Bács-Kiskun megyében ezúttal nem a Növényorvosi Kamara, hanem két helyi gazdaság meghívására érkeztünk szakmai programunkkal. Jánoshalmán az Agroprodukt Kft, Bácsalmáson pedig a Bács-Agro Kft. voltak a vendéglátóink. Az első helyszínen a kukorica és a napraforgó, a másodikon pedig a cukorrépa növényélettana voltak a témáink.
A megtekintett kukoricatáblán sikerült egy 10 leveles növényt találnunk egy olyan állományban, ahol a fejlettségi stádium már a címervirágzás kezdete volt. A sniccer segítségével feltárt torzsavirág kezdeményeken jól látszott, hogy a determinált virágzat fejlődése még tart, a zárókalászka még nem jelent meg. A fenológiai állapot megállapítása tehát még a levelek számának meghatározásával lehetséges, ami a tíz levél esetében BBCH19.
A szártagok (ízközök) tartalékai már ürülnek, ami jelzi, hogy a szármegnyúlás a kukoricában is rendkívül energia/cukor igényes folyamat. Tanulmányoztuk még a növény érrendszerét, a támasztógyökerek képződését, a másodlagos, harmadlagos, negyedleges stb. csövek fejlődését, illetve a későbbi fejlődésbeli különbségeket. Szót ejtettünk arról, hogy ebben az időszakban (virágzás előtt, alatt, majd közvetlenül utána) mennyire fontos, hogy a növényeket felkészítsük az erős UV-B sugárzás negatív hatásai ellen.
Ebben az időszakban (virágzás előtt, alatt, majd közvetlenül utána) fontos, hogy a kukoricát felkészítsük az erős UV-B sugárzás negatív hatásai ellen
Átérve a napraforgó táblára jól látható volt, hogy a növények már túl vannak az elnyelő kapacitás, azaz a terméspotenciál kialakulásán, azaz a csillagbimbós állapoton. A fészekpikkely levelek jól elkülönülnek már a lomblevelektől (BBCH55), a tányérkezdeményen a perem felől megindult a sziromlevelek képződése. A szárat felvágva azt láttuk, hogy az tartalék szénhidráttal jól feltöltött, tehát a növény stresszkezelő „készlete” megfelelő.
A kalászosok aratása már elindult, esetükben már a vetéssel, és az őszi vegetációs időszak teendőivel foglalkoztunk. A terméspotenciál kialakulásában fontos szerepet játszó bokrosodással kapcsolatban átbeszéltük az oldalhajtások kettős funkcióját. Kiemeltük, hogy azok minél korábbi és gyors fejlődése a kulcsa annak, hogy ne csupán a főhajtás támogatására legyenek alkalmasak (ezek az oldalhajtások nem hoznak kalászt, hanem kedvezőtlen körülmények között tartalékokat biztosítanak), hanem az önellátásra „érett” állapotig eljutva (önálló gyökérzet és megfelelő levélszám) tavasszal már termő hajtásokká váljanak.
A délelőttöt végül a Bács-Agro Kft. cukorrépa tábláján zártuk. Az állomány már majdnem teljesen zárt (BBCH38), jó-megfelelő állapotban volt. A répatestet felvágva tanulmányoztuk a kambiumgyűrűket, amelyek a most már folyamatos és intenzív gyökérnövekedés motorjai. A kialakuló sejtek fontos szerepet fognak játszani a végső hozamban, mivel a tömeg és a cukortartalom negatív korrelációban vannak egymással. A répatest parenchima sejtjei ugyanis maximum 15% körüli cukortartalmat tudnak elérni, amikor a méretük 1-1,5 köbnanométer között van. Ezután a sejtek növekedésével azok citoplazmája felhígul, tehát a termelés célja a sejtszám növelése kell legyen.
A répatesten látható kambiumgyűrűk a már folyamatos és intenzív gyökérnövekedést mutatják
Ismétlésként: Mi is az a Fenológia FIGYELŐ:
A növénytermesztésben gyakran nem önmagában a beavatkozás, hanem annak pontos időzítése dönt a siker és a csalódás között. Ezt a szemléletet helyezi középpontba a Fenológia FIGYELŐ, amely már a MezőHír weboldalán is önálló rovatként kap helyet. Az új kezdeményezés célja, hogy közelebb hozza a termelőkhez a növények fejlődési állapotainak gyakorlati értelmezését, és megmutassa, miért kulcskérdés a fenológiai stádiumok ismerete a jól időzített termesztéstechnológiai döntésekhez.
A program szakmai hátterét a Pro-Feed Kft. adja, amely 2026 februárja óta Fenológia Figyelő Napokat szervez a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara területi szervezeteinek támogatásával.
Az ötletet, annak kivitelezését az Alföldi Állattenyésztési Napok Termékdíjának zsűrije is elismerte és díjazta, erről is olvashattak már követőink: A szakma is elismerte a Fenológia FIGYELŐT
Forrás és fotók: Szabó István, Pro-Feed Kft.
MezőHír Tudástár: fenológiai stádium – A fenológiai stádium a növény fejlődésének meghatározott szakaszát jelenti, amely alapján pontosabban időzíthetők a termesztéstechnológiai beavatkozások. A BBCH-skála segítségével egységesen leírható például a kukorica levélfejlődése, a napraforgó bimbóképződése vagy a cukorrépa lombzáródása. A fenológiai állapot ismerete azért fontos, mert a növény tápanyagigénye, stressztűrő képessége és a növényvédelmi kezelések hatékonysága jelentősen eltérhet az egyes fejlődési szakaszokban.