A tavaszi vetések még csak a tervezett munkák negyedénél jártak április közepén, miközben az áprilisi fagyos éjszakák már súlyos károkat okoztak a gyümölcsösökben. Az Agrárközgazdasági Intézet friss jelentése szerint 2026-ban mintegy 1,8 millió hektár tavaszi vetésű szántóföldi növénnyel számolnak a gazdák, de az időjárás idén is keményen beleszólt a szezon elejébe.
Lassan induló tavasz, nagy tervek a földeken
A mezőgazdasági munkák helyzetét felmérő operatív jelentések alapján 2026-ban a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete 1,8 millió hektár körül alakul. A gazdálkodók április 16-ig a tervezett vetési munkák 24,2 százalékát végezték el. A zöldségfélék vetése 25,4 százalékon, a gabonaféléké országosan 19,9 százalékon állt – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet friss, április 30-án megjelent statisztikai jelentéséből. A jelentés arra is kitér, hogy a 2025–2026-os tél a korábbi évekhez hasonlóan melegebb volt a sokéves átlagnál. Az évszak az 1901 óta vezetett éghajlati sorban a 24. legmelegebb télnek számított, a csapadék pedig az átlagnál kevesebb volt, ráadásul időben egyenetlenül oszlott el.
A fagy a gyümölcsösökben már megtette a kárt
A szezon egyik legfontosabb figyelmeztetése, hogy a tavaszi időszakban érkező sarkvidéki eredetű hideghullám és az április eleji, több napon át tartó fagyos éjszakák súlyos károkat okoztak a magyar gyümölcstermesztésben. Az AKI jelentése szerint a legnagyobb csapás a kajszibarack- és őszibarack-ültetvényeket érte. Ez mezőgazdasági szempontból különösen fájó, mert az enyhe tél és a korai fejlődés miatt a növények érzékeny fenológiai állapotban voltak. A virágzás, rügyfakadás vagy terméskötődés idején érkező fagy már nem egyszerű hideg éjszaka, hanem közvetlen terméskiesési kockázat.
Kukorica: még az elején jártak a gazdák
A tavaszi vetésű gabona tervezett vetésterülete 777,1 ezer hektár, ebből április 16-ig 154,9 ezer hektáron végeztek a vetéssel. A vármegyék között nagy eltérések voltak: Békés és Nógrád vármegyében az elvégzett munkák aránya már meghaladta a 60 százalékot, míg Zalában 5,3, Bács-Kiskunban 7,9 százalékon állt. A kukorica tervezett vetésterülete 674,7 ezer hektár, ennek 15,7 százalékát, vagyis 105,7 ezer hektárt vetettek be április közepéig. A tavaszi árpa és a tavaszi búza ezzel szemben már szinte kész volt: előbbinél 93,6, utóbbinál 98,6 százalékos készültséget mutatott a jelentés.
Napraforgó: több mint 800 ezer hektár a terv
A napraforgó idén is meghatározó kultúra marad. Az AKI szerint a tervezett vetésterülete 810,7 ezer hektár, amelyből április 16-ig 221,9 ezer hektáron, vagyis a terület 27,4 százalékán végeztek a gazdák a vetéssel. A cukorrépa területe 12,3 ezer hektár körül alakul, és ennek 73,7 százalékát már elvetették április közepéig. Ez azt mutatja, hogy a kisebb területű, technológiailag jól ütemezett kultúrákban gyorsabban haladtak a munkák.
Szója, burgonya, zöldség: vegyes a kép
A lucernatelepítés tervezett területe 28,5 ezer hektár, a munka 85,2 százalékával már végeztek. A szójavetés viszont ekkor még gyakorlatilag csak elindult: a 69,9 ezer hektáros tervezett terület mindössze 0,4 százalékát vetették be április 16-ig. A tavaszi takarmányborsó esetében már a vége felé jártak a munkák: az 5,9 ezer hektáros tervezett vetésterület 88,3 százalékán elvégezték a vetést. A burgonya tervezett területe 6,4 ezer hektár, ennek 52,6 százaléka készült el április közepére. A zöldségfélék vetésterülete várhatóan 43 ezer hektár lesz, ennek mintegy negyede Békés vármegyében található. A csemegekukorica előirányzott vetésterülete 21,1 ezer hektár, a zöldborsóé 13 ezer hektár. A vöröshagyma és a zöldborsó esetében haladtak a legjobban a munkák, 67,3, illetve 65,2 százalékos készültséggel. (AKI)
Terményárak: a napraforgó és a szója viszi a prímet
A megadott felvásárlási árak alapján az étkezési búza tonnánként 66 932 forint, a takarmánykukorica 70 934 forint, a takarmányárpa pedig 63 925 forint körül alakult. Az olajos növények ennél jóval magasabb árszinten mozogtak: a napraforgómag 217 304 forint, a repcemag 185 706 forint, a full-fat szója pedig 198 552 forint tonnánként. Ez jól mutatja, hogy a vetésszerkezetben nemcsak az időjárás és az agrotechnikai ablak számít, hanem az aktuális piaci ár is. A gazdáknak egyszerre kell számolniuk a termésbiztonsággal, a várható hozammal, az inputköltséggel és az értékesítési lehetőségekkel.
Üzemanyag és deviza: a költségoldal sem alszik
A gázolaj ára 615 forint, a benziné 595 forint volt a megadott adatok szerint. Ez közvetlenül érinti a tavaszi munkákat, hiszen a talaj-előkészítés, vetés, szállítás és későbbi növényvédelmi beavatkozások mind jelentős üzemanyag-felhasználással járnak. A devizaárfolyamok szintén fontosak az agráriumban: az euró 366,04, a dollár 313,36, a svájci frank 396,86, az angol font pedig 422,57 forinton állt. Az import inputanyagok, gépek, alkatrészek, növényvédő szerek és műtrágyák árát a devizamozgás közvetve vagy közvetlenül is befolyásolhatja.
Mit üzen ez a gazdáknak?
A tavaszi munkák állása alapján a szezon még messze nem dőlt el. A vetés ütemét az időjárás, a talajállapot, a hőmérséklet és a csapadék továbbra is erősen befolyásolja. A kukorica és a napraforgó esetében még jelentős területek vártak vetésre április közepén, miközben a gyümölcsösökben már most komoly fagykárokról beszélhetünk. A gazdáknak most különösen fontos a gyors reagálás: ahol a talajállapot engedi, haladni kell a vetéssel, de a kapkodás könnyen visszaüthet. A túl hideg, tömörödött vagy rosszul előkészített talajban a kelés egyenetlen lehet, ami később a termésben is megjelenhet.
Forrás: Agrárközgazdasági Intézet
MezőHír Tudástár: tavaszi vetés – A tavaszi vetés a tavasszal vetett szántóföldi és kertészeti növények talaj-előkészítést, vetést és kelésindítást magában foglaló munkafolyamata; ütemét a talajállapot, hőmérséklet, csapadék, agrotechnikai időablak, költségszint és fagykárkockázat egyaránt befolyásolja.
