Új helyzetet teremthet az angliai üvegházi kertészet számára az Egyesült Királyság frissen közzétett Land Use Frameworkje. A dokumentum ugyan nem az üvegházakat állítja a középpontba, mégis fontos fordulatot jelez: a hajtatott termesztést már nem elszigetelt kertészeti ágazatként, hanem az élelmiszer-termelés, az energiaellátás és az infrastruktúra közös rendszerének részeként kezdi kezelni az angol földhasználati gondolkodás. A brit kormány szerint ez az első országos földhasználati keret Angliában és ötévente frissítik majd.
Nem csak föld kell, jó hely is
A keretrendszer egyik legerősebb üzenete, hogy a jövőben nem elég önmagában földterületben gondolkodni: az számít, mi hol működik a leghatékonyabban. Ez az üvegházi termelésben különösen fontos, hiszen a hajtatás mindig is érzékeny volt a fényre, a klímára, a logisztikára és a piac közelségére. Most ehhez egyre erősebben társul az energia kérdése is. A dokumentum azt az irányt erősíti, hogy az üvegházakat érdemesebb hulladékhőhöz, CO₂-forrásokhoz vagy energetikai infrastruktúrához közel tervezni, nem pedig egyszerűen hagyományos mezőgazdasági egységként kezelni. Ez a szemlélet a holland modellből lehet ismerős, de most már az angol szakpolitikai gondolkodásban is megjelent. A mezőgazdaság és az üvegházak jövőjéről ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.
Olyan területek is felértékelődhetnek, amelyek szántóra kevésbé jók
A brit keretdokumentum mögött az a gondolat áll, hogy nem minden hektárt ugyanarra kell használni. A kormány földhasználati anyaga szerint a jövőben nagyobb szerepet kap a többcélú, térben összehangolt hasznosítás, amely egyszerre szolgálhatja az élelmiszer-termelést, a természetvédelmet, a klímaalkalmazkodást és az infrastruktúra-fejlesztést. Ebben az üvegházi kertészet előnye, hogy olyan barnamezős vagy korlátozottabb adottságú területeken is magas kibocsátású termelést tud létrehozni, amelyek a szabadföldi növénytermesztésben kevésbé lennének versenyképesek. A Greenhouse Innovation Consortium korábbi kutatása szerint ez azért is érdekes, mert a brit üvegházi infrastruktúra jelentős része elöregedett, miközben az ágazat földigénye rendkívül kicsi a hozamához képest.
A kertészet már nem mellékszereplő
A Land Use Framework nem külön üvegházi stratégiát ad, de egyértelmű jelzést küld a kertészet felé. A dokumentum szerint Anglia földhasználatát úgy kell átalakítani, hogy közben az élelmiszer-rendszer ellenállóbb legyen, a fejlesztések gyorsabban haladjanak, és a természet helyreállítása is előre menjen. A Greenhouse Innovation Consortium ezt úgy értelmezi, hogy a hajtatott kertészet végre bekerült abba a politikai térbe, ahol a jövő élelmiszer-termeléséről, az energiáról és a területhatékonyságról döntenek. Ez önmagában még nem jelent új beruházási hullámot, de irányt adhat a későbbi támogatásoknak, tervezési döntéseknek és befektetéseknek.
Ez nem csak brit ügy
A brit fordulat magyar szemmel sem érdektelen. Nálunk is egyre élesebb kérdés, hogyan lehet a kertészetet úgy fejleszteni, hogy közben csökkenjen az energiafüggőség, javuljon a termelésbiztonság, és a beruházások ne csak a klasszikus mezőgazdasági logika szerint dőljenek el. Az angol példa azért figyelemre méltó, mert kimondja: az üvegház nem csupán termesztőfelület, hanem infrastruktúra is. Ez a gondolat a hajtatás jövőjéről szóló hazai vitákban is egyre fontosabb lehet, különösen ott, ahol a hulladékhő, a geotermia vagy az ipari kapcsolódások szóba jöhetnek.
Forrás: Hortidaily
MezőHír Tudástár: üvegházi kertészet – Az üvegházi kertészet szabályozott környezetben végzett hajtatott termesztési rendszer, amely a fény-, hő-, víz-, tápanyag- és energiaellátás irányításával teszi lehetővé a nagy hozamú, terület- és időhatékony növénytermelést; fejlesztése egyre inkább nemcsak agrár-, hanem energia-, logisztikai és infrastruktúra-tervezési kérdés is.