Baranya megyében második alkalommal tartottuk meg a továbbképzési programot. Somberek határában Rittlinger József és Márton Balázs vendégei voltunk, kukoricát, napraforgót és őszi búzát szemléztünk.
Napraforgóban a már megszokott „szétkelés” miatt a tányérkezdemény fejlődésének minden fázisát megtaláltuk, a peremen induló kaszat-differenciálódástól a rejtett bimbó (R2 v. BBCH53) állapotig, amikor a csöves virágok felső része már jól elkülönül. A napraforgó ún. együttes vagy kettős korlátozottsággal bír, és az elnyelő kapacitása a megtekintett táblán már véglegesedett. Az, hogy végül melyik oldal (forrás vagy elnyelő) korlátozottsága határozza majd meg a hozamot, majd csak a vegetáció második felében, a szemtelítődés időszakában fog kiderülni, és alapvetően a környezeti körülmények fogják meghatározni.
A növény szárát felvágva megállapítottuk, hogy a tartalék raktárak jól feltöltöttek, a stresszkezelő képessége jelenleg jónak mondható. Az intenzív biomasszatömeg növekedés időszakában vagyunk, amikor a szármegnyúlásnál a sejtfalak sérülhetnek, amennyiben a pektin működéséhez szükséges kalciumhoz és bórhoz nem jut hozzá a növény. Ebben az időszakban ezeknek a tápelemeknek a lombon keresztüli biztosítása indokolt.
A kukoricában 8 leveles (BBCH18) növényeket vizsgáltunk. Az első levelek a növények nagy részénél már eltűntek. Ennek legfőbb oka, hogy a nóduszok felső részéből növekvő támasztó gyökerek „letolják” a levélhüvelyeket. A szárat felvágva viszont meg tudjuk határozni a levélszámot a szárközök vizsgálatával: az első megnyúlt ízköz tetején lévő nódusz ugyanis az ötödik lomblevél ízesülési helye. A hajtáscsúcson fejlődő címer már jól látható nagyságú, a levelek hónaljában fejlődésnek indult csőkezdeményeken már a magkezdemények is jól kivehetők. Amennyiben az időjárás a jelenlegi előrejelzéseknek megfelelően alakul, akkor a csőkezdemények még további 10-12 napig növekszenek, majd a determinált torzsavirágzaton megjelenő zárókalászkával véglegesedik a potenciális szemszám.
(Fotó: Horizont Média)
A nap utolsó helyszíne egy viaszérésben lévő búzatábla volt, amelyen a levelek elszáradtak, és néhány pelyvalevélen kívül csak a kalásztengelyek maradtak még zöldek. Az intenzív szárazanyag beépülésnek vége, a szemek szárazanyag tartalma lényegében elérte a maximumát. A beszélgetés már inkább a következő őszi vetésről folyt, az őszi technológiában alkalmazható támogató eszközökről. Arról, hogyan juttatható előnyhöz élettani csávázással a búza, hozzásegítve ezzel a jobb bokrosodáshoz, így a nagyobb forrás (tartalék-raktár) kapacitás eléréséhez.
Ismétlésként: Mi is az a Fenológiai FIGYELŐ:
A növénytermesztésben gyakran nem önmagában a beavatkozás, hanem annak pontos időzítése dönt a siker és a csalódás között. Ezt a szemléletet helyezi középpontba a Fenológiai FIGYELŐ, amely már a MezőHír weboldalán is önálló rovatként kap helyet. Az új kezdeményezés célja, hogy közelebb hozza a termelőkhez a növények fejlődési állapotainak gyakorlati értelmezését, és megmutassa, miért kulcskérdés a fenológiai stádiumok ismerete a jól időzített termesztéstechnológiai döntésekhez.
A program szakmai hátterét a Pro-Feed Kft. adja, amely 2026 februárja óta Fenológia Figyelő Napokat szervez a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara területi szervezeteinek támogatásával. Az ötletet, annak kivitelezését az Alföldi Állattenyésztési Napok Termékdíjának zsűrije is elismerte és díjazta, erről is olvashattak már követőink: A szakma is elismerte a Fenológiai FIGYELŐT
Szerző és fotók: Szabó István
MezőHír Tudástár: fenológiai megfigyelés – A fenológiai megfigyelés a termesztett növények fejlődési állapotainak szántóföldi vizsgálata, amely a levelek, hajtások, virágkezdemények, terméskezdemények és érési folyamatok alapján segíti a növényvédelmi, tápanyag-utánpótlási, lombtrágyázási és termesztéstechnológiai beavatkozások pontos időzítését.
