A közkedvelt Hajdúsági Expót és a Portfolio Agrárszektor Konferenciát telt házzal, 250 fővel rendezték meg 2019. augusztus 9-én Hajdúböszörményben, immár 8. alkalommal. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idei konferencián is kiváló szakemberek tartottak előadást a 2020-as évek várható agrárpolitikai irányairól, az előttünk álló földszabályozási reformokról, változásokról. Ezek mellett a hasznot hozó növénytermesztésről és a nagy lehetőségek előtt álló állattenyésztésről érdekes kerekasztal beszélgetések szem- és fültanúi lehettünk, kiváló moderátorok és részvevők interpretálásában.
Farkas Sándor államtitkár
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára előadásának bevezetőjében kifejtette, hogy az elmúlt évekhez hasonló kedvező tendenciák és folyamatok érvényesültek az ágazatban 2018-ban is, így mind a mezőgazdaság, mind az élelmiszeripar jól teljesített.
A mezőgazdaság 2018-as kibocsátása 2720 mrd Ft volt, amely összeg 2010hez képest 33%-os emelkedést mutat. Az agrárexport értéke 8,7 mrd euró; ez 49%-os növekedés 2010-hez képest. A foglalkoztatottak létszáma 2018-ban az ágazatban 215 ezer fő volt – 24%-kal több, mint 2010-ben. Az államtitkár kifejtette, hogy a jövőben ugyanezzel a létszámmal kell majd a hatékonyságot fokozni, így a termelés növelése mellett a jobb minőség elérése a cél. Az ágazat összes hektárra vetített termelékenységi/kibocsátási mutatója 2010-2018 között 615 euró volt, amely 2010 óta 36%os emelkedést jelent, sajnos azonban az 1000 eurós EU-s átlagot még nem sikerült elérni. Megjegyezte, hogy 2018ban kiemelkedő volt az élelmiszeripari termelés, 3236 Mrd Ft bevétellel, mely a kilenc évvel ezelőttihez képest 25%-os növekedést jelent.
Az államtitkár kitért arra is, hogy az ágazati kihívások közül az egyik legfontosabb a klímaváltozás, melynek az élelmiszer-termelésre gyakorolt hatásaira kiemelt figyelmet kell fordítani. A növénytermesztés a globális klímaváltozás okozta időjárási szélsőségeknek a legnagyobb mértékben kitett szegmens. A kedvezőtlen hatások okozta veszteségek megelőzésére alapvetően két lehetőség kínálkozik. Az egyik a biológiai alapok fejlesztése, azaz a klimatikus szélsőségeknek jobban ellenálló, szárazságtűrő, sótűrő, valamint a betegségeknek és kártevőknek ellenálló növényfajták nemesítése lesz. A másik az új termesztéstechnológiai eljárások alkalmazása, a növények tápanyagigényeihez igazodó termesztéstechnológiai és termelési rendszerek bevezetése, ideértve a vízmegőrző talajművelést, a precíziós növénytermesztési technológiák alkalmazását, valamint az öntözéses gazdálkodást is. A Kárpát-medencében a növénytermesztés eredményessége legnagyobb valószínűséggel a jövőben is a víztől fog függeni, ezért az átfogó vízgazdálkodási intézkedések mellett a mezőgazdasági termelésben is minden technikai és technológiai fejlesztésre szükség lesz a hatékony vízfelhasználás érdekében. Az öntözésre és a megfelelő művelési módok alkalmazására 2020-tól 5,5 mrd Ft áll majd rendelkezésre. A Föld népessége 2050-re várhatóan 9 mrd fő lesz, így az alapvető élelmiszerekből kétszer annyit kell előállítani, amihez a termés mennyiségét évente 2,4%-kal kell majd növelni. Nemcsak a növénytermesztésnek, de az állattenyésztésnek is válaszolnia kell a szélsőséges időjárás hatásaira. Megoldás lehet az állatfajták nemesítése, a jó minőségű szaporítóanyag előállítása. Egyes állatfajták ugyanis eltérően viszonyulnak a klímaváltozás várható hatásaihoz, az intenzív tartású szarvasmarha-, sertés- és baromfifajtáknak sajnos hozamcsökkenés a válaszuk. A jövőben az egyik legnagyobb kihívás az állategészségügy felkészültsége, a takarmány- és vízellátás kiszámítható biztosítása, az intenzív állattenyésztés versenyképességének növelése, valamint a támogatások rendszerének fenntartása. A klímaváltozás számos állategészségügyi problémát is felvet. Ezek elsősorban a megváltozott epidemiológiai viszonyokat, másrészt az állatállomány terhelhetőségét, védekezési esélyeit érintik. Számolni lehet eddig ismeretlen paraziták és kártevők megjelenésével, továbbá a betegségközvetítő vektorok megváltozásával. Az öntözésfejlesztés jelentőségét hangsúlyozva Farkas Sándor legfontosabb bejelentése az volt, hogy az öntözési idényt a kormány meghosszabbította, így az március 1-től október 31ig tart. A következő évek tervei között szerepel, hogy 2020-2030 között évi 17 mrd Ft-ot, azaz összesen 170 mrd Ft-ot fognak öntözésre fordítani. Elmondta, hogy cél az öntözhető területek jelentős növelése, az öntözést akadályozó tényezők csökkentése 2020-ig, valamint a szükséges vízjogi engedélyezési rendszer további egyszerűsítése, illetve a területtel kapcsolatos továbbképzések ösztönzése. Az államtitkár bízik a Kárpát-medencei gazdálkodók sikeres együttműködésében, és optimista a jövőben elnyerhető ágazati EU-s források tekintetében is. Legyünk optimisták a tekintetben, hogy a magyar vidék még sok-sok elismerésben fog részesülni, és a generációváltás sikeres lesz! A hasznot hozó növénytermelésről szóló kerekasztal-beszélgetés előtt egy figyelemre méltó felvezető előadást tartott Szurovcsák András, a Szuro-Trade cégcsoport ügyvezető igazgatója a sikeres zabtermesztési technológia teljes vertikumáról (termesztés, feldolgozás, eladás).
Hasznot hozó növénytermesztés – kerekasztal-beszélgetés
Elvük „a termőföldtől az asztalig” koncepció. Az Avena Gofit Magyarország első gluténmentes zabfeldolgozó üzeme 2019 tavaszán kezdte meg működését a Nyíregyházi Ipari Parkban. A termékek alapanyaga – a beruházásuk során megvalósult kutatás-fejlesztési tevékenység eredményeként – a gluténmentes zab. A növénytermesztést megfelelő technológia mellett saját földeken, saját gépekkel végzik. A vetőmag földbe juttatásától a végtermék csomagolásáig figyelemmel kísérik termékeik útját. Az Avena Gofit európai színvonalú feldolgozóüzem termékei a gluténmentes zabból készült zabpehely és zabliszt. A technológia előnye, hogy kevesebb szakemberrel, kisebb ráfordítással nagy hozamot realizálhatnak. Fontos küldetésük egy prémium minőségű termékcsalád bevezetése a gluténmentes piacra, melyet szívesen fogyasztanak mind a gluténérzékenységben érintettek, mind az egészségtudatos étkezést előnyben részesítő fogyasztók. Nagy figyelmet fordítanak arra is, hogy a gyártástechnológiájuk és termékeik a piacon elismert minősítésű tanúsítványokkal rendelkezzen. A gluténmentes terméket diétázók és cukorbetegek is nyugodtan fogyaszthatják, komplex szénhidráttartalma, könnyen emészthető magas rosttartalma miatt. A kerekasztal-beszélgetés moderátora, Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos szövetségének elnöke a parlamenti államtitkár előadásában elhangzottakra reagálva utalt arra, hogy hazánkban a termelők 10%-a már elérte az ágazat összes hektárra vetített termelékenységi/kibocsátási mutató vonatkozásában az 1000 eurós EU-átlagot.
Szurovcsák András, a Szuro-Trade cégcsoport ügyvezető igazgatója
A moderátor először egy aktuális témakörről, az aratás utáni helyzetképről indítványozott beszélgetést. Ennek során a következők voltak a legfontosabb megállapítások: az árpa tekintetében többezres vizsgálaton vannak túl, az országos átlag 62-63 hektolitersúly. Ennél volt jobb és volt rosszabb év is. A búza sikértartalma valamivel rosszabb a tavalyinál, a Fusariumos gombabetegség idén is problémát jelentett; az érzékszervi vizsgálatokkal 1-2% toxint is mértek. Tárolásnál ajánlatos figyelni a levegőztetésre, tisztításra, hűtésre és szellőztetésre.
A beszélgetés követően egy a rendezvényen bemutatkozó cég, a Eurochem Agro Hungary képviselője három új nitrogénműtrágya-innovációjukról elmondta:– a Nitrophoska műtrágyacsalád kiváló minőségű tápanyag-utánpótlást biztosít, napjaink egyik kiemelkedő műtrágyázási technológiáját valósítja meg;– az ENTEC-műtrágyák stabilizált ammóniumtartalmú ásványiműtrágya- és optimális nitrogénellátást biztosítanak,– az UTEC a karbamid átalakulását késleltető műtrágya, amely a hatékony műtrágyázást, nagyobb hozam elérését teszi lehetővé. Megjegyezte, fontos a talajadottság és tápanyagigény pontos ismerete, javasolta az ötévenkénti talajvizsgálat elvégzését és tápanyag-gazdálkodási terv kidolgozását.
A beszélgetésen az agrárdigitalizáció és a precíziós gazdálkodás is szóba került. Az agrárdigitalizáció elősegíti a stabilitást és a kiszámíthatóságot, illetve növeli a hatékonyságot, ezzel pedig a versenyképességet és a magasabb jövedelemszint elérését teszi elérhetővé. A precíziós növénytermesztés, állattenyésztés technológiai háttere most már Magyarországon is elérhető. Ez az új, adatalapú tudás ad esélyt a jövőben, hogy a magyar mezőgazdaság megállja a helyét a nemzetközi piaci versenyben, és mind hatékonyság, mind gazdaságosság szempontjából méltó kihívó legyen. A klímaváltozás hatásai érzékenyen érintheti az agrárdigitalizációt és a precíziós növénytermesztést is, így meg kell tanulni az alkalmazkodást az adott év szélsőséges időjárásához, a meglévő technológiákat és eszközöket pedig a precíz gazdák gondosan és hozzáértő módon javíthatják. A legtöbb gazda már saját adatbázissal rendelkezik okostelefon, GPS stb. segítségével. Az előadók fontos tanácsot adtak arra vonatkozóan, hogy a tápanyag-gazdálkodásnál a vetőmag ezermagtömegének figyelembevétele és a nemesítési eljárások betartása fél sikert jelent. A búza, kukorica és napraforgó termesztésénél jelentős tényező lehet a tenyészidő csökkentése, valamint az, hogy minél több növény váltogatva kerüljön be a vetésforgóba – a monokultúrás termesztés ugyanis lehetőség szerint kerülendő.
SZERZŐ: LIGETINÉ NECHAY ERZSÉBET OKL. KERTÉSZMÉRNÖK, NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI SZAKMÉRNÖK
