A barackfák idén több helyen szépen berakódtak, ezért sok termelő hajlamos lehet megkönnyebbülni: végre lesz termés. Csakhogy a túl sok gyümölcskezdemény nem áldás, hanem csapda is lehet. Ha a kajszi- vagy őszibarackfán mindent meghagyunk, apróbb, gyengébb beltartalmú, rosszabbul színeződő és kevésbé piacos gyümölcs lehet a végeredmény. A termésszabályozás nem a termés elpazarlása, hanem a következő évek biztonságának egyik alapja. A túlkötődött fa ugyanis könnyen kimerül, a következő évben pedig szakaszos terméshozással, gyengébb berakódással vagy túlzott vegetatív növekedéssel válaszolhat.
A fagy nem lehet mindenre magyarázat
Az elmúlt évek tavaszi fagykárai miatt sok gyümölcstermesztő óvatosabb lett, ami érthető. Ahol azonban jó a termőhely, megfelelő a fajta és rendben van a technológia, ott idén is lehet bőséges terméskezdemény a fákon. Ilyenkor nem szabad kivárni. A szakmai hiba sokszor nem az adott évben kezdődik, hanem az előző szezonban: elmaradt vagy rosszul kivitelezett ritkítással, felborult termőegyensúllyal, túlterhelt vesszőkkel. A barack különösen érzékeny erre, mert a kajszi és az őszibarack is sok termőrészén képes gyümölcsöt kötni.
Kajszi: akár a gyümölcs fele is lekerülhet
A kajszinál megfelelő termőhelyen és jól berakódott fajtáknál akár a kötődött gyümölcsök felét is el kell távolítani. A cél nem az, hogy minél több darab maradjon a fán, hanem az, hogy a megmaradó termés megfelelő méretet, ízt és beltartalmat kapjon. A ritkítást a csonthéj keményedésének kezdetéig célszerű elvégezni. Általános szabályként rövid termőnyársakon 1–2 gyümölcs maradjon, hosszú termővesszőkön pedig 8–10 centiméterenként egy. Egy 80–100 centiméteres termővesszőn tehát 8–10, legfeljebb 12 gyümölcskezdeménynél többet nem érdemes meghagyni.
Őszibaracknál tényleg a méret dönt
Az őszibarack még szigorúbb válogatást kíván. A kereskedelemben a gyümölcsméret az egyik legfontosabb minőségi tényező, sok esetben ez határozza meg a piaci értéket. A szép fedőszín és a jó íz fontos, de ha a gyümölcs kicsi, a piac már eleve hátrányból indítja. A ritkítás mértéke általában 25–50 százalék között mozoghat. Ökölszabály szerint egy gyümölcs kineveléséhez körülbelül 20 levélre van szükség. Rövid, 5–10 centiméteres nyársakon egy, 20–40 centiméteres termővesszőkön 2–3, hosszabb, 40–60 centiméteres vesszőkön legfeljebb 4–5 gyümölcs maradjon.
Kézzel a legbiztonságosabb
Hazai körülmények között a kézi gyümölcsritkítás továbbra is a legmegbízhatóbb módszer. A virágritkítás a gyakori tavaszi fagykockázat miatt kajszinál és őszibaracknál is veszélyes lehet. Kisebb kertekben először az apró, fejletlen, sérült gyümölcskezdeményeket kell eltávolítani, majd beállítani az optimális darabszámot. Nagyobb ültetvényekben mechanikai módszerek is használhatók, például rugalmas pálcás ritkítás, de a döntő kérdés ott is ugyanaz: időben és kellő bátorsággal kell belenyúlni a fába.
Forrás: NAK
MezőHír Tudástár: barackritkítás – a kajszi- és őszibarackfák termésszabályozási művelete, amely során a túl sok gyümölcskezdemény egy részét eltávolítják, hogy a megmaradó termés nagyobb méretű, jobb beltartalmú, piacosabb legyen, miközben csökken a fa túlterhelése és mérséklődik a következő évi termésingadozás kockázata.
