Márciusban még többletet mutatott a magyar külkereskedelem, de a számok mögött már erős figyelmeztetés látszik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a külkereskedelmi termékforgalom aktívuma 924 millió euró volt, ami 773 millió eurós romlást jelent az egy évvel korábbihoz képest. Vagyis a mérleg még pozitív, de jóval gyengébb, mint tavaly ilyenkor.
Az import húzott, az export megrogyott
A márciusi adatok egyik legfontosabb üzenete, hogy az import jóval gyorsabban nőtt, mint az export. Euróban számolva a kivitel értéke 3,6 százalékkal, a behozatalé viszont 11 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ez külkereskedelmi szempontból kellemetlen kombináció: ha a behozatal gyorsabban nő, mint a kivitel, akkor a többlet könnyen olvadni kezd. Most pontosan ez történt.
A volumenadat még rosszabb képet mutat
Az értékadatoknál is beszédesebb, hogy mennyi áru mozgott ténylegesen. A kivitel volumene 8,6 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban, miközben a behozatalé 1,1 százalékkal nőtt. Naptárhatással kiigazítva még erősebb az export visszaesése: a kivitel volumene 12 százalékkal, a behozatalé 1,6 százalékkal csökkent. Ez azt jelenti, hogy a magyar exportoldalon nem egyszerű ármozgásról vagy technikai kilengésről van szó, hanem valódi mennyiségi gyengülésről is.
Februárhoz képest is visszalépés jött
A havi összevetés sem ad sok okot az örömre. Februárhoz viszonyítva az export szezonálisan és munkanappal kiigazított volumene 11 százalékkal, az importé 8,6 százalékkal esett vissza.
Ez a gazdaság egészére nézve is fontos jelzés. A külkereskedelem teljesítménye szorosan összefügg az ipari termeléssel, a feldolgozóipari rendelésekkel, a beruházási ciklusokkal és a fogyasztási kereslettel. Ha az export gyengélkedik, az több ágazatban is érezhető lehet.
Agrárszemmel sem mindegy, merre mozdul a mérleg
Bár a KSH közlése a teljes termék-külkereskedelmi forgalomról szól, az agrárium számára sem közömbös a tendencia. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar erősen kitett az exportpiacoknak, miközben számos inputanyag, gép, alkatrész, technológia és energiaoldali költségelem importból érkezik. Ha a külkereskedelmi környezet romlik, az könnyen megjelenhet a gazdaságok költségoldalán, az élelmiszeripari feldolgozásban és a piaci alkupozíciókban is. A stabil export nemcsak ipari, hanem agrárgazdasági érdek is.
A többlet még megvan, de a figyelmeztetés erős
A 924 millió eurós aktívum önmagában nem rossz szám. A baj az irány. Az egy év alatti 773 millió eurós romlás arra utal, hogy a magyar külkereskedelem lendülete gyengült. A kivitel visszaesése és az import gyorsabb értéknövekedése együtt olyan pálya, amelyet érdemes komolyan venni.
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal – Külkereskedelmi termékforgalom
MezőHír Tudástár: magyar export – A magyar export a Magyarországról külföldre értékesített áruk és szolgáltatások összessége; alakulása a külkereskedelmi mérleg, az ipari és agrártermelés, az élelmiszeripari értékesítés, az importköltségek, az árfolyamok és a külső piaci kereslet szempontjából meghatározó gazdasági mutató.
