós levelek szemtelítődésében betöltött szerepének meghatározása érdekében a kontrol és a kezelt növények egy részéről meghatározott időközönként eltávolították a zászlós levelet. Kimutatták, hogy a 10 napos kezelés első, harmadik, hatodik és kilencedik napján leszedett levelek hatást gyakoroltak a szemtömeg alakulására, ami nem csak a kezelt, de a kontrol búzanövények esetében is megmutatkozott. A szemtömeg és szemszám azoknál a növényeknél volt a legmagasabb, melyeknél nem történt levéleltávolítás. Az eltávolított zászlós levelű kontrolnövények szemtermése és szemszáma átlagosan 49,6, illetve 41,6 százalékkal csökkent az ép kontrolnövényekhez képest. Amikor a zászlóslevéllel nem rendelkező kezelt és kontroll növények szemtermését és szemszámát hasonlították össze, 39,3, illetve 35,4 százalékos csökkenést tapasztaltak. A kalászolást követő kilencedik napon kapták a legtöbb fajtánál a legnagyobb mértékű szemtömegvisszaesést, ennek ellenére tendenciákat nem lehet megállapítani az egyes fajtáknál és a különböző időpontokban történt levélszedés között.
A fiziológiai tulajdonságok vizsgálata során azt állapították meg, hogy a fajták nettó asszimilációja számottevően csökkent hőstressz hatására: a kezelés első napján jelentkezett a legnagyobb mértékű visszaesés a nettó asszimilációban. Ahogy a növények hozzászoktak a magasabb hőmérséklethez, úgy kezdtek normalizálódni az értékek, melyeknél a leghosszabb ideig tartó kezelés (9. nap) újabb számottevő csökkenést eredményezett.
Balla Krisztina, Karsai Ildikó, Kiss Tibor, Horváth Ádám, Berki Zita, Cseh András és Veisz Ottó kísérletei azt mutatták, hogy a növények teljesítménye is mutathat javulást, amit az adott stresszkörülményekhez való hozzászoktatással vagy edzéssel akár fokozható is. Ez a jövőben új lehetőségeket teremthet stressztűrőbb fajták létrehozására.
