Ha nem történik markáns fordulat, még inkább lemarad a piaci versenyben a magyar mezőgazdaság – így összegezhetőek az utóbbi hónapok szakmai értékelései a mezőgazdaságunkat érő kihívások elemzése kapcsán.
Alacsony érték
Az ágazat fejlődésének és produktivitásának legfontosabb hátránya a feldolgozó-kapacitások szűkössége, korszerűtlensége. A hazai termelésű alapanyagok így alacsony (vagy zéró) feldolgozottsági aránnyal hagyják el az országot, jelentősen kisebb exportjövedelmet termelve.
Az állattartás, a belföldi kereslet és a malomipari kapacitások szűk volumene miatt a belföldi kereslet növekedés nem prognosztizálható, vagyis létérdek volna a külpiaci jelenlét élénkítése. Szintén az exportértékesítés egyik fő kérdése/problémája a logisztikai pozícióinkban meglévő hátrány: a klímaválság következtében mind szeszélyesebb dunai vízi útvonal mellett tengeri kikötő híján a gabonaágazat jelentős tonnánkénti euroérték-hátránnyal néz szembe például az ukrán, román vagy orosz terményekkel összevetve.
Korszerűtlen
A másik fő probléma a generációváltás elmaradása, késlekedése, és az ezzel szorosan együtt jelentkező technológiai fejlesztések lassú terjedése. A gazdálkodók harmada nyugdíjkorú, kevés a szakképzett munkaerő, és technikai-technológiai fejlesztést csak az 50 alatti korosztályhoz tartozó vezetők terveznek.
Súlyos – ha nem a legsúlyosabb – problémánk a korszerű öntözőrendszerek hiánya is. Ez volna az egyik fő kritériuma annak az egyébként reális célkitűzésnek, hogy a hazai hektáronkénti agrár-kibocsátás volumenét a jelenlegitől 60%-kal növeljük. S még ezzel sem biztos, hogy elérnénk a nyugat-európai teljesítményt, amelynek ma csupán a 60%-át hozzuk.
Követnek és előznek
Mindeközben a mind súlyosabb kihívások is a nyakunkra hágnak. Lengyelországtól az ukránokon és oroszokon át a Románokig mindenütt dinamikusan nő a mezőgazdasági teljesítmény – vagyis az egykori követők ma egyre inkább átvehetik, fenyegetik a hazai agrárpiaci pozíciókat.
Vélhetően negatívan fog változni az Európai Unió agrárköltségvetése is a Brexit és a politikai viták miatt, illetve a hazai agrárium több ágazatát – például a baromfitartást, a méztermelést, a kukoricatermesztést – hátrányosan érinti majd az érlelődő, a dél-amerikai államokkal kötendő Mercosur-megállapodás.