Magyarország mezőgazdasági területei a század végére Európa legnagyobb vesztesei közé kerülhetnek, ha a klímaváltozás jelenlegi üteme folytatódik. Egy nemzetközi kutatócsoport előrejelzése szerint 2100-ra jelentősen romolhat a hazai termőföldek mezőgazdasági alkalmassága, ami alapjaiban alakíthatja át a növénytermesztést és a földhasználatot.
A kutatás szerint Közép- és Délkelet-Európában – köztük Magyarországon – a növekvő hőmérséklet, a gyakoribb aszályok és a csapadék egyenetlen eloszlása egyre nagyobb nyomást helyez a termőtalajokra. Míg Észak-Európa egyes térségeiben javulhatnak a mezőgazdasági feltételek, addig a mediterrán és közép-európai régiókban romló termőképességgel kell számolni.

Az aszály lesz a legnagyobb kihívás
A szakértők szerint nem pusztán a magasabb hőmérséklet jelent problémát, hanem az is, hogy a talajok egyre gyorsabban veszítik el nedvességtartalmukat. A nyári csapadék várhatóan egyre gyakrabban záporok formájában érkezik, amelyekből a víz jelentős része lefolyik, miközben a párolgás fokozódik. Ez különösen érzékenyen érintheti a vízigényes kultúrákat, például a kukoricát, de a napraforgó, a szója és számos kertészeti növény termesztése is nagyobb kockázatot hordozhat a jövőben.
Nem mindenhol lesz egyforma a változás
A modellek alapján Magyarországon is jelentős regionális különbségek alakulhatnak ki. A Duna–Tisza köze és az Alföld szárazabb térségei különösen sérülékenyek lehetnek, míg a csapadékosabb nyugati és magasabban fekvő területek kedvezőbb adottságaikat tovább őrizhetik. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a változások mértékét jelentősen befolyásolja az alkalmazkodás. A vízvisszatartó gazdálkodás, a talaj szervesanyag-tartalmának növelése, az öntözés fejlesztése, valamint a szárazságtűrő fajták elterjedése mérsékelheti a negatív hatásokat.
A termőföld lesz az egyik legfontosabb stratégiai érték
A kutatás arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozás nemcsak a terméshozamokra, hanem a termőföld hosszú távú értékére is hatással lehet. A romló termőképesség csökkentheti egyes térségek mezőgazdasági versenyképességét, miközben felértékelődnek azok a gazdaságok, amelyek képesek megőrizni a talaj vízkészletét és alkalmazkodni az új klimatikus viszonyokhoz. A szakértők szerint a következő évtizedek egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy a gazdálkodók és a döntéshozók minél gyorsabban alkalmazkodjanak a változó körülményekhez. A talajvédelem és a vízgazdálkodás fejlesztése nélkül a magyar mezőgazdaság egyre nagyobb kihívásokkal nézhet szembe a század végéig.
Forrás: Euronews
MezőHír Tudástár: talajnedvesség – A talajnedvesség a talajban tárolt víz mennyisége, amely alapvetően meghatározza a növények vízellátását, fejlődését és terméshozamát. Mértékét a csapadék, a párolgás, a talajszerkezet, a szervesanyag-tartalom és a vízgazdálkodási gyakorlat egyaránt befolyásolja, ezért megőrzése kulcsfontosságú az aszály hatásainak mérséklésében és a fenntartható növénytermesztésben.

