A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleménye szerint továbbra is védi az országot az Országos Jégkármérséklő Rendszer, miközben a szakértők hangsúlyozzák: nincs kapcsolat az aszály és a rendszer működése között.
A Jégkármérséklő Rendszer továbbra is védi az országot
2018 májusában kezdte meg működését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által üzemeltetett Országos Jégkármérséklő Rendszer, a JÉGER. A 986 generátorból álló, országos lefedettségű rendszer azóta a mezőgazdasági termelők mellett a lakosságot és az ipari létesítményeket is védi a jégesők okozta károktól. A szakértők szerint nincs kapcsolat az aszály és a jégkármérséklő rendszer működése között.
Hogyan működik a rendszer?
A működéshez szükséges meteorológiai adatokat a HungaroMet Zrt. biztosítja. A JÉGER működése a megelőzésen alapul. A rendszer a zivatarfelhők kialakulásának korai szakaszában ezüst-jodid hatóanyagot juttat a légkörbe, amely elősegíti sok apró jégmag kialakulását. Ennek eredményeként kisebb méretű jégszemek képződnek, így csökken a nagy méretű jég által okozott károk kialakulásának esélye. Fontos hangsúlyozni, hogy a rendszer nem szünteti meg a csapadékot, nem idéz elő esőt, és kizárólag a jégszemek méretének csökkentését szolgálja. A JÉGER működésének jogi alapját a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény adja. A rendszer az Agrár Kárenyhítő Alap keretein belül működik, központi költségvetési támogatásból finanszírozott, szakmai felügyeletét pedig az agrárminiszter látja el. Az 525/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján 2017-ben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát jelölték ki az országos jégkármérséklő rendszer működtetésére.
(Fotó: Shutterstock.com)
Közel 44 százalékkal csökkent a jégkár
A kárenyhítési rendszer adatai alapján a JÉGER működését megelőző három évben évente átlagosan több mint 57 ezer hektárra jelentettek be jégkárt a gazdálkodók. Ezzel szemben 2018 és 2025 között az éves átlag 31 514 hektárra mérséklődött, ami mintegy 44 százalékos csökkenést jelent. Ez annak ellenére történt, hogy Magyarországon is gyakoribbá váltak a szupercellás zivatarok, amelyek fokozzák a jégveszélyt. Míg 2018 és 2025 között Európában drasztikusan, 170 százalékkal, a szomszédos országokban 139 százalékkal nőtt a 2 centiméternél nagyobb jégbejelentések száma, Magyarországon ez mindössze 26 százalékkal bővült.
Eltérő megítélés az ország különböző részein
Az elmúlt évek elhúzódó aszályos időszakai következtében a JÉGER társadalmi megítélése az ország különböző részein jelentősen eltérővé vált. A nyugat-magyarországi vármegyékben továbbra is alapvetően pozitívan tekintenek a rendszerre, és a gazdálkodók jelentős része hasznosnak, szükségesnek tartja a működését a jégesők elleni védekezésben. Véleményük szerint a rendszer érdemi segítséget nyújt a mezőgazdasági termelők, valamint a lakossági és ipari létesítmények jégeső okozta károk elleni védelmében, ezért fenntartása indokolt.
Ezzel szemben az ország keleti, aszállyal különösen sújtott térségeiben egyre erősebbek a kritikus hangok. A kelet-magyarországi gazdálkodók egy része a tartós csapadékhiány és az ismétlődő aszályos időszakok miatt a JÉGER működését is összefüggésbe hozza a kialakult helyzettel. Az alaptalan tévhitet, amely szerint a jégkármérséklő rendszer okozza az aszályt, a tudományos bizonyítékok és a több évtizedes működési tapasztalatok is cáfolják. A jégszemek méretének mérséklésén túl a rendszer az időjárás egyéb paramétereit, legfőképp a csapadék eloszlását, intenzitását, a felhők kialakulását és mozgását nem tudja befolyásolni.
Az aszály miatt kevesebbszer működnek a generátorok
A 2021 óta tartó aszályos, tartósan forró időjárás miatt jóval kevesebb jégveszélyes zivatarfelhő tud kialakulni, ennek következtében egyre kevesebb ideig kell működtetni a generátorokat. A JÉGER nyolc évvel ezelőtti üzembe helyezése óta soha nem működtek olyan keveset a generátorok, mint idén. Április 15. és május 14. között mindössze 8 napon volt szükség védekezésre, egy generátor átlagosan csupán 8 órát üzemelt. Több járásban egyszer sem kellett bekapcsolni a generátorokat.
A cél továbbra is a károk mérséklése
A JÉGER elsődleges célja változatlan: a jégesők okozta károk mérséklése, valamint a mezőgazdasági, lakossági és ipari értékek védelme. Az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények között a rendszer továbbra is fontos szerepet tölt be a védekezésben és a károk csökkentésében.
MezőHír Tudástár: JÉGER, országos jégkármérséklő rendszer – A JÉGER ezüst-jodid légkörbe juttatásával a zivatarfelhőkben képződő jégszemek méretét csökkenti, így mérsékli a mezőgazdasági, lakossági és ipari jégkárokat; nem szünteti meg a csapadékot, nem okoz aszályt, és nem befolyásolja érdemben a felhők mozgását vagy az eső eloszlását.
