Három gyenge év után 2025-ben ismét növekedésnek indult a magyarországi mezőgazdasági gépforgalmazás. Az Agrárközgazdasági Intézet statisztikai jelentése szerint a gazdaságok tavaly 221,1 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket, ami 12 százalékos emelkedést jelent a 2024-es mélyponthoz képest. A piac tehát megmozdult, de az adatokból az is látszik: a beruházási kedv még messze van a korábbi csúcsoktól.
A 2022-es szint még nagyon távol van
A hazai mezőgéppiac 2023 óta lejtmenetben volt. Míg 2022-ben még 385,5 milliárd forint értékben vásároltak gépeket a gazdaságok, 2024-ben már csak 197 milliárd forintot költöttek új gépekre. Ehhez képest a 2025-ös 221,1 milliárd forintos forgalom javulás, de nem szabad túlértékelni. A növekedés mögött részben a gépek drágulása is áll. Az elmúlt években egyes gépcsoportok ára 25–30 százalékkal is emelkedhetett, az alkatrészeknél pedig ennél is erősebb áremelkedés jelentkezett. Ez azt jelenti, hogy a forintban mért bővülés nem feltétlenül jelent ugyanilyen arányú valós géppark-megújulást.
Többet költenek alkatrészre is
A beruházási óvatosságot jól mutatja, hogy miközben az új gépek piaca csak szerényen élénkült, az alkatrészforgalom tovább nőtt. A gazdaságok 2025-ben 98,1 milliárd forintot fordítottak alkatrészekre. Ez arra utal, hogy sok termelő továbbra is inkább javítja és üzemben tartja meglévő gépeit, mintsem nagy értékű új beruházásba kezdjen. Ez érthető reakció a gazdasági környezetre. A magas finanszírozási költségek, a terménypiaci bizonytalanságok és az inputárak nyomása mellett sok gazdaság csak a legszükségesebb gépcseréket vállalja be.
Traktorokból nőtt az eladás, de nem elég gyorsan
A 2025-ös gépbeszerzések értékének 48 százalékát erőgépekre fordították a gazdaságok. Ezen belül a traktorokra 57,3 milliárd forint jutott, ami a teljes gépforgalom 27 százalékát adta. Tavaly 1745 új traktor állt munkába Magyarországon. Ez ugyan növekedést jelent, de a hazai, mintegy 130 ezres traktorállomány megújulása szempontjából még mindig szerény szám. Az értékesített traktorok több mint fele 100 lóerő alatti kategóriába tartozott, ugyanakkor a 100–190 lóerő közötti teljesítményosztály részesedése 25-ről 31 százalékra nőtt. Ez arra utalhat, hogy 2025-ben főként a közepes méretű gazdaságok mozdultak meg erősebben.
A márkák között a Datahouse forgalomba helyezési adatai alapján a John Deere vezetett 293 darabbal, mögötte a Claas 224, a Solis 157, a New Holland 148, a Fendt pedig 86 darabos értékesítéssel szerepelt. 2026 januárjában már írtunk a traktorok aktuális helyzetéről.
Kombájnból alig több fogyott
Gabonakombájnból 125 új gép állt munkába 2025-ben, mindössze kettővel több, mint egy évvel korábban. Ez a 12 ezres hazai kombájnállományhoz mérten szintén mérsékelt megújulási ütemet jelez. Kedvező ugyanakkor, hogy az újonnan beszerzett gépek döntő része nagyobb teljesítményű volt, illetve a hibrid vagy rotoros magkiválasztású gépek aránya meghaladta a hagyományos szalmarázós típusokét. Ez azt mutatja, hogy aki beruházott, az jellemzően nagyobb kapacitású, korszerűbb technológiát keresett.
Rakodók és takarmánygépek húzták a piacot
Az önjáró hidraulikus rakodógépek eladása 2025-ben látványosan, 25,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a teleszkópos rakodók forgalma 22,3 százalékkal nőtt. Ez nem meglepő: ezek a gépek sok gazdaságban napi szintű munkát végeznek, az állattartó telepektől a növénytermesztő üzemekig. A legnagyobb növekedést azonban a szálastakarmány-betakarító gépek mutatták. Ezekből 1277 új gép állt munkába, ami 68 százalékos bővülést jelentett. A gépek több mint fele rotációs fűkasza volt. A folyamat hátterében részben a tejtermelő gazdaságok javuló bevételi helyzete állhatott.
A talajművelő gépek kilógtak a sorból
A legtöbb gépcsoportban nőtt az új beszerzések száma, a talajművelő gépek azonban kivételt jelentettek. Ekékből, tárcsás talajművelőkből és szántóföldi kultivátorokból kevesebb fogyott, miközben talajlazítókból, magágykészítőkből és sorközművelő kultivátorokból több gép állt munkába. Ez a kép jól illeszkedik ahhoz a technológiai irányhoz, amelyben a gazdák egy része egyre inkább a talajkímélőbb, célzottabb művelési megoldások felé fordul. A drágább üzemanyag, a talajnedvesség megőrzésének igénye és az időjárási szélsőségek mind abba az irányba hatnak, hogy a művelési rendszereket újra kell gondolni.
Tápanyag-kijuttatás, vetés, növényvédelem: itt is volt élénkülés
A tápanyag-kijuttató gépekből 42,5 százalékkal többet vásároltak a gazdaságok, mint egy évvel korábban. A vető- és ültetőgépek piaca 21 százalékkal bővült, a növényvédő gépek eladása pedig 10,8 százalékkal emelkedett. Utóbbiból 834 új gép talált gazdára, ami a géppark megújulása szempontjából már értékelhető teljesítmény. A mezőgazdasági szállítójárművek forgalma szintén erősödött: 1053 új eszközt vásároltak, ami 19 százalékos növekedést jelentett. Emellett 21,8 milliárd forint értékben kerültek a gazdaságokba öntözőberendezések, 4,6 milliárd forintért szemestermény-tisztítók, szárítók, tárolók és anyagmozgató gépek, 3,6 milliárd forintért takarmányozó gépek, 1,24 milliárd forintért szőlő- és gyümölcsápoló gépek, valamint 2,45 milliárd forint értékben agrárelektronikai eszközök.
A piac él, de a géppark gyors megújulása még várat magára
A 2025-ös adatok alapján a magyar mezőgéppiac túljutott a mélyponton, de valódi beruházási lendületről még korai lenne beszélni. A forgalom nőtt, több gépcsoportban javultak az eladások, de a traktor- és kombájnállomány megújulása továbbra is lassú. A következő évek nagy kérdése az lesz, hogy a gazdaságok képesek lesznek-e visszatérni a rendszeres gépberuházásokhoz, vagy továbbra is a javítás, az alkatrészvásárlás és a halasztott csere marad a fő stratégia. A 2025-ös év biztató jelzés, de nem áttörés: inkább óvatos visszakapaszkodás egy nagyon gyenge év után.
Forrás: AKI statisztikai jelentés, 2025. évi magyarországi mezőgazdasági gépforgalmazás
MezőHír Tudástár: mezőgéppiac – A mezőgéppiac a mezőgazdasági erőgépek, munkagépek, betakarítógépek, rakodók, öntöző- és agrárelektronikai eszközök értékesítési, beruházási és alkatrészforgalmi folyamatait összefoglaló gazdasági terület, amely a gazdálkodók beruházási kedvét, géppark-megújítását és technológiai alkalmazkodását jelzi.
