Egy minta nem minta! Sok adat kell vagy inkább pontos? Gazdálkodói kerekasztal-beszélgetésen hallhattunk valódi tapasztalatokat a precíziós gazdálkodásról.
A terület megmutatja – csak érteni kell
Magyarország ismert gazdálkodói Kátai Zsolt (Kossuth MG Zrt.), Csepregi Attila (Lajoskomáromi Győzelem Kft.), Bűdi Károly (Agro-Tár Kft.) és Kovács Viktória (családi gazdálkodó) mondták el saját tapasztalataikat a precíziós gazdálkodással kapcsolatban.
– Mi 2010 óta gyűjtjük az adatokat a területeinkről. Véleményem szerint ez az alapja a precíziós gazdálkodásnak. Illetve az, hogy a begyűjtött adatokhoz legyen egy szoftver, amibe beolvashatom ezeket az információkat. Így minden egyes mozzanat láthatóvá válik a területemen – mondta Kátai Zsolt.
Kovács Viktória bő 600 hektáron gazdálkodik. Édesapja már a 2000-es évek elején felismerte, hogy hosszútávon a precíziós gazdálkodás irányában kell gondolkodniuk. – Úgy látom, mára minden ebbe az irányba mutat, ráadásul egyre inkább „nyílik az olló”, szinte kikényszerítve ezt az irányvonalat.
Gondoljunk csak az inputanyagok drágulására! Kénytelenek vagyunk spórolni: helyspecifikusan kell kezelni a táblát, meg kell tudnunk pontosan állapítani az adott növénykultúra igényeit. És akkor még nem beszéltem a környezetvédelemről…
Bűdi Károly szerint nem egyik pillanatról a másikra történik az átállás a precíziós gazdálkodásra. – Először gondolkodjunk csak precíz gazdálkodásban! Mi 8 éve tanuljuk a vonalat, illetve 8 év kellett ahhoz, hogy a precíziós gazdálkodás minden pillérét felépítsük!
Fontos, hogy az adat önmagában nem elég! Kell egy olyan hozzáértő szakember, aki képes kiértékelni az eredményeket és döntést hozni, és ezt képes visszafordítani a talajművelés nyelvére! Ami pedig a rentabilitást érinti: mi minden eszközünket saját magunk gazdálkodtunk ki, ám ha valakinek nem jelent nagy összeget 5-10, de egyes kultúrák estében akár 15%, annak megadom a bankszámlaszámom!
