Czipperer Nikolett, a Nufarm marketingvezetője mindig a kihívásokat keresi
Czipperer Nikolett 2022 óta a Nufarm marketingvezetője, hivatalosan Customer Marketing Managere. Magyarországon kívül hozzá tartozik a cseh és a szlovák piac is. Mégsem csak „klasszikus” marketinges, a stratégiai gondolkodás mellett az operatív projekteket is kedveli. Pedig nem közgazdász, az ELTE angol nyelvtanári szakán végzett.
Az agráriumba szinte véletlenül csöppen: a BASF kommunikációs menedzseri állására jelentkezik, de nem is kérdés, hogy őt választják. Agrármarketing-karrierjét csak egyszer szakítja meg. A Nufarm hívására nem tud nemet mondani: az ausztrál hátterű cég izgalmas és valódi kihívást jelentő lehetőséget kínál, komoly növekedést akar elérni egy stagnáló piacon.
– Az agrárium világa nagyon sokakat gyerekkorukban szippant be. Neked viszont sokáig semmi közöd nem volt a területhez.
– Valóban nem. Városi lány vagyok. De a növények szeretete már gyerekkoromban is megvolt: otthon mindig én ápoltam őket, és ma is azt szoktam mondani viccesen, hogy nincs az a kert, ahol nem fér el még egy növény.
– Tatabányai vagy, apukád pedig a rendszerváltáskor mélyépítő mérnök létére reklámajándékos céget alapított. Innen a vonzalom a marketinghez?
– Könnyű lenne rávágni, hogy igen, de őszintén szólva egyáltalán nem vonzott ez a terület. Sokkal izgalmasabbnak találtam, amikor apukámnak én tolmácsoltam az osztrák, német vagy épp olasz beszerző körútjai során. Gimnazistaként nagyon klassz volt egész nap úton lenni, kint tárgyalni és látni, hogy a cég az én kis segítségemnek köszönhetően is fejlődik.
– Szerencsés vagy: az egyik első magyar–angol két tannyelvű gimnáziumba kerültél be, Balatonalmádiba.
– Budapestre vágytam, de egy szabály miatt oda nem mehettem, így maradt Almádi. Igazi multikulturális közeg volt, nagyon élveztem. Angol és amerikai tanáraink is voltak, a rajztanárunk filmklubot szervezett, szerintem csak én voltam ott minden vetítésen. De a gimnáziumi szigorú létformát nem nekem találták ki – a kötelezőségét nagyon nem szerettem. Ráadásul ki is lógtam a sorból, eléggé „alter” lány voltam.
– Akkor evidens volt az angol szak.
– Elsőre Pécsre vettek fel, de egy év után sikerült az ELTE. Átjöttem.
– Végre Budapestre kerültél. De hogyhogy nem lettél nyelvtanár?
– Egyetem alatt sok magántanítványom volt, de a próbatanítás évében világossá vált, hogy ez nem az én utam. Egész őszintén: nem volt türelmem egy osztálynyi tinédzserhez, úgyhogy elkezdtem állást keresni. Egy dologban voltam biztos: nemzetközi céghez szeretnék menni. A gimnáziumi évek ebben biztosan szerepet játszottak.
– Felvettek az Ericssonhoz, és elég hamar megtaláltak a komolyabb feladatok.
– Látták, hogy mindent megoldok, és előbb-utóbb a marketinges projektek is nálam landoltak. Aztán a következő munkahelyemen, az Oracle-nél már kimondottan marketingmenedzser lettem, ráadásul közben el is végeztem a cég saját, féléves angliai egyetemi marketing-MBA-képzését.
A marketing varázsa
– Innen már nem volt visszaút.
– Nem, innentől menthetetlenül marketinges lettem, de még nem a mezőgazdaságban. Viszont amikor váltanom kellett, a BASF kommunikációs menedzseri állása a lehető legjobbkor jött.
– Egyértelmű volt, hogy téged vesznek fel?
– Utólag visszagondolva igen. Pedig teljesen ismeretlen világba csöppentem, mindent meg kellett tanulnom a növényvédelemről. A főnököm azt mondta, ki kell menni a termelőkhöz, meg kell ismerni a célcsoportot. Engem ekkor szippantott be végleg az agrárium. Amúgy sem tudnék heti öt nap 8–10 órát egy irodában ülni, a földekre kimenni pedig óriási élmény volt.
– Mennyire volt nehéz megtanulni a szektort?
– Nem nehézségként éltem meg. Mindig is olyan alkat voltam, aki szívesen tanul meg új dolgokat, ez inspirál. Szerintem az egyik legfontosabb vezetői képesség is, hogy az ember tudjon tanulni, és ne ijedjen meg a kihívásoktól. Közhely, de igaz: a mai világban csak folyamatos tanulással lehet naprakésznek maradni.
– Miért jöttél el a BASF-től?
– Akkor egyszerűen azt éreztem, váltanom kell. Elutaztam öt hétre Indiába, ami rettentően feltöltött – a szabadság, az ország egészen különleges aurája a mai napig nagy szerelem. Nem szuveníreket hoztam haza, sokkal inkább az ottaniak emberközelségét, lazaságát és a váratlan helyzetekre való azonnali reagálás és megoldás képességét. És persze pozitív életszemléletet.
– A Monsantónál is megvolt ez a szabadság?
– Imádtam. Más típusú marketing volt, inkább B2B és sok-sok stratégiai feladat. A kelet-közép-európai, a közel-keleti és a Szahara alatti Afrika zöldség-vetőmag divízió marketingcsapata tartozott hozzám. Rengeteget tanultam, rengeteget utaztam és rengeteg embert ismertem meg – szerte a világban. Soha nem felejtem el, amikor Üzbegisztánban, egy kis faluban színes népviseletbe öltözött termelők és feleségeik megvendégeltek bennünket a legfrissebb paradicsomokkal, uborkákkal és helyben sütött lepénykenyérrel. A nagymamám kiskertjében ettem utoljára olyan zamatos paradicsomokat.
– Egy fejvadász révén kerültél a Cargillhoz. Mennyiben volt más ez a cég?
– Mivel terménykereskedő cég, az agráriumnak ezt az oldalát is megismerhettem. Az amerikai főnökömről, Amie Thesinghről pedig csak szuperlatívuszokban tudok beszélni, ha nagy szavakat akarnék használni, azt mondanám, ő a példaképem. Egy új üzleti modell kidolgozása és meghonosítása volt a feladata, ráadásul ellenszélben. Tőle tanultam meg az adatalapú döntések fontosságát és azt, hogy női vezetőként mennyire másképp kell navigálnunk az agrárium férfiközegében. Egyszer megkérdeztem tőle, miért engem vett fel. Azt mondta, sok jó szakember volt, de én voltam az egyetlen jelölt, aki türkizkék felsőben jött az interjúra. Nem azért, mert ez a kedvenc színe, hanem mert neki ez azt jelezte, képes vagyok „out-of-box” gondolkodni.
Egyén és csapat
– A Cargill után tettél egy kis kitérőt. Miért?
– Ki akartam próbálni magam egy olyan területen is, ahol még közvetlenebbül tudok segíteni az embereknek. Az egészségügy ilyen szektor. A B. Braun Medicalnál teljesen új piacot ismertem meg, és bebizonyosodott, a stratégiaalkotás, a tervezés és a vezetési képességek minden szektorban hasonlóak. Szerettem, de hiányzott az agrárium, a napfény, a természet.
– Hogy ítéled meg utólag, többször váltottál, mint kellett volna?
– Egy munkahelyváltás mindig fejlődési lehetőség. Ma már nem attól lesz valaki jó munkatárs, hogy évtizedekig lojális. Az én karrierem során minden új feladat fontos szerepet játszott a cégek fejlődésében és a saját megújulásomban is. A vállalatok az új szemléletből és a máshol szerzett tapasztalatokból tudnak profitálni. Azt gondolom, nem szabad negatívan megítélni valakit azért, ha motiváltan pályára állít egy új projektet, majd új kihívásokat keres. Szóval a rövid válaszom, hogy nem.
– Egyes szám első személyben fogalmazol, pedig mindenhol a csapatépítés is vezérelt.
– Valóban, korábbi munkahelyeimen nagyon sok olyan embert sikerült magam köré gyűjtenem, akik ma már nemzetközi pozíciókban sikeres, önálló szakemberek és vezetők. Ez nekem is siker. Abban hiszek, hogy csak csapatban és jó csapatban lehet gondolkodni és tervezni. Egy sokszínű és befogadó közösség, ahol különböző vélemények és tapasztalatok találkoznak, jobb döntéseket hoz és így képes fejlődést elérni.
– Az üzleti érzéked mellett selyemre festesz, vonzódsz a művészetekhez.
– Nőként nyilván rengeteg olyan dolog érdekel, ami a férfiakat kevésbé, ezért talán kicsit mindent másképp is látok. Kevés nő dolgozik a szektorban, de azt gondolom, nem kell külön kategóriába helyezni magukat.
A nők szerepéről
– Ez fontos téma számodra. Mit jelent nőnek lenni egy hagyományosan férfias ágazatban?
– Elég hamar megtanultam, hogy nem elég jónak lenni, annak is kell látszani. A szakmai hitelességet újra és újra fel kell építeni. Néha tényleg kétszer kell elmondani valamit, néha picit határozottabban. De én soha nem hittem abban, hogy attól lesz valaki hiteles, ha keményebbnek mutatja magát, mint amilyen valójában. Sokkal inkább abban hiszek, hogy lehet egyszerre határozottnak és emberinek lenni. Nőiesnek, ha úgy tetszik. Nem baj, ha kérdezünk. Nem baj, ha empatikusak és érzékenyek vagyunk.
– A világ más részein természetesebb a nők jelenléte az agráriumban?
– Igen, tőlünk nyugatabbra egyértelműen, de akár Afrikában is. Sok országban egy nő nem „női vezető”, hanem egyszerűen „vezető”. Nem címke, nem kivétel, hanem szakember, döntéshozó vagy gazdálkodó. Jó lenne, ha Magyarországon is egyre inkább így lenne, de szerencsére már látszik némi változás.
„Az eddigi Nufarm-projektjeink közül a legbüszkébb az első interaktív szántóföldi bemutatóra, a Földközel című filmünkre vagyok. A korábbi években olyan sokszor húzta keresztül számításainkat az időjárás, hogy tavaly úgy döntöttünk, nem a földre hívjuk a partnereinket, hanem egy filmvetítésre, ahol nem csupán az egész szezon szakmai oldalát tudtuk bemutatni, de némi vagányságot és humort is. Ráadásul a nézők a film egy-egy pontján maguk dönthették el, merre menjen tovább a történet. A sikeres filmeket folytatni szokták, mi bízunk benne, hogy a Földközel szeptemberben érkező 2. részét még jobban fogják szeretni.”
– Ha úgy tetszik, dupla hendikeppel indultál: nő is vagy, kívülről is jöttél.
– Az agrárium már nem arról szól, hogy ki honnan jön, hanem egyre inkább arról, hogyan gondolkodik, hogyan lát rendszereket, hogyan tud kapcsolódni emberekhez és legfőképp: hogyan viseli a változásokat, a kiszámíthatatlanságot. Szóval ezt a „hendikepet” mindenhol előnynek éltem meg. Ha valaki nincs belenőve egy rendszerbe, sokszor könnyebben kérdez rá dolgokra, könnyebben veszi észre, hogy min lehetne változtatni, mit lehetne egyszerűbben, jobban vagy épp emberibben csinálni.
– Ez a hitvallásod?
– Azt hiszem, igen. Nem az érdekel, hogy „ezt mindig így csináltuk”, inkább az, mi működik jól, mi segíti a termelőt, mi viszi előre az üzletet, mi ad valódi értéket. A modern agrárium már nagyon összetett: kell hozzá stratégiai gondolkodás, pénzügyi szemlélet, logisztikai érzék, piacismeret, digitális nyitottság, kockázatkezelés és persze az is, hogy az ember értse, mit jelent ez annak, aki a földön dolgozik.
– Honnan van érzéked a stratégiához?
– Azt tudom, hogy mindig megvolt bennem ez a kettősség: a céltudatos, határozott gondolkodás, a szerteágazó információk szintetizálása, a nyitottság, az odafigyelés és az érzékenység. Ezek nem külön dobozok. Akkor működnek jól, ha együtt használjuk őket. Sokszor hozok be olyan kérdéseket, amelyek elsőre talán szokatlannak tűnnek, de nem provokációból teszem, hanem szakmai kíváncsiságból.
– A nemzetközi kapcsolatok mit adtak a szemléletedhez?
– Nagyon sokat. A nemzetközi közeg megtanít arra, hogy a jó együttműködés nem csak nyelvi kérdés. Kell hozzá kulturális érzékenység, rugalmasság és az a képesség, hogy különböző gondolkodásmódok között is megtaláld a közös pontot. Nekem mindig fontos volt nemcsak piacokban vagy régiókban gondolkodni, hanem emberekben is.
Tripla duplázás
– Kimondottan sikeres projektek állnak mögötted. A Nufarmban is a kihívás vonzott?
– Egyértelműen. Amikor Czigány Tibor átvette a csapat vezetését, talán kissé fáradt, a „kicsik vagyunk” szerepébe beletörődni látszó céget kapott. De sem ő, sem én nem azért jöttünk, hogy ezt a helyzetet stabilizáljuk. Egy márkafejlesztési projekt során újrapozicionáltuk a Nufarm brandet, és minden fronton azon dolgozunk, hogy elérjük a közösen kitűzött célt.
– A tripla duplázást.
– Igen, öt év alatt egyszerre növelni a piaci részesedést értékben és hektárban, valamint megduplázni az értékesítési csapat méretét. A 2023–2025 közötti időszak adatai azt mutatják, hogy a Nufarm eladásai tartósan a növényvédőszer-piac változásai felett nőttek. Az értékesítési dinamika még a 2024-es, erősen romló piaci környezetben is pozitív maradt, sőt két számjegyű növekedést mutatott. 2025-ben pedig még több termelőhöz jutottunk el a stagnáló piacon, újabb kiugró eredményt elérve. És közben a salescsapat létszáma is megduplázódott.
– Kalászosokban nagyon látványos az előrelépés.
– A Nufarm egyértelműen a kalászosokban a legerősebb. A munkának már látszik az eredménye: a kalászos-növényvédőszerek piacán a részesedésünk jelentős növekedést mutat, miközben a legtöbb nagy szereplőnél csökkenést mérnek a független piackutató cégek, mint például a Kynetec. Mi a teljes kalászosszegmenst figyelembe véve két helyet előreugorva már az 5. helyen állunk, nagyon-nagyon közel a 4. helyezetthez. Szerintem ezt 2022-ben senki sem gondolta volna.
– A mezőgazdasági piac kiszámíthatatlan. Te hogy bírod?
– Erre mindig az a válaszom, hogy aki már vezetett vállalati csapatot, és közben egy háztartást is menedzselt egy tinédzserrel és egy kutyával, annak egy kis időjárási anomália vagy egy piaci fordulat meg se kottyan.
– Apropó: konyha. Vegetáriánus vagy. Miért?
– Ezt Indiából hozom. Sokan az utazás előtt óva intettek attól, hogy állatot együnk kint. Nagyon nem kellett győzködni magamat, láttuk a megnyúzott birkákat és kecskéket, ahogy belepi őket a rengeteg légy. Amikor hazajöttem, anyukám a gyerekkori kedvencemet főzte, paprikás csirkét. Megettem, de utána nagyon rosszul lettem. Azóta semmi hús. Tudom, hogy a vegaság nem jellemző a szektorban, de mit tegyek, ebben is kicsit különc vagyok.
– Viszont nagyon szeretsz sütni.
– Már egészen kiskorom óta. Sőt, egy időben még azzal is kacérkodtam, hogy nyitok egy olasz cukrászdát, de az elmúlt években még a legjobb helyek is kénytelenek voltak bezárni. Szóval a „művészi, kreatív” énem szembekerült a stratégiai „kocka” énemmel. Utóbbi nyert. Viszont a Nufarm magazinjában, a Nufarmerben a legkedvesebb receptjeimet bemutatom az olvasóknak.
– És mi a siker receptje?
– Azt hiszem, a „Merj másmilyen lenni!” gondolat. Azt jelenti, hogy nem akarok mindenáron beleilleszkedni egy kész szerepbe csak azért, mert az kényelmesebb vagy megszokottabb. A fejlődés ritkán történik a komfortzónán belül. Sokszor az visz előre, ha valaki fel mer tenni egy kérdést, amit addig senki nem tett fel, vagy épp meg mer hozni egy döntést, amelyet előtte más még nem.
NÉVJEGY
• Czipperer Nikolett az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerez angol nyelvtanári diplomát. • 1998 és 2000 között az Ericsson Network Performance R&D Unitnál marketingasszisztens, majd 2000 és 2002 között az Oracle Hungarynél marketingmenedzser, az Oracle Universityn pedig MBA-marketing-diplomát is szerez.
• 2003-ban kerül az agrárszektorba: négy éven át a BASF növényvédelmi üzletágánál kommunikációs menedzser.
• 2008 és 2013 között a Monsanto zöldség-vetőmag üzletága térségi marketingvezetőjeként, majd régiós marketingmenedzsereként dolgozik Közép- és Kelet-Európában, Afrikában és a közel-keleti régióban.
• 2013-tól négy éven át a Cargill AgHorizons üzletág közép- és kelet-európai marketingvezetője.
• Egy négyéves kitérő után, amikor a B. Braun Medicalnál globális termékmenedzser, 2022 óta a Nufarm Hungária Kft. marketingmenedzsere Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban.
• 16 éves lányával és párjával, aki szintén agrármarketing-szakember, Leányfalun élnek.
Fodor Mihály
