Összefogás és következetes szigor kell az országos kihívássá vált fertőzéssel szemben.
A hazánkban jelen lévő zárlati károsítók helyzetéről, különös tekintettel a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazmára, átfogó helyzetértékelést adott Szűcs Csaba, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növényvédelmi Igazgatóságának vezetője a minapi Keszthelyi Növényvédelmi Fórumon. Előadásában részletesen bemutatta a betegség hazai megjelenésének történetét, az elmúlt évek felderítési eredményeit, valamint azokat a hatósági és szakmai lépéseket, amelyek nélkül ma már nem lenne kezelhető a kialakult helyzet.
(fotók: Horizont Média)
Súlyos bírság jár a hanyagságért
Szűcs Csaba hangsúlyozta: a flavescence dorée (FD) fitoplazma az Európai Unióban és Magyarországon is zárlati károsítónak minősül, vagyis minden gyanús eset bejelentési kötelezettség alá tartozik. Ennek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen a gyors bejelentés és a hatósági reagálás alapvetően meghatározza, hogy egy fertőzés helyi problémaként kezelhető-e, vagy rövid idő alatt regionális, majd országos kihívássá válik. A jogszabályi környezet egyértelmű: a növényegészségügyi kötelezettségek elmulasztása súlyos szankciókat vonhat maga után, a bírság összege elérheti akár a 100 millió forintot is.
Az igazgató egy tavalyi példán keresztül szemléltette a gyors reagálás gyakorlati jelentőségét. Egy lakossági bejelentés egy másik, zárlati kártevő gyanúja miatt ugyan végül nem igazolódott, mégis jól mutatta, hogy a rendszer akkor működik megfelelően, ha az érintettek nem hallgatják el a gyanús tüneteket. A hatóság ilyenkor azonnal kapcsolatba lép a bejelentővel, és a vármegyei kormányhivatal bevonásával rövid időn belül tisztázza a helyzetet.
Fél évszázada itt a fenyegetés
Az FD európai és hazai előzményeiről szólva Szűcs Csaba felidézte, hogy a betegséget már az 1950-es években leírták Franciaországban, majd a hetvenes évektől Olaszországban is megjelent. A 2000-es évekre a környező országokban – így Szlovéniában, Horvátországban, Ausztriában és Szerbiában – is elterjedt. Magyarországon a növényegészségügyi szakemberek már az 1970-es évektől figyelték a szőlő sárgulásával járó tüneteket, a kilencvenes években pedig több megyére kiterjedő célzott felderítések indultak. Ezek során magát az FD-kórokozót még nem sikerült kimutatni, ugyanakkor a tünetek hátterében más fitoplazmák jelenlétét igazolták.
A helyzet akkor vált igazán kritikussá, amikor megjelent a betegség hatékony terjesztője, az amerikai szőlőkabóca. Magyarországon a kabócát 2006 körül észlelték először, ezt követően országos felderítés indult. Az első FD-pozitív laboreredmény 2013 augusztusában született, Zala vármegyében, kabóca- és szőlőlevél-mintákból. Ettől az időponttól kezdve a szőlő aranyszínű sárgasága már nem elméleti kockázatként, hanem konkrét növényegészségügyi problémaként jelent meg.
Súlyos kárt okozhat, és mindenütt jelen van
A betegség gazdasági jelentőségét az adja, hogy kizárólag a szőlőn okoz gazdasági kárt, ugyanakkor egy ültetvényen belül rendkívül gyorsan képes terjedni. A fertőzés következtében a terméshozam 20–50 százalékkal csökkenhet, fogékony fajták esetében pedig akár teljes tőkepusztulás is bekövetkezhet.
Szűcs Csaba kiemelte: a fitoplazma az emberi egészségre nem jelent veszélyt, de a szőlőágazatra gyakorolt hatása miatt az egyik legsúlyosabb növényegészségügyi kórokozónak számít. A nemzetközi tapasztalatok alapján különösen érzékenynek tekinthetők többek között a Chardonnay, a Cabernet Sauvignon és a Pinot noir fajták, ugyanakkor teljes rezisztenciáról jelenleg egyetlen fajta esetében sem beszélhetünk.
A 2025-ös hazai adatok alapján az FD gyakorlatilag országos szintű problémává vált. A 22 borvidékből 21 érintett, és a 19 vármegye közül egyedül Nógrád vármegyében nem igazolták még a jelenlétét. A legsúlyosabb fertőzöttség továbbra is a Dunántúlon, különösen Zala, Somogy és Veszprém vármegyében tapasztalható, ahol egyes területeken a fertőzött tőkék aránya meghaladta a 30 százalékot. Ilyen esetekben a hatóság teljes ültetvénykivágást rendel el.
Pozitív laboreredmény esetén az érintett terület körül egy kilométeres fertőzött zónát jelölnek ki, amelyhez három kilométeres védőzóna kapcsolódik. Ezeken a területeken kötelező az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés, a tünetes tőkék megsemmisítése, valamint a fokozott mintavétel és ellenőrzés. A cél minden esetben a további terjedés lassítása és a fertőzési gócok felszámolása.
Széles szakmai összefogás kell
Az igazgató részletesen kitért a kommunikáció jelentőségére is. A Nébih 2025–26-ra célzott kommunikációs stratégiát dolgozott ki, amely három egymásra épülő kampányszakaszt tartalmaz: tavasszal a vektor elleni védekezés, nyáron a tünetek felismerése, 2026 elején pedig a megelőzés kerül a középpontba. A tájékoztatás különböző csatornákon zajlik, szakmai cikkek, direktlevelek, rendezvényeken való megjelenés és online felületek bevonásával.
A védekezést szükséghelyzeti engedélyek is segítették. Ez is egyértelműen jelzi, hogy az FD elleni fellépés csak széles körű szakmai összefogással, folyamatos fejlesztéssel és következetes végrehajtással lehet hosszú távon eredményes.
Előadása végén hangsúlyozta: a szőlő aranyszínű sárgasága nem egyetlen intézmény problémája. Hatóságok, kutatók, szakmai szervezetek és termelők együttműködésére van szükség ahhoz, hogy a betegség terjedése lassítható legyen, és a hazai szőlő- és borágazat megőrizhesse termelési alapjait.
Az entomológus javaslatai
Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) és az általa terjesztett szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) fitoplazma ma az európai és a magyar szőlőtermesztés egyik legsúlyosabb növényegészségügyi fenyegetése. A kártevő közvetlen szívogatása csekély jelentőségű, valódi veszélyét az adja, hogy a fitoplazma elsődleges és leghatékonyabb vektora. A kórokozó a szőlő szállítószöveteiben terjed, szisztémás fertőzést okoz, amely a tőkék teljes élettani működését károsítja. Mivel a fitoplazma ellen közvetlen növényvédő szer nem áll rendelkezésre, a védekezés alapja a vektor elleni inszekticides kezelés, valamint a fertőzött tőkék eltávolítása. A lárvák elleni védekezés különösen fontos, mivel ekkor veszik fel a kórokozót. Az amerikai szőlőkabóca és az FD együttese akár teljes ültetvények pusztulását is okozhatja, ezért következetes, összehangolt védekezésre van szükség.
Az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés alapja a vektorként működő rovar egyedszámának tartós alacsony szinten tartása, valamint a fertőzött szőlőtőkék eltávolítása és megsemmisítése. Mivel a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmája ellen közvetlen növényvédő szer nem áll rendelkezésre, a védekezés kizárólag a kabóca elleni kezelésekre épül.
A tojások ellen téli–kora tavaszi olajos lemosó permetezés gyérítheti az áttelelő egyedszámot, a védekezés legfontosabb szakasza azonban a lárvák elleni kezelés, mivel a kórokozót ebben az életszakaszban veszik fel. A kezeléseket a lárvák tömeges kelése idején, májustól júliusig több alkalommal kell elvégezni, különösen az L2–L4-es lárvastádiumokra koncentrálva. Az imágók megfigyelésében és az ellenük történő védekezés időzítésében a sárgalapos csapdák nyújtanak segítséget. Metszés után a venyige eltávolítása és megsemmisítése szintén fontos, mivel ezekben telelnek a kabóca tojásai.
2025-ben az amerikai szőlőkabóca ellen több hatóanyag is engedélyezett, köztük a tau-fluvalinát, a flupiradifuron, a spinozad, a deltametrin és a lambda-cihalotrin – írta Takács Attila növényvédelmi entomológus lapunk decemberi számában.
SZERZŐ: KOHOUT ZOLTÁN
MezőHír Tudástár: szőlő aranyszínű sárgaság – zárlati fitoplazmás szőlőbetegség, amelyet főként az amerikai szőlőkabóca terjeszt, terméscsökkenést és tőkepusztulást okozhat, ezért időtlen növényegészségügyi alapelv a korai tünetfelismerés, a hatósági bejelentés, a fertőzött tőkék eltávolítása és a vektor következetes gyérítése.