A Magyar Paradicsom Napján a munkaerő, a termelékenység, a vendégmunka szabályozása és a technológiai fejlesztés került fókuszba
A hazai paradicsomhajtatás ma már nem egyszerűen munkaerőpiaci, hanem versenyképességi kérdés is. A termésátlagok közelítenek a nyugat-európaihoz, a termelékenységben viszont jelentős tartalékok és lemaradások vannak. A kertészet jövőjét sok tényező befolyásolja. A Magyar Paradicsom Napja ezért ezúttal nemcsak technológiai seregszemle volt, hanem pontos látlelet is arról, hol dőlhet el a hazai ágazat hosszabb távú versenyképessége.
A FruitVeB idén ötödik alkalommal rendezte meg Szegeden a Magyar Paradicsom Napja és Üvegház Expo szakmai eseményt június 2-án, amelyre több mint 300 regisztrált látogató és mintegy 50 kiállító érkezett. A rendezvény mára a hazai hajtatott zöldségágazat egyik meghatározó fórumává vált, ahol a termelők, beszállítók és döntéshozók közösen keresték a válaszokat az ágazat legégetőbb kérdéseire.
A konferenciát Gubacsi Zoltán, a FruitVeB hajtatott zöldség ágazati alelnöke és Apáti Ferenc elnök nyitotta meg. Köszöntőjükben mindketten hangsúlyozták: a paradicsomágazat továbbra is növekedési pályán van, ugyanakkor az importnyomás, a beruházási kényszer, az áfakörnyezet és mindenekelőtt a munkaerőhelyzet olyan tényezők, amelyek alapvetően befolyásolják a jövőbeli versenyképességet.
Munkaerő: egyszerre hiány és tartalék
A rendezvény egyik leghangsúlyosabb és legnagyobb figyelmet kapó témája a munkaerőpiaci helyzet volt. A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének előadása világosan rámutatott, hogy Magyarországon a mezőgazdaságban egyszerre van jelen munkaerőhiány és kihasználatlan tartalék, azonban ez a tartalék a gyakorlatban csak korlátozottan mobilizálható.
A potenciális munkaerő-bázist elsősorban az 55 év felettiek, a kisgyermekes szülők, a közfoglalkoztatottak, a hátrányos helyzetű térségek lakói, valamint a külföldön dolgozók alkotják. Ugyanakkor e csoportok esetében komoly korlátot jelent a mobilitás, a fizikai terhelhetőség, illetve a megfelelő szakképzettség hiánya.
A kertészeti ágazat ugyanis egyre kevésbé tekinthető betanított munkára épülő szektornak. A modern üvegházi termelésben alapelvárássá vált a technológiai fegyelem, a digitális rendszerek kezelése, valamint a drága és összetett berendezések szakszerű használata és ismerete. Már középvezetői szinten is elengedhetetlen a komplex szemlélet: a növénytermesztési ismeretek mellett pénzügyi, menedzsment- és humánerőforrás-kezelési kompetenciákra is szükség van.
A demográfiai kilátások tovább nehezítik a mezőgazdaság helyzetét: a következő 15 évben évente átlagosan mintegy 40 ezer fővel csökkenhet az aktív korú népesség Magyarországon. Ez a tendencia hosszú távon elkerülhetetlenné teszi a szerkezeti alkalmazkodást.
Vendégmunka és szabályozás: tisztázandó kérdések
A munkaerőhiány kezelésében egyre nagyobb szerepet kapnak a harmadik országból érkező munkavállalók. Az előadás hangsúlyozta, hogy a közbeszédben gyakran összemosódik a legális vendégmunka és az illegális migráció fogalma, miközben a mezőgazdaságban dolgozó külföldiek döntő többsége szabályozott keretek között, érvényes tartózkodási engedéllyel van foglalkoztatva.
Magyarországon jelenleg több jogcímen is lehetséges a foglalkoztatás – például szezonális munkavállalás, foglalkoztatási célú tartózkodási engedély vagy vendégmunkás-státusz keretében. A hazai szabályozás európai összevetésben kifejezetten szigorúnak számít, rendszeres ellenőrzésekkel.
Míg az Európai Unió tagállamaiban a mezőgazdaságban dolgozó harmadik országbeli munkavállalók aránya 8–16% között alakul, addig Magyarországon ez jelenleg 2% alatt marad. Ez azt jelzi, hogy ebben a tekintetben még jelentős mozgástér van, ugyanakkor a szabályozási környezet további finomhangolása indokolt.
A vendégmunkások foglalkoztatásának szabályozása kapcsán a szakmai szervezetek sürgetik a mielőbbi egyeztetést és döntéshozatalt. Egy 2026. június 8-án kiadott sajtóközlemény szerint miközben a kormány célja érthető módon a hazai munkaerő-tartalékok mobilizálása és a rendszer átfogó felülvizsgálata, az ágazati szereplők hangsúlyozzák, hogy a kérdés kezelése összetett, és egyszerre igényel gazdasági és társadalmi szempontokat figyelembe vevő megközelítést. Kiemelt jelentősége van a szakmai párbeszédnek és az érintettek bevonásának, ugyanakkor az időfaktor kritikus: amennyiben 2026 augusztusáig nem születik működőképes, a gyakorlatban is alkalmazható szabályozás a vendégmunkások foglalkoztatására, az az érintett ágazatokban – így a kertészetben is – rövid időn belül érezhető termelési és gazdasági károkat okozhat.
Változó foglalkoztatási szabályok
2026-ban az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai is módosultak. A mezőgazdasági idénymunka időtartama az eddigi 120 napról további 90 nappal bővült, így akár 210 napos foglalkoztatás is lehetővé vált, emelt közteherviselés mellett.
A közteher mértéke:‑ 0–120 nap között: 2400 Ft/fő/nap, ‑ 121–210 nap között: 3600 Ft/fő/nap.
Fontos gyakorlati szempont, hogy a közterhet naptári napra kell megfizetni, így az éjszakába átnyúló műszakok esetén két napra is keletkezhet fizetési kötelezettség. A szabályozás lehetőséget ad arra is, hogy a meghosszabbított időszakot csomagolási tevékenységre használják fel, amennyiben az a saját termékhez kapcsolódik.
Hatékonyság és versenyképesség
A hazai üvegházi paradicsomtermesztés versenyképességének egyik legfontosabb pillére továbbra is az alacsonyabb bérszint, amely jelenleg 7–8 euró/óra körül alakul. Összehasonlításképpen ez Németországban mintegy 14, Hollandiában 17–19, míg Lengyelországban 6–7 euró/óra körül mozog. A termésátlagok ugyanakkor már megközelítik a nyugat-európai szintet, így a különbség egyre inkább a hatékonyságban mutatkozik meg. Fontos azonban kiemelni, hogy a hazai versenyképesség megítélésében nem elsősorban a nyugat-európai bérszintekkel való összevetés a meghatározó, hanem sokkal inkább a hasonló költségszinten működő országokkal – például Lengyelországgal – való összehasonlítás.
Magyarországon az egy hektárra jutó éves munkaóra-felhasználás 15–30%-kal magasabb, mint több fejlett európai termelőnél. Ez rövid távon még ellensúlyozható a kedvezőbb bérszinttel, hosszabb távon azonban egyértelműen költséghátrányt jelenthet, különösen a bérek várható emelkedése mellett.
Gyakorlati példa a hatékonyságra
Egy hazai, 5 hektáros, koktélparadicsomot termesztő üvegház példáján jól szemléltethető a különbség. Az április–május időszakban végzett vizsgálat során 10 különböző munkafolyamatot elemeztek, amelyek lefedték az aktuális termesztési feladatokat. Az üzemben 44 dolgozó végzett munkát, ami 8–9 fő/hektár létszámot jelent, a csomagolási és logisztikai feladatok nélkül.
Heti szinten ez mintegy 1800 munkaórát jelentett, ami 360 munkaóra/hektár értéknek felel meg. Az áprilisi adatok alapján a teljes havi munkaidő-ráfordítás elérte a 6688 órát, ami éves szintre vetítve mintegy 16200 munkaóra/hektár értéket eredményez.
Összehasonlításképpen: hasonló kultúrában Hollandiában az éves munkaóra-felhasználás jellemzően 12000 óra/hektár alatt marad. Ez jól mutatja, hogy a hazai termelésben jelentős tartalékok rejlenek a munkaszervezés és a technológiai optimalizálás területén.
Jelenleg a legnagyobb időveszteség a munkaállomások közötti átállásokból, valamint az állomány kitakarítása és az új növények telepítése közötti időszakból adódik. Ez utóbbi a szükséges takarítási és előkészítési munkák miatt elkerülhetetlen, ugyanakkor ehhez az időszakhoz közvetlen termelési érték nem kapcsolódik. A jövőben ezek a veszteségek csökkenthetők megfelelően kialakított sorhosszakkal, hatékony növényvédelmi gyakorlattal és jól megtervezett ütemezéssel.
hanem a hatékonyság javításán múlik
A fejlesztési irányok egyértelműek: a robotizáció erősítése, az adatvezérelt termelésirányítás bevezetése, valamint a képzett munkaerő arányának növelése. A hangsúly egyre inkább a hatékonyság javításán van, nem pusztán a költségelőny fenntartásán. Mindezek alapján egyértelmű, hogy a hazai paradicsomtermesztés hosszú távú versenyképessége nem az olcsó munkaerő megtartásán, hanem a hatékonysági tartalékok következetes kiaknázásán múlik.
Technológia és növényvédelem
A kiállítói térben a vetőmagcégek, technológiai beszállítók és inputanyag-gyártók széles köre mutatkozott be. A modern üvegházi termesztéshez kapcsolódó megoldások – termesztőközegek, biológiai növényvédelem, automatizálás – mind hangsúlyosan jelen voltak.
A növényvédelem területén kiemelt figyelmet kaptak a paradicsomot veszélyeztető vírusok és kártevők, különösen a ToFBV, a ToBRFV, valamint a Nesidiocoris fajok. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a rezisztens fajták használata, a szigorú higiéniai protokollok és a biológiai védekezés együttes alkalmazása kulcsfontosságú.
Növekvő jelentőségű ágazat
Az előadások alapján egyértelmű, hogy a paradicsom a hazai kertészet egyik legfontosabb és legdinamikusabban fejlődő kultúrája. A termőfelület bővülése, a javuló jövedelmezőség és az erősödő export mind azt mutatják, hogy az ágazatnak van jövője. Ugyanakkor a rendezvény legfontosabb üzenete az volt, hogy a növekedés fenntartásának kulcsa ma már nem kizárólag a technológiában, hanem a munkaerő kérdésének rendezésében, a termelékenység javításában és a szabályozási környezet kiszámíthatóságában rejlik.
Pálnik Zoltán
MezőHír Tudástár: paradicsomhajtatás termelékenysége – A paradicsomhajtatás versenyképességét a termésátlag mellett a munkaóra-felhasználás, a munkaszervezés, a képzett munkaerő, a vendégmunka szabályozása, az automatizálás, az adatvezérelt üvegházi technológia és a növényvédelmi kockázatok kezelése határozza meg.
