Az üvegházi világításról sokan még mindig úgy gondolkodnak, mintha a kérdés nagyjából ott eldőlne, milyen LED-et választ a termelő. A valóság ennél jóval összetettebb. A siker nem önmagában a lámpatestben van, hanem abban, hogyan illeszkedik a teljes termesztési rendszerbe.
A legnagyobb hiba: külön kezelni a világítást
A világítás tervezése az üvegházban nem önálló sziget. Szorosan összefügg a termesztett kultúrával, az épület adottságaival, a termelő szakmai rutinjával és persze a pénzügyi lehetőségekkel is. Vagyis hiába kiváló egy technológia papíron, ha nem passzol a működési környezethez, könnyen csalódás lehet belőle. Ez a rendszerszemlélet egyre fontosabb, mert ma már nem lehet minden kertészetre ugyanazt a receptet ráhúzni. Más igénye van egy intenzív, egész évben termelő üvegháznak, és más egy olyan létesítménynek, ahol csak rövidebb időszakokban kell pótmegvilágítás.
Nem az egyedi lámpa a kulcs, hanem az egyedi terv
Szakértők szerint nem is annyira egyedi lámpatestekre van szükség, hanem egyedi világítási tervekre. Ez elsőre apró különbségnek tűnhet, valójában nagyon nem az. A legtöbb kereskedelmi üvegházban nem a lámpa formája a fő kérdés, hanem az, hogy a rendszer milyen hatékonysággal, spektrummal, elrendezéssel és elektromos illeszkedéssel működik majd. Ha ezt leegyszerűsítik, abból könnyen az lesz, hogy a termelő túl sok vagy túl kevés teljesítményt kap, esetleg olyan megoldást, ami ugyan működik, de messze nem a legjobb.
A lámpák kiosztása, a wattok elosztása és az egyenletesség ugyanis közvetlenül hat a növényállomány teljesítményére és a hosszú távú költségekre is.
Két hónapra nem ugyanaz kell, mint egész évre
Az energiahatékonyság továbbra is kulcstéma, de nem önmagában. A kérdés nemcsak az, mennyire takarékos a rendszer, hanem az is, mennyit fog ténylegesen menni. Ha egy világítási rendszert évente csak egy-két hónapig használnak, akkor nem biztos, hogy a legdrágább, legnagyobb hatásfokú megoldás lesz a legjobb választás. Ilyenkor sokszor a kedvezőbb beruházási költség számít többet. Ha viszont a lámpák hosszú üzemidővel mennek, akkor az energiafogyasztás már gyorsan döntő tényezővé válik, és jobban megéri a magasabb induló költségű, de hatékonyabb rendszer. Ez különösen igaz azokra a kereskedelmi üvegházakra, ahol a szűk árrés mellett minden kilowattóra számít.
A spektrum sem csak tudományos kérdés
A világítási döntések egyik legbonyolultabb része a spektrum kiválasztása. Ez ugyanis nemcsak a növény fejlődését befolyásolja, hanem a rendszer elérhető hatékonyságát is. Más szóval a termelő egyszerre mérlegel termesztési célt, energiafogyasztást és beruházási költséget. A kutatási és oktatási célú rendszereknél például előfordulhat, hogy nem a maximális energiahatékonyság a fő szempont, hanem az, hogy egy adott kísérlethez vagy költségkerethez mi illik jobban. Egy üzemi kertészetben viszont jellemzően sokkal keményebben nézik a megtérülést.
A régi infrastruktúra gyakran keresztbe tesz
A retrofit, vagyis meglévő létesítmények utólagos korszerűsítése sokszor nem a növényen, hanem a vezetéken bukik el. Az elektromos kapacitás, a feszültség, a hálózat állapota és az épület kialakítása egyaránt korlátozhatja, milyen világítási rendszer építhető be gazdaságosan.
A szakember szerint mindig előny, ha a rendszer működőképessé tehető a meglévő elektromos infrastruktúrával, mert így elkerülhetők a drága hálózatfejlesztések. A gond az, hogy sok termelő nincs pontosan tisztában azzal, mekkora villamos kapacitás áll rendelkezésére, miközben az elektromos szakemberek nem mindig tudják, mi a fontos növényélettani oldalról. Innen jön a klasszikus probléma: a kertészet és a műszaki oldal nem mindig ugyanazt nézi.
A helyszínen dőlhet el, mi a valódi gond
A gyakorlatban gyakran egészen más hibák jönnek elő, mint amire elsőre mindenki gondol. Egy faiskolai projektben például először azt hitték, a nagy vízterhelés okozza a gondokat. A tömítéseken javítottak, a hibák mégsem szűntek meg. Végül kiderült, hogy a valódi probléma a nem szabványos feszültségellátás volt. A rendszer ideálisan 277 voltra lett volna méretezve, a telephelyen viszont tartósan 285–295 volt között mozgott a feszültség, sőt a csúcsok időnként 300 volt fölé mentek. Ez már olyan terhelést jelentett a meghajtókra, amit hosszabb távon nem bírtak. A megoldást végül magasabb feszültségtartományra tervezett lámpatestek jelentették. Ez jól mutatja, mennyire fontos a helyszíni diagnózis. Nem elég a katalógust nézni.
Nem mindenhol ugyanúgy sürget az energiaár
Az energiaárak és a fenntarthatósági szempontok erősen alakítják a döntéseket, de korántsem egységesen. Van, ahol a támogatások, az emissziós célok és a magas energiaárak egyértelműen a hatékonyabb rendszerek felé tolják a beruházásokat. Máshol a rövid távú pénzügyi korlátok még mindig visszafogják a fejlesztéseket. Vagyis a LED-világítás terjedése nem pusztán technológiai kérdés, hanem nagyon is gazdasági és regionális ügy.
A jó projekt beszélgetéssel kezdődik
A legjobb eredmények mindig abból születnek, amikor a beszállító és a termelő hosszabban, érdemben átbeszéli a működést. Ez nem udvariassági kör, hanem a siker alapja. Minél jobban értik a termesztési célt, az infrastruktúrát és a gazdasági realitásokat, annál pontosabban illeszthető a technológia az adott helyzethez.
Forrás: hortidaily.com
MezőHír Tudástár: üvegházi világítás – az üvegházi növénytermesztésben alkalmazott mesterséges fényrendszer, amelynek eredményességét nem önmagában a lámpatest, hanem a kultúrához, üzemidőhöz, fényeloszláshoz, spektrumhoz, villamos infrastruktúrához és megtérülési szempontokhoz illesztett teljes rendszerterv határozza meg.
