Felülvizsgálat jöhet az Országos Jégkármérséklő Rendszer működésében és szakmai felügyeletében. Bóna Szabolcs közlése szerint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával folytatott egyeztetésen kiderült: az ország különböző térségeiben nagyon eltérően ítélik meg a rendszert. Van, ahol a gazdák a leállítását kérik, máshol éppen a működtetését sürgetik.
A gazdák türelme fogy, a vita erősödik
A JÉGER körüli feszültség nem új keletű, de az elmúlt aszályos években látványosan felerősödött. Különösen Kelet-Magyarországon terjed az a vélekedés, hogy a jégkármérséklő rendszer „elveszi az esőt”. A szakértői álláspont ezzel szemben következetes: a rendszer nem szünteti meg a csapadékot, nem oszlat fel felhőket, és nem okoz aszályt. Feladata ennél szűkebb: a zivatarfelhőkben kialakuló jégszemek méretének mérséklése.
Nyugaton védenék, keleten fékeznék
A vita egyik legfontosabb tanulsága, hogy az ország nem egységesen látja a JÉGER szerepét. A nyugat-magyarországi térségekben sok termelő továbbra is hasznos védelemként tekint rá, hiszen a jégverés néhány perc alatt éves munkát tehet tönkre. A keleti, aszállyal sújtott régiókban viszont erősebb a bizalmatlanság, mert ott a legnagyobb gond nem a jég, hanem a vízhiány.
Mit tud valójában a rendszer?
A 2018 óta működő országos rendszer 986 generátorból áll. Ezek ezüst-jodid hatóanyagot juttatnak a légkörbe, hogy a nagyobb jégdarabok helyett több, kisebb jégszem képződjön. A NAK adatai szerint a rendszer indulása előtti három évben évente átlagosan több mint 57 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, míg 2018 és 2025 között ez az átlag 31 514 hektárra csökkent.
Nem elég működtetni, el is kell magyarázni
A felülvizsgálat legnagyobb tétje nem csak műszaki kérdés. A gazdák bizalma legalább olyan fontos, mint a generátorok száma vagy az üzemórák alakulása. Ha egy térségben a termelők úgy érzik, hogy a fejük felett döntenek, akkor a rendszer szakmai érvei sem jutnak célba.
A döntés nem lehet hangulatkérdés
A JÉGER sorsa csak adatok, térségi tapasztalatok és átlátható szakmai felügyelet alapján rendezhető. A jégkár valós veszély, az aszály pedig még nagyobb agrárkockázat. A kettőt nem szabad összemosni, de a gazdák félelmeit sem lehet lesöpörni az asztalról. A következő időszak kulcskérdése az lesz: sikerül-e olyan rendszert kialakítani, amely egyszerre védi a termést, figyelembe veszi a helyi igényeket, és visszaépíti a bizalmat a gazdatársadalomban.
Forrás: Bóna Szabolcs Facebook oldala
MezőHír Tudástár: jégkármérséklő rendszer – A jégkármérséklő rendszer országos időjárási kockázatkezelési hálózat, amely zivatarfelhőkbe juttatott ezüst-jodiddal a kialakuló jégszemek méretét mérsékli. Célja nem a csapadék befolyásolása, hanem a mezőgazdasági jégkár csökkentése.