A klímaváltozás miatt egyre gyakoribb hőhullámok már nemcsak az öntözést, hanem a termesztőberendezések kialakítását is új megvilágításba helyezik. A szakértők szerint a málna- és szedertermesztés jövője azon múlik, hogy a gazdaságok mennyire készülnek fel a szélsőséges időjárásra még az ültetvény telepítése előtt.
A mediterrán térségben és Észak-Afrikában egyre nagyobb kihívást jelent a bogyósgyümölcs-termesztők számára a nyári hőség. Carlos Correia portugál agronómus, a Berry Adviser alapítója szerint a hőstressz elleni védekezés nem akkor kezdődik, amikor megérkezik a kánikula, hanem évekkel korábban, a gazdaság helyszínének és a termesztési technológiának a megválasztásakor.
Nem mindegy, hová települ az ültetvény
A szakember szerint sok gazdálkodó azért költözik a tengerparttól távolabb eső területekre, mert ott nagyobb és olcsóbb földterületek érhetők el. Ezeken a helyeken azonban sokkal szélsőségesebb hőmérsékleti viszonyokkal kell számolni. A gyakrabban jelentkező hőhullámok miatt ma már a gazdaság elhelyezkedése is versenyképességi tényezővé vált.
Az öntözés önmagában már kevés
Bár a megfelelő vízellátás, a tápanyag-utánpótlás és a növénykondicionálók alkalmazása továbbra is fontos, ezek csak bizonyos határig képesek mérsékelni a hőstresszt. A szakértő szerint az egyik legfontosabb beruházás a párásító (misting) rendszer kiépítése, amely képes csökkenteni a növények hőmérsékletét és enyhíteni a forró, száraz levegő káros hatását.
Drága beruházás, de egyre nehezebb nélküle termelni
Correia marokkói látogatásai során azt tapasztalta, hogy több új bogyósgyümölcs-ültetvény korszerű fóliasátrakat épített, de a hűtőrendszer kiépítése elmaradt. Ha ismét olyan hőhullám érkezik, mint néhány évvel ezelőtt, ezek az ültetvények komoly károkat szenvedhetnek. A nagy nyomású párásító rendszerek hatékonyabbak, ugyanakkor jelentős beruházást igényelnek. A legtöbb gazdaság ezért alacsony nyomású rendszereket használ, amelyeknél azonban különösen fontos a megfelelő vízminőség.
A rossz víz új problémát okozhat
A párásítás során kijuttatott víz sótartalma könnyen lerakódhat a leveleken, ha nem megfelelő minőségű vagy nem sótalanított vizet használnak. A szakember szerint a nyári vegetatív időszakban ugyanakkor kisebb a gombás betegségek kockázata, mivel a külső levegő rendkívül száraz, és a termesztőberendezésekben megfelelő a légmozgás.
Új szemlélet kell a fóliasátrak tervezésében
A különböző termesztőberendezések eltérően viselkednek szélsőséges időjárás esetén. Az úgynevezett kanári típusú üvegházak kiválóan teljesítenek hőség idején, különösen párásító rendszerrel kombinálva. Egy csapadékosabb időszak után azonban lassabban szellőznek, így magasabb páratartalom alakulhat ki bennük, ami növeli egyes betegségek kockázatát.
Ezért a jövő termesztőberendezéseinek egyszerre kell alkalmazkodniuk a hőhullámokhoz és a magas páratartalomhoz is.
Magyarországon is egyre aktuálisabb kérdés
Bár a cikk elsősorban a mediterrán térség tapasztalatait mutatja be, a tanulságok a hazai kertészetek számára is egyre fontosabbak. Magyarországon is gyakoribbak a hosszan tartó hőhullámok, amelyek különösen érzékenyen érintik a fóliás és üvegházi termesztést. A szakértők szerint a jövő sikeres bogyósgyümölcs-termesztése már nemcsak a fajtaválasztáson és a tápanyag-utánpótláson múlik, hanem azon is, hogy a gazdálkodók mennyire tudják a termesztőberendezéseket felkészíteni a klímaváltozás szélsőségeire.
Forrás: HortiDaily
MezőHír Tudástár: hőstressz – A növényeket érő tartós vagy szélsőségesen magas hőmérséklet okozta élettani stresszhatás, amely csökkentheti a fotoszintézis hatékonyságát, gátolhatja a növekedést, ronthatja a virágzást és a terméskötődést, valamint termésveszteséget idézhet elő. A hőstressz mérséklésében fontos szerepet játszik a megfelelő termesztéstechnológia, az öntözés, a párásítás és a termesztőberendezések klímaadaptív kialakítása.
