Egy friss nemzetközi tanulmány szerint 2050-re akár 250–290 százalékkal is nőhet a termesztőközegek iránti globális kereslet. A kertészet, a faiskolai termelés és a talaj nélküli termesztés fejlődése új alapanyagokat és komolyabb ellátási stratégiát követelhet.
A virágföld már rég nem csak hobbitermék
A termesztőközegek – közismertebb nevükön virágföldek, palántaföldek vagy szubsztrátumok – ma már a modern kertészeti termelés alapvető elemei. Nemcsak dísznövényeknél használják őket, hanem zöldségtermesztésben, faiskolákban, gombatermesztésben és talaj nélküli rendszerekben is. Ezek az anyagok segítik a víz és a tápanyagok hatékony felhasználását, ezért világszerte egyre fontosabb szerepet kapnak az intenzív kertészeti technológiákban. A kérdés most már nem az, hogy szükség lesz-e rájuk, hanem az, hogy lesz-e belőlük elég.
2050-re brutális keresletnövekedés jöhet
A Wageningen University and Research, valamint a Flanders Research Institute for Agriculture, Fisheries and Food kutatói azt vizsgálták, hogyan alakulhat a termesztőközegek iránti kereslet 2050-ig, és rendelkezésre állhat-e elegendő alapanyag a növekvő igények kielégítésére. A Frontiers in Horticulture folyóiratban megjelent tanulmány szerint a globális kereslet 2050-re mintegy 250–290 százalékkal nőhet. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a mostani mennyiség többszörösére lehet szükség, különösen a dísznövény- és faiskolai ágazatban. A legnagyobb növekedést Kínában vetítik előre, ahol 430–570 százalékos bővülés is elképzelhető. Emellett Ázsia, Dél-Amerika és Afrika feltörekvő piacain is erős keresletnövekedés várható.
Nem mindegy, miből készül a közeg
A kutatók 2022-es adatokat vettek alapul, és öt fő piaci szegmenst vizsgáltak: az élelmiszernövényeket, a dísznövényeket, a faiskolai termelést, a csiperkegomba takaróföldjét, valamint a hobbikertészeti piacot. Az alapanyagok oldalán nyolc fontos összetevőt elemeztek: tőzeget, kókuszrostot, farostot, kérget, komposztot, kőzetgyapotot, perlitet és különböző ásványi adalékanyagokat. Ezek elérhetősége döntően befolyásolja majd, hogy a termesztőközeg-gyártás képes lesz-e lépést tartani a kereslettel.
Elméletben lehet elég alapanyag, de van egy bökkenő
A tanulmány szerint a legkedvezőbb alapanyag-elérhetőségi forgatókönyv esetén elegendő összetevő állhat rendelkezésre a várható kereslet kielégítésére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ellátás automatikusan biztosított lesz. Szűkösebb forgatókönyv esetén 2050-re mintegy 17 millió köbméternyi további alapanyagra lehet szükség. Ez komoly kihívást jelenthet az ágazatnak, mert nem elég megtalálni az új nyersanyagokat: azokat megfelelő minőségben elő is kell készíteni, feldolgozni, szállítani és ipari méretben beilleszteni a gyártásba. Vagyis a termesztőközeg-piac jövője nemcsak nyersanyagkérdés, hanem technológiai, logisztikai és beruházási kérdés is.
A tőzeg aránya csökkenhet, de a mennyisége maradhat
A tőzeg szerepe különösen érzékeny pont. A tanulmány szerint a kertészeti célú globális tőzegkitermelés jelenleg körülbelül 59 millió köbméter évente. A kutatók előrejelzése alapján 2050-ben a termesztőközegekben felhasznált tőzeg mennyisége nagyjából hasonló szinten, 53–63 millió köbméter között maradhat. A változás inkább az arányokban lesz látványos. Miközben a teljes termesztőközeg-piac erősen bővül, a tőzeg részaránya a mai körülbelül 50 százalékról 2050-re 18–19 százalékra csökkenhet. Ez azt jelenti, hogy a tőzeg nem feltétlenül tűnik el a rendszerből, de jóval több alternatív alapanyag kerülhet mellé.
A kertészetnek új alapanyagokra lesz szüksége
A tanulmány szerzői szerint az előrejelzés nem kőbe vésett jóslat, hanem olyan keret, amely segíthet felmérni az ágazat előtt álló feladatokat. A jövőbeni keresletet és alapanyagellátást sok tényező befolyásolja majd: a piac növekedése, a technológiai fejlődés, a feldolgozói kapacitások, a gazdasági környezet és az új nyersanyagforrások bevonása. A kutatók szerint folytatni kell az új alapanyagok, feldolgozási technológiák és erőforrás-hatékony megoldások vizsgálatát. Ez azért is fontos, mert a termesztőközegek minősége közvetlenül hat a növények fejlődésére, a víz- és tápanyaghasznosításra, végső soron pedig a termésbiztonságra.
Forrás: HortiDaily
MezőHír Tudástár: termesztőközeg – A termesztőközeg a növények gyökérzetének fejlődését támogató, víz-, levegő- és tápanyagháztartást szabályozó anyag vagy anyagkeverék, amelyet kertészetben, palántanevelésben, faiskolai termelésben és talaj nélküli termesztési rendszerekben alkalmaznak; összetétele gyakran tőzeget, kókuszrostot, komposztot, kérget vagy egyéb szubsztrátumokat tartalmaz.
