A fenntarthatóság ma már nem mellékszál a kertészetben, hanem kőkemény versenykérdés. Különösen igaz ez a vízhiánnyal küzdő térségekben, ahol a paradicsomtermesztés egyszerre energia- és vízigényes ágazat. Egy dél-spanyolországi kertészeti szövetkezet példája azonban azt mutatja: jól célzott beavatkozásokkal 20–30 százalékkal is csökkenthető a környezeti terhelés úgy, hogy közben a termelékenység nem esik vissza.
A vizsgálat egyik legfontosabb tanulsága, hogy a legnagyobb karbonterhelést nem feltétlenül ott kell keresni, ahol elsőre gondolnánk. A teljes szénlábnyom több mint háromnegyede a vásárolt villamos energiából származott, főként a hűtéshez és a feldolgozási műveletekhez kapcsolódva. Ez azt jelenti, hogy az intenzív kertészetekben az energiafelhasználás legalább akkora ügy, mint maga a termesztéstechnológia. Magyarán: nem elég jól öntözni és tápoldatozni, az üzem energiaéhségét is meg kell fogni.
A víz nem a csomagolóban folyik el
Még beszédesebb a vízlábnyom alakulása. A teljes vízterhelés több mint 99 százaléka magából a nyersanyagtermelésből, vagyis főként a paradicsomtermesztésből származott. Ez világos üzenet a termelőknek: a vízmegtakarítást nem a csomagolóüzem irodájában, hanem a fóliában és az üvegházban kell elkezdeni.
A kutatók szerint az egyik leghatékonyabb eszköz a talajnedvességhez igazított öntözés. Ennek alkalmazásával akár 25 százalékkal is mérsékelhető a kék vízlábnyom. Ez nemcsak környezetvédelmi előny, hanem gazdasági is, hiszen a víz és az öntözéshez kapcsolódó energia ára egyre nagyobb tétel a termelésben.
Napelem, komposzt, kevesebb műtrágya
A másik nagy lehetőség az energiában rejlik. A vizsgált szövetkezet egyik központjában a napelemes önfogyasztás éves szinten már most is több mint 60 tonna szén-dioxid-egyenérték kibocsátását kerülte el. Ez jól mutatja, hogy a kertészeti ágazatban a megújuló energia nem látványberuházás, hanem nagyon is mérhető eredményt hozó eszköz.
A harmadik kulcsterület a tápanyag-gazdálkodás. A műtrágyahasználat visszafogása és a komposzt nagyobb arányú alkalmazása egyszerre csökkentheti a kibocsátást és a vízszennyezés kockázatát. Vagyis nem egyetlen csodamegoldásról van szó, hanem több kisebb, de okosan összehangolt lépésről.
Nem pluszteher, hanem hatékonyságjavítás
A tanulmány talán legfontosabb üzenete, hogy a fenntarthatóság nem feltétlenül hozamcsökkentés árán valósul meg. Éppen ellenkezőleg: a célzott öntözés, az energiahatékonyság és a jobb tápanyag-kezelés a gazdaság működését is feszesebbé teheti. Ebben a rendszeres mérésnek és a visszacsatolásnak kulcsszerepe van, mert csak így derül ki, hol folyik el a pénz, a víz vagy az energia.
Forrás: sciencedirect.com
MezőHír Tudástár: vízlábnyom – annak mérőszáma, hogy egy termék vagy termesztési rendszer előállítása során közvetlenül és közvetve mennyi édesvíz szükséges; a paradicsomtermesztésben főként az öntözéshez kötődik, ezért a pontos vízadagolás, a talajnedvességhez igazított öntözés és a hatékony technológia csökkentheti leginkább a környezeti terhelést.
