A modern üvegházi termesztés egyik legnagyobb ellentmondása, hogy miközben a környezet szabályozottnak tűnik, a növények valójában folyamatos terhelés alatt állnak. A hőmérséklet-ingadozás, a fényviszonyok változása, a sófelhalmozódás vagy a gyökérzóna stresszhatásai akkor is megjelenhetnek, ha a technológia első ránézésre rendben van.
De akkor hol a „hiba”?
A gazdálkodóknak közben egyre nehezebb feladatot kell megoldaniuk: több és jobb minőségű termést vár el a piac, miközben csökkenteni kellene a víz-, tápanyag- és egyéb inputfelhasználást. Ebben a helyzetben kerülnek előtérbe az új generációs biostimulánsok, amelyek nem hagyományos tápanyagként működnek.

Nem eteti, hanem „felébreszti” a növényt
Az új megközelítés lényege, hogy a készítmény nem közvetlen tápanyagpótlással próbál hatni, hanem a növény saját védekezési és alkalmazkodási rendszerét aktiválja. Ennek központi eleme a sejten belüli oxidációs-redukciós, vagyis redox-egyensúly fenntartása.
Ebben fontos szerepe van a glutationnak, amely a növényi sejtek egyik kulcsfontosságú antioxidáns molekulája. Ha ez a rendszer megfelelően működik, a növény jobban képes védekezni az oxidatív stresszel szemben. Az új fejlesztések egyik iránya éppen az, hogy ezt a belső stresszválaszt még a kedvezőtlen körülmények kialakulása előtt aktiválják.
Uborka, paprika, saláta: már látszanak az eredmények
Nemzetközi vizsgálatok szerint az ilyen típusú élettani aktiváció több üvegházi kultúrában is mérhető előnyt hozhat. Uborkában 5–15 százalékos termésnövekedést tapasztaltak, miközben csökkent a nitrát- és sófelhalmozódás. Paprikánál a hozamnövekedés mellett javult az értékesíthető termés aránya, salátában pedig a fejtömeg, az egységesség és a szilárdság mutatott kedvező változást. Ez különösen fontos, mert az üvegházban termesztett növényeknél sokszor nem látványos stressztünetekről van szó. A növény nem feltétlenül „betegnek” látszik, mégis veszít teljesítményéből. A termelő számára ez végül kisebb hozamban, romló minőségben vagy gyengébb pultállóságban jelenhet meg.
Több termés, kevesebb pazarlás?
A glutation-rendszer aktiválása hozzájárulhat ahhoz, hogy a növény hosszabb ideig maradjon optimális anyagcsere-állapotban. Ennek hatása lehet a jobb fotoszintetikus teljesítmény, a hatékonyabb energiaelosztás és végső soron a stabilabb termésképzés.
A kísérleti eredmények alapján korszerű üvegházi rendszerekben akár 10 százalék körüli hozamnövekedés is elérhető, kevésbé optimalizált körülmények között pedig ennél nagyobb különbség is kialakulhat. Legalább ennyire lényeges a minőség: az egyenletesebb méret, a jobb érés és a hosszabb pultállóság ma már komoly piaci tényező.
Nem csodaszer, de jó technológiában sokat érhet
Az ilyen biostimulánsok előnye, hogy többnyire könnyen beilleszthetők a meglévő termesztéstechnológiába. Kijuttatásuk csepegtető öntözőrendszeren keresztül is megoldható, így nem feltétlenül igényelnek jelentős technológiai átalakítást. Fontos viszont, hogy ezek a készítmények nem váltják ki a tápanyag-utánpótlást. Inkább annak hatékonyságát javíthatják. Egyes eredmények szerint akár 25 százalékkal mérsékelt tápoldatozás mellett is fenntartható vagy növelhető a hozam, ha a növény stresszélettani működése stabil marad.
A jövő nem a több inputról szól
A biostimulánsok új generációja jól mutatja, merre halad a korszerű kertészeti termesztés: nem feltétlenül több anyagot kell kijuttatni, hanem pontosabban kell beavatkozni a növény élettani folyamataiba. Ez szakmailag ígéretes irány, de nem szabad túlmisztifikálni. A biostimuláns nem varázsszer, és rossz technológiát nem fog megmenteni. Jól beállított öntözés, tápoldatozás, klímaszabályozás és növényvédelem mellett viszont olyan pluszt adhat, amely a hozamban, a minőségben és az inputhatékonyságban is megmutatkozik. A következő évek egyik nagy kérdése az lesz, hogy ezek az élettani alapú megoldások mennyire tudnak kilépni a kísérleti eredmények világából, és mennyire válnak a mindennapi üvegházi gyakorlat stabil elemeivé. Az irány mindenesetre egyértelmű: a növényt nemcsak táplálni kell, hanem fel is kell készíteni arra, ami rá vár.
Forrás: hortidaliy.com
MezőHír Tudástár: biostimulánsok – olyan nem tápanyagként működő kertészeti készítmények vagy technológiai megoldások, amelyek a növény saját élettani folyamatait, stresszválaszát és alkalmazkodóképességét aktiválják, javítva a hozamstabilitást, a minőséget, valamint a víz- és tápanyaghasznosítás hatékonyságát.

