A májusi fagy sok szőlőt megviselt, az aszály pedig legyengítette a tőkéket. A lisztharmatnak eddig nem kedvezett az idő, de néhány kisebb eső is elég lehet a fertőzés beindulásához.
A fagy már ütött, de nincs vége a bajnak
A múlt heti fagy a szőlőültetvényeket és a házikerteket sem kímélte. A fagykár tünetei sok helyen már jól láthatók: barnuló, fonnyadó hajtásrészek, sérült levelek, visszamaradt fejlődés jelzi, hogy a tőkék komoly stresszt kaptak. Zsigó György, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembere szerint a gyümölcsfák fagy utáni megsegítésére korábban ajánlott készítmények a szőlőben is használhatók. A helyzet azért különösen kényes, mert a fagy nem egyedül érkezett: az országos szárazság miatt sok tőke eleve fejletlenebb, gyengébb állapotban van. Márpedig a legyengült növény kevésbé tud ellenállni a kórokozóknak.
Aszály után eső: innen indulhat a fertőzés
A száraz tavasz eddig nem kedvezett a szőlőlisztharmatnak. Ez azonban könnyen változhat. A meteorológiai előrejelzések szerint érkező kisebb esők elegendőek lehetnek ahhoz, hogy a fertőzés beinduljon. A szakember szerint ezért az idei, aszályos tavaszon sem érdemes kihagyni a lisztharmat elleni védekezést. Könnyebb helyzetben vannak azok a szőlősgazdák, akik tavaly közvetlenül a szüret után elvégezték a kénes-olajos lomblemosást. Ezzel jelentősen csökkenthették az áttelelő gombaképletek, vagyis a kazmotéciumok számát. Teljes biztonságot azonban ez sem ad: ami életben maradt, az tavasszal a saját tőkéről indíthatja az első fertőzést.
A lisztharmat nem látványosan kezd, de nagyot üthet
A szőlőlisztharmat alattomos betegség. A gazda sokszor csak akkor kap észbe, amikor már látszik a fehéres bevonat a leveleken vagy a fürtkezdeményeken. Addigra viszont a kórokozó már lendületben lehet. A fürtökön okozott kár különösen fájdalmas: a bogyók megrepedhetnek, sérvesedhetnek, romolhat a minőség, és más betegségek előtt is megnyílhat az út. A védekezésben a megelőzés a kulcs. A megszokott gyakorlat szerint virágzásig elsősorban kontakt, kéntartalmú gombaölő szerekkel érdemes védeni a leveleket. Aki virágzásig jól megfogja a fertőzést, később felszívódó készítményekkel, az úgynevezett szisztemikus blokkal folytathatja a védelmet.
Aki ritkán jut ki a kertbe, ne kockáztasson
Zsigó György szerint azok a szőlősgazdák, akik biztosra akarnak menni, a kén mellett már most kombinálhatnak felszívódó készítményekkel is. Ez különösen indokolt lehet, ha valaki ritkán jut ki a kertjébe, eső után nem tud gyorsan ismételni kontakt szerekkel, érzékeny fajtákat termeszt, vagy a szomszédban fertőzött tőkék vannak. A III. kategóriás, házikertben is elérhető készítmények köre ugyan változott: a korábban ajánlható Dynali és Cyflamid idén már csak „zöldkönyvesek” számára vásárolható. A házikertesek számára maradt például a Vivando, amelyet legkésőbb a szőlő ötleveles állapotában kell kijuttatni. A Quadris és névváltozatai is engedélyezettek, de a szakember inkább szürkepenész ellen tartja őket indokoltnak.
Bioban is van mozgástér
A vegyszermentesebb vagy biológiai megoldásokat keresők sincsenek teljesen eszköz nélkül. A narancsolaj-tartalmú készítmények kiszáríthatják a felületen élő gombákat és a lágy testű rovarokat. A kálium-hidrogén-karbonát, például a Vitisan SP, a Cerevisane, például a Romeo, valamint a paraffinolajos készítmények is engedélyezettek a gomba ellen. Ezek a kéntartalmú szerekkel együtt biotermesztésben is használhatók. Az egyszerű anyagok közül szóba kerülhet a lecitin, a konyhasó, a szódabikarbóna, a talkum, a tehéntej és a mezei zsurló. Közvetve a kitozán is segíthet, és a tavalyi újdonságok között megjelent a magnézium-hidroxid is. A részleteket mindig érdemes a NÉBIH adatbázisában ellenőrizni.
Peronoszpóra most még nem fenyeget, de figyelni kell
A jelenlegi száraz időjárás mellett a peronoszpórától egyelőre nem kell tartani. Később azonban egy déli szélhullámmal váratlanul megérkezhetnek a spórák, és ha nedves levelekkel találkoznak, gyorsan komoly fertőzés alakulhat ki. A szakember szerint most nem érdemes „az ördögöt a falra festeni”, de a szőlő rendszeres szemléje elengedhetetlen.
Közben a növényvédelmi szakemberek már keresik az amerikai szőlőkabóca tojásokból kikelt lárváit is a levelek fonákján. Ez azért fontos, mert közeledik egy lényeges védekezési időpont.
Most a gazda döntése számít
A permetezés indításáról és ismétléséről végső soron a szőlősgazdának kell döntenie. Távolból nem lehet pontos receptet adni, hiszen számít a kert fekvése, a helyi időjárás, a fajta fogékonysága, a tőkék fejlettsége és az is, milyen készítményeket használtak korábban.
A lisztharmat ellen a nyár végéig figyelni kell a fürtöt és a lombot is. A levelek védelme nem mellékes kérdés: ezek termelik a cukrot a bogyókba, és rajtuk alakulhatnak ki azok az áttelelő képletek is, amelyekkel a gomba a következő év fertőzését megalapozza.
Forrás: www.zsigogyorgy.hu
MezőHír Tudástár: szőlő lisztharmat – a szőlő egyik jelentős gombás betegsége, amely főként leveleken és fürtökön okoz fehéres bevonatot, bogyórepedést és minőségromlást; fagykár, aszály vagy legyengült tőke után a fertőzési kockázat nőhet, ezért a megelőző, időzített növényvédelmi védekezés alapvető.
