Megjelent a Magyar Közlönyben az Ukrajnából származó egyes mezőgazdasági termékek fuvarozását érintő új kormányrendelet. A szabályozás közvetlenül érintheti a gabona-, olajosmag-, hús-, tojás-, méz- és borpiacot is.
Nem csak beszéd: rendelet lett belőle
Bóna Szabolcs közösségi oldalán május 22-én azt írta: „Mi cselekszünk!”, miután a Magyar Közlöny 56. számában megjelent a 91/2026. (V. 22.) Korm. rendelet az Ukrajnából származó egyes mezőgazdasági termékek fuvarozásával kapcsolatos intézkedésekről. A rendelet indoklása szerint a korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy bizonyos Ukrajnából érkező termékek jelentős része nem harmadik országokba ment tovább, hanem uniós tagállamokban került értékesítésre. A jogszabály ezt piaci zavarként és a belső piacot érintő versenyproblémaként kezeli.
Lista van: búza, kukorica, repce, napraforgó is érintett
A rendelet melléklete tételesen felsorolja az úgynevezett érzékeny termékeket. A listán szerepel többek között a közönséges búza, rozs, árpa, kukorica, hajdina és más gabonafélék, búzaliszt, gabonaliszt, repce- vagy repcemag, napraforgómag, napraforgóolaj, repce- és mustárolaj. Emellett állati eredetű és élelmiszeripari termékek is érintettek: marha-, sertés-, juh-, kecske- és baromfihús, tojás, természetes méz, fagyasztott zöldség, tartósított zöldség és bor is bekerült a körbe.
(Fotó: Shutterstock.com)
Behozni tilos, átvinni lehet – de nem akárhogy
A jogszabály lényege, hogy az érzékeny termékek – a tranzitszállítás kivételével – nem hozhatók be Magyarország területére, ha Ukrajnából származnak. A rendelet azt is rögzíti, hogy az átmeneti megőrzésben lévő ukrán eredetű érzékeny termékek nem vonhatók több vámeljárás alá, például szabad forgalomba bocsátás vagy aktív feldolgozás alá sem. A tranzit viszont megmarad: a szállítmány akkor haladhat át Magyarországon, ha a belépéstől számított 15. nap végéig elhagyja az országot. A fuvareszközt belépéskor hatósági zárral kell ellátni, amelyet az állami adó- és vámhatóság helyez fel.
A fuvarosé a felelősség
A rendelet keményen fogalmaz: a fuvarozónak kell igazolnia, hogy a szállított érzékeny termék nem Ukrajnából származik. Az ügyfél nyilatkozata önmagában nem elég. Tranzit esetén a fuvarozó felel a hatósági zár sértetlenségéért és azért is, hogy a szállítmány időben elhagyja Magyarországot.
Nagy a tét: akár az áru értékéig mehet a bírság
Az ellenőrzést a rendőrség és a NAV végzi, az útdíjrendszer és a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer adatai is felhasználhatók. Szabálysértés esetén a bírság az érzékeny termék áfa nélküli értékének akár 100 százalékáig terjedhet. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Mit jelent ez a gazdáknak?
A magyar termelők szempontjából a szabályozás legfontosabb üzenete az, hogy a kormány ismét adminisztratív eszközzel próbálja védeni a hazai agrárpiacot az ukrán eredetű termények közvetlen belföldi megjelenésétől. Ez különösen a gabona- és olajosmag-piacon lehet érzékeny kérdés, ahol a termelők az elmúlt években többször jelezték: az olcsó import lenyomhatja az árakat, miközben a hazai gazdák szigorúbb uniós termelési, élelmiszer-biztonsági és növényegészségügyi szabályok szerint dolgoznak.
Forrás: Magyar Közlöny
MezőHír Tudástár: ukrán agráráru – Ukrajnából származó mezőgazdasági termék, például gabona, olajos mag, hús, tojás, méz vagy bor, amelynek magyarországi behozatala és tranzitfuvarozása piaci, vámügyi és élelmiszerlánc-biztonsági okokból külön hatósági ellenőrzéshez, eredetigazoláshoz és szállítási feltételekhez kötött.
