A június elejére beköszöntő igazi nyári forróság és napsütés kellő technológia alkalmazásával sok mindenre alkalmazható.
A kétévente Helsinkiben odaítélt technológiai Nobel-díjnak is nevezett elismerést idén egy német születésű vegyész kapta a festékkel érzékenyebbé tett napelemes cellák kifejlesztéséért. A cellákban a fényelnyelő képesség növelését speciális festékkel érte el a feltaláló. A növények fotoszintézise által inspirált folyamatban a fény részecskéi, a fotonok ezzel a festékkel lépnek kölcsönhatásba, így hoznak létre elektromosságot. Az új típusú cellák előnye a szilíciumalapú, hagyományos napelemekhez képest az, hogy gyengébb fény mellett is alkalmazhatók, gyártásuk pedig olcsóbb. Michael Grátzel, aki a lausanne-i Ecole Polytechnique Fédérale professzora, a világ tíz legtöbbet idézett tudósa között van, és Svájcban él.
Hogy a világ vezető tudományos műhelyeihez fölzárkózhassanak, napenergia-kutató intézet létrehozásáról írt alá megállapodást a Pécsi Tudományegyetem és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány. Gábriel Róbert, a Pécsi Tudományegyetem rektora nyilatkozatában elmondta, hogy az új intézet az egyetem 201 l-re felépülő természettudományi kutatóközpontjában, a Science Buildingben kap helyet. A tervek szerint napenergia-kutató témában 10-15 szakembert foglalkoztatnak majd, és a működésre az első három évben 2 milliárd forintot költenek. Ezután várhatóan a tudományos eredmények értékesítéséből tartják fenn magukat. A Magyarországon egyedülálló intézet tevékenysége a villamosáram-termelésre készülő napelemekre, a napenergia gyűjtésének technológiájára, a napenergia-hasznosítás hatásfokának növelésére irányul. A jelenlegi napelemek ugyanis az energia 6-7 százalékát hasznosítják, a legújabb kutatások eredményei alapján ez azonban akár 30 százalékra is növelhető. Gábriel Róbert a Science
Building építésével kapcsolatban megjegyezte, hogy a 7800 négyzetméter alapterületű létesítmény a terveknek megfelelően 7 milliárd forintból, jövő augusztusra elkészül. Az egyetem vezetői korábban elmondták, hogy szeretnék, ha Európa meghatározó kutatóintézményévé válna a 200 munkahelyet, köztük 40 kutatói állást teremtő, a bio-, környezettudományi és információtechnológiai központot is magában foglaló, a természet-, a műszaki és az egészségtudományok területén az alapkutatási potenciál fejlesztését célzó Science Building.
Napenergiával működő automatikus fűnyíró robot
A napenergia modern hasznosítására mutattak be példát a svéd Husqvarna szakemberei. A napelemekkel működő automatikus fűnyírórobot teljesen önállóan járó készülék, elektromos működésével nem szennyezi a környezetét, és áramból is csak keveset fogyaszt. Az AutoMower Solar Hybrid nevű új berendezés a fényviszonyoktól függően óránként mintegy 75-110 négyzetméteres gyepfelületet képes lenyírni. Mielőtt kifogyna az energiából és a nap sem sütne, akkor automatikusan csatlakozik töltőbázisára, majd ugyanott folytatja a munkát, ahol abbahagyta. A kis robot az előre beállított időpontokban, esőben, éjjel és nappal is képes dolgozni. Működése szinte teljesen hangtalan. A munkaterület kijelölése kisfeszültségű kábelek segítségével történik, amelyek egyszerűen lefektethetőek a kívánt vágási terület köré, ahol a gépet használni kívánják. Ugyanez a kábel való a virágágyások és más elkerülendő területek védelmére. A robot nagy tapadást biztosító kerekeivel és erős motorjával akár 35 százalékos emelkedőn is képes felkapaszkodni. Munkájának befejezéséről vagy az abban keletkezett fennakadásról külön rendelhető opcióként SMS-t küld gazdája mobiltelefonjára. Emellett számos biztonsági funkcióval rendelkezik; akadály érzékelése esetén megáll és károkozás nélkül irányt vált, ha pedig felborul vagy felemelik, a vágószerkezet azonnal leáll. A működtetéshez PIN kódra van szükség, és lopás ellen riasztóval is védi magát. A készülék a napelemeknek és a rendkívül hatékony energiagazdálkodási fejlesztéseknek köszönhetően igen alacsony energiafogyasztású, és a működési költségek tekintetében egy hagyományos fűnyíróhoz képest lényegesen kisebb terhet jelent tulajdonosának.
PL
