Egyiptom gigantikus mezőgazdasági projektet indított a sivatagban, amelynek célja a búza- és kukoricatermesztés bővítése, valamint az ország élelmiszerimporttól való függőségének csökkentése.
Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök nyitotta meg hivatalosan az „Új Delta” nevű megaprojektet. A Nílus menti ország több milliárd dolláros beruházással búzát kíván termeszteni a sivatagban, hogy jelentősen csökkentse élelmiszerimport-függőségét.
Az Abu-Dzabiban megjelenő The National beszámolója szerint 2026. május 17-én, vasárnap al-Szíszi elnök egy ünnepélyes búzabetakarítási rendezvényen avatta fel az „Új Delta” projektet a meglévő Nílus-deltától nyugatra. A program az ország eddigi legnagyobb földrekultivációs beruházása, amely végül mintegy 2,2 millió feddan, vagyis körülbelül 924 ezer hektár területet foglalhat magában.
Milliárdokat költenek sivatagi búzatermesztésre
Egyiptom gigantikus mezőgazdasági projektet indított a sivatagban, amelynek célja a búza- és kukoricatermesztés bővítése, valamint az ország élelmiszerimporttól való függőségének csökkentése.
A projekt mérete jól érzékelhető a beruházás összegéből is: al-Szíszi szerint eddig mintegy 800 milliárd egyiptomi fontot – nagyjából 13 milliárd eurót – fordítottak rá. Az összegből nemcsak a sivatagi területek mezőgazdasági hasznosítását finanszírozzák, hanem gabonatárolók, ipari létesítmények és egy új úthálózat kiépítését is, amely összeköti az új termőterületeket a kikötőkkel és a Nílus-völggyel.
A cél, hogy Egyiptom mezőgazdasági területe mintegy 15 százalékkal növekedjen. A termesztés középpontjában stratégiai jelentőségű növények, elsősorban a búza és a kukorica állnak.
A projekt részben válasz az ukrajnai háború és a COVID–19-járvány okozta ellátási problémákra. Egyiptom a világ egyik legnagyobb búzaimportőre, miközben gyorsan növekvő népessége miatt egyre kiszolgáltatottabb a nemzetközi piacnak.

170 kilométeres csatorna viszi a vizet a sivatagba
Az öntözőrendszer központi eleme egy mérnöki szempontból is különleges létesítmény: egy több mint 170 kilométer hosszú mesterséges csatorna szállítja a vizet a sivatagi termőterületekre.
Mivel az új mezőgazdasági területek a Nílus szintje felett helyezkednek el, a vizet 13 szivattyúállomás segítségével kell feljuttatni a fennsíkra.
Különösen figyelemre méltó, hogy az öntözéshez elsősorban tisztított mezőgazdasági szennyvizet használnak. Az erre a célra épített El-Hammam víztisztító telepet napi 7,5 millió köbméteres kapacitásával a világ legnagyobb ilyen létesítményének tartják.
Függetlenség mindenáron?
A grandiózus projekt ugyanakkor komoly kritikákat is kap. Szakértők szerint rendkívül magas az energiaigénye, hiszen hatalmas mennyiségű vizet kell nagy távolságokra és jelentős magasságba szivattyúzni. Emellett hosszú távú veszélyt jelenthet a talajvízkészletek csökkenése és a talaj szikesedése is az újrahasznosított víz használata miatt.
Bírálatok érik azt is, hogy a beruházás kulcsfontosságú részeit a hadsereghez köthető szervezetek irányítják, miközben a pénzügyi folyamatok és a földterületek elosztása csak részben átlátható.
Az egyiptomi kormány szerint azonban az „Új Delta” projekt elengedhetetlen az ország jövője szempontjából. A gyors népességnövekedés és az erős Nílus-függőség miatt Kairó úgy látja, hogy az ország csak így válhat ellenállóbbá a globális gazdasági és ellátási válságokkal szemben.
Tamás Nándor
MezőHír Tudástár: Élelmezésbiztonság – Az élelmezésbiztonság annak biztosítása, hogy egy ország vagy térség lakossága folyamatosan elegendő, biztonságos és megfizethető élelmiszerhez jusson. A mezőgazdaságban ezt a termelési kapacitás, a vízgazdálkodás, a tárolási infrastruktúra, az importfüggőség mértéke és az ellátási láncok stabilitása együttesen határozza meg, különösen a klímaváltozás és a geopolitikai kockázatok időszakában.
