Norvégiában már helyben gyártott, fosszilis energiától független kalcium-nitrátot tesztelnek üvegházi uborkában.
Nem csak műtrágya, energia is
A norvégiai Vettre településen működő Solbergs Gartneri 12 500 négyzetméteren termeszt uborkát. A kertészet a múlt szezon végén kezdte kis mennyiségben használni az N2 Applied által fejlesztett, plazmatechnológiával előállított folyékony kalcium-nitrátot, idén pedig már teljesen kiváltotta vele a korábban alkalmazott vízoldható kalcium-nitrátot. A technológia megújuló villamos energiából, levegőből és vízből állít elő nitrogénműtrágyát. Ez eltér a hagyományos gyártási útvonaltól, amely jellemzően földgázra épül.
A hulladékhő is érték lehet
A Solbergs Gartneri számára a megoldás nemcsak a műtrágya miatt érdekes. A kertészet hosszabb távon saját gyártóegységet is telepítene, hogy a plazmafeldolgozás során keletkező hulladékhőt az üvegház fűtésére használja. Ez jól illeszkedik a vállalkozás energiastratégiájába. A kertészet külső CO₂-ellátás és gázinfrastruktúra nélkül működik, miközben hőszivattyús párátlanítást, puffertartályokat, LED-világítást és kiegészítő árnyékolást alkalmaz. Céljuk, hogy egy uborka előállításához minél kevesebb energiára legyen szükség. Az elmúlt 12–15 évben a vállalat nagyjából felére csökkentette az egy uborkára jutó energiafelhasználást, miközben a téli hónapokban növelte a termelést.
Rövidebb ellátási lánc, nagyobb biztonság
Az N2 Applied célja a decentralizált műtrágyagyártás, különösen az üvegházi termelőkörzetek közelében. A helyben előállított műtrágya csökkentheti a logisztikai igényt, javíthatja az ellátásbiztonságot, és mérsékelheti az importfüggőséget. A technológia alapelve nem teljesen új: Norvégiában már az 1900-as évek elején is gyártottak nitrátműtrágyát vízenergiával és plazmatechnológiával. A mai megoldás ennek korszerűsített változata.
Rugalmasabb lehet az energiahasználat
A fosszilis alapú műtrágyagyártás erősen kitett a földgázáraknak és az energiapiaci ingadozásoknak. Az elektrifikált eljárás ezzel szemben rugalmasabban működtethető: a termelés gyorsan indítható és leállítható, így kedvezőbb áramárak vagy magasabb megújulóenergia-termelés idején is működhet. Az eljárás során 70–80 °C-os hulladékhő keletkezik, amely üvegházi fűtésre is alkalmas lehet. Ez különösen azokban a kertészetekben lehet értékes, ahol az energiahatékonyság már most is versenyképességi kérdés.
Jobban szabályozható tápoldatozás
A plazmatechnológiával előállított folyékony kalcium-nitrát másik előnye, hogy nem tartalmaz ammóniumot. A norvég kertészet így külön szabályozhatja, mikor és mennyi ammóniumot ad a tápoldathoz. Ez pontosabb tápanyag-gazdálkodást tesz lehetővé, különösen akkor, ha a termesztőközeg pH-ja változik. A folyékony forma emellett egyszerűbb kezelést biztosít, és csökkentheti a szűrők eltömődésének kockázatát.
Drágább, de stratégiai előny lehet
A helyben, plazmaalapon előállított műtrágya jelenleg még valamivel drágább a hagyományos alternatíváknál. A fejlesztők ugyanakkor arra számítanak, hogy a jövőben a karbonköltségek, az energiapiaci kitettség és a megújuló áram elérhetősége egyre inkább befolyásolja majd a műtrágyapiacot. A norvég példa azt mutatja, hogy a műtrágya-előállítás nemcsak inputbeszerzési kérdés lehet, hanem része az energia-, fenntarthatósági és ellátásbiztonsági stratégiának is.
Forrás: hortidaily
MezőHír Tudástár: plazmaalapú műtrágyagyártás – A plazmaalapú műtrágyagyártás olyan elektrifikált technológia, amely levegőből, vízből és megújuló villamos energiából állít elő nitrogénalapú műtrágyát fosszilis földgáz felhasználása nélkül; célja az energiafüggőség, a szállítási igény és a mezőgazdasági inputok karbonterhelésének csökkentése.
