Inkább kevesebbet, okszerűen, célirányosan, precízen

Van-e élet a hatóanyag-kivonások után?

Az immár 14. alkalommal sorra kerülő Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara (NMNK) által szervezett rangos Növényorvos Nap kapcsán az esemény előtt Dr. Tarcali Gáborral, az NMNK elnökével beszélgettünk.

– Mik lesznek az idei Növényorvos Nap fő témái?

– A rendezvény célja az aktuális növényvédelmi témák, kérdések problémák megvitatása, illetve a kiemelkedő szakmai munka elismeréseként miniszteri elismerő oklevelek és kamarai kitüntetések átadására is sor kerül. Idén egyrészt a júniusi növényvédelmi rendeletmódosítás aktualitása kapcsán felkértük Jordán Lászlót, a NÉBIH NTAI vezetőjét, hogy tartson egy plenáris előadást.

– Fontos témák szerepelnek: a növényvédő gépek műszaki felülvizsgálata, a növényvédelmi szaktanácsadással kapcsolatos várható változások és egy új növény-egészségügyi rendelet is szóba kerül. A növényvédelemben egyre komolyabb kihívások jelentkeznek, így megkérdezünk egy olyan szakembert, akinek nem csak hazai szinten, hanem globálisan is van rálátása a fenntartható növényvédelemre; minderről MatthewPickard, a Syngenta magyarországi ügyvezető igazgatója ad tájékoztatást, aki számos országban tevékenykedett, és óriási tapasztalattal rendelkezik e téren.

– Aztán a gyomirtási problémák kapcsán a téma kiemelkedő szaktekintélye Benécsné Dr. Bárdi Gabriella c. egyetemi docens fog előadást prezentálni. A kajszibarack-termesztés kihívásairól Dr. Pénzes Béla professzor tart előadást, aki nem mellesleg idén ment nyugdíjba a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karáról, így felkértük, hogy összegyűjtött szakmai tapasztalatain alapuló tanácsot és útmutatást is adjon a mai növényvédős generációnak.

– Délután is természetesen számtalan érdekes téma kerül sorra: például a nyugati dióburok-fúrólégy, a biológiai növényvédelem, új technológiai módszerek, és – örök nehézségként – a rezisztencia kérdése, különösen a gabonaféléknél. Kitérünk a szőlőlisztharmat problémájára, és készülőben van egy agrármeteorológiai információs rendszer, amelyet szintén bemutatunk.

– Az utóbbi időben szigorodott a növényorvosképzés. Mit lehet erről pontosan tudni?

– A növényorvos MSC szakot egyetemi graduális szinten már több év óta csak nappali tagozaton lehet indítani, mert levelezőn, csökkentett óraszámban képtelenség azt a tudást megszerezni, amivel egy jól képzett növényorvos kell, hogy rendelkezzen.

– Létezik a kétéves növényvédelmi szakmérnök képzés is, amely posztgraduális egyetemi továbbképzési szak, meghatározott agrárdiplomára épül, és itt kizárólag csak növényvédelmi tárgyakat tanulnak a hallgatók, minimum 600 órában.

– Reményeink szerint életbe lép még egy szigorítás a növényvédelmi szakmérnök képzéssel kapcsolatban is, melyet a jövőben nem indíthat minden egyetem; ez a növényorvos MSC-hez kötődik, tehát csak azok az intézmények indíthatják, ahol van akkreditált növényorvos MSC-képzés, így minden feltétel adott a szakmérnöki képzéshez is. – Egy évvel ezelőtt bejelentették, hogy napirenden van a növényorvos foglakozás doktori címének odaítélése.

Dr. Tarcali Gábor, az NMNK elnöke

– Hol tart ez a folyamat?

– Ennek előkészítése továbbra is folyamatban van. A fent említett szigorítások is már többek között ennek tükrében is – és a szakmai igényesség érdekében következtek. Történtek előrelépések a növényorvos doktori cím odaítélése kapcsán, ám az, hogy a mezőgazdasági felsőoktatás átalakulóban van, most kissé lassítja a folyamatot. Ezzel együtt nagyon bízunk abban, hogy a közeli jövőben valósággá válik ez a szakmai elképzelésünk és előrelépésünk. – Július óta kötelező a permetezőgépek műszaki állapotának időszakos felülvizsgálata.

– Kikre vonatkozik a rendelet, és miért volt indokolt ennek a bevezetése?

– Szakmailag abszolút indokolt, hogy a permetezőgépeket időszakonként ellenőrizzék, hiszen nagyon komoly élelmiszer-biztonsági kérdésről van szó. Nagyon kockázatos, ha a permetezőgép nem megfelelően szór, vagy nem azt a dózist szórja ki, ami elő van írva. Ráadásul a vizsgálat EU-s kötelezettség is, nincs kivétel alóla, sőt, már 2016. november 26-ára be kellett volna vezetni.

– A 2009/128/EK irányelv alapján a hivatásos felhasználásban alkalmazott, peszticid kijuttatásához használt berendezéseket és tartozékokat rendszeres időközönként műszaki vizsgálat alá kell vetni. A vizsga új gép esetében legkésőbb a gyártástól számított ötödik évben, míg használt gépeknél háromévente kötelező.

– Használt gép vásárlásakor, illetve eladása esetén úgyszintén szükséges ennek a vizsgálatnak az elvégzése. A rendelet az árutermelésben használt növényvédelmi gépekre vonatkozik, a kézi hajtású és a háti gépek kivételével. A felülvizsgálatot a NÉBIH koordinálja, ők azok, akik az egész rendszer ellenőrzésére hatóságként ki vannak jelölve, és csak az általuk regisztrált felülvizsgálók végezhetik a folyamatot, mely az EU-s szabványoknak megfelelően egy nagyon komoly műszeres vizsgálatot igényel. A Magyar Növényorvosi Kamara mobil felülvizsgáló állomások szolgáltatásával segíti a gazdálkodókat.

– Öt éven belül három nagy hatóanyagcsoportot akarnak kivonni. Milyen problémát okozhat ez a növényvédelemben? Melyik kultúra érintett leginkább? Mennyire léteznek új hatóanyagok ezek helyettesítésére?

– Ha csak egy szóval kellene összefoglalnom a hatóanyagok kivonásának tervezett menetét, akkor ez: katasztrófa! Gyakorlatilag olyan hatóanyagok kerülnének kivonásra, amelyek a legszélesebb körben használatos növényvédő szerek minden szántóföldi és minden gyümölcskultúránál! Ezek az endokrin rendszert gátló hatóanyagok, melyek széles körébe felszívódó gombaölő, rovarölő szerek és minden egyéb növényvédő szer beletartozik.

– Ha csak azt mondom, hogy a triazol hatóanyagcsoport, akkor oda a legkiválóbb gombaölő szerek tartoznak. Az uniós előirányzatok szerint ezek jó része érintett ebben a szerkivonási programban. Szóval, óriási baj lenne, ha ez megtörténne. Ha ugyanis nincs a kezünkben növényvédő szer és eszköz a károsítók ellen, akkor bizony nem fogjuk tudni megvédeni a növényeinket, ezáltal nem fogunk tudni minőségben és kellő mennyiségben termelni…

– Ez egy nagyon komoly kérdés, még annak tükrében is, hogy a mai tendencia az integrált növényvédelem keretein belül az, hogy minél kevesebb növényvédő szert használjunk fel. Erre a szakma is maximálisan törekszik: minél kevesebbet, okszerűen, célirányosan, precízen – ez a mai növényvédelem! Viszont növényvédő szerek nélkül nem lehet megtermelni a szükséges élelmiszerünket.

– Lehet csökkenteni a felhasználás mennyiségét, de nem teljes mértékben. És éppen ezek a szerek fognak leginkább hiányozni, amik a kivonás célkeresztjében vannak, és sajnos nem látjuk a pótlásukra azokat az új hatóanyagokat, amik a régieket kiválhatnák. Nyilván vannak kísérletek, részeredmények, de nem látjuk átfogóan a választ.

– Hiszen a neonikotinoidok kivonása után is rendelkezésre állt egy-két újabb hatóanyag, ezek azonban mégsem tudják pótolni az eredetieket. Ha ez újra bekövetkezne, óriási nehézségek jelentkeznének a hazai alapanyag-ellátásban; az élelmiszeripar, a piacaink, meg az emberek asztalára kerülő zöldség, gyümölcs és egyéb élelmiszerek biztosításában.

– Majd pedig a hiány pótlása importként, a globális piacról érkezne, ezzel azonban sokkal nagyobb biztonsági kockázatot vennénk a nyakunkba. Sok multi ugyanis az unión kívülről importál, olyan országokból, ahol nálunk már régen kivont hatóanyagokat is használnak, és az azokkal is terhelt élelmiszer kerülhetne majd az asztalunkra! Senkinek nem lehet érdeke ezeket a kockázatokat az itteni piacokra importálni.