A gabonatermelők helyzete továbbra sem könnyű: a hazai termelői árak alapján a búza, a kukorica és az olajmagvak piacán is érezhető a visszaesés. A legnagyobb ütést az étkezési búza szenvedte el, amelynek ára egy év alatt közel negyedével csökkent. A mostani piaci környezetben ez azt jelenti, hogy a termelők egyre nehezebben tudják kigazdálkodni a költségeiket, miközben rövid távon nem látszik olyan fordulat, amely érdemben javítaná az értékesítési kilátásokat.
A búza kapta a legnagyobb ütést
Március elején az étkezési búza tonnánkénti ára nagyjából 67 ezer forinton alakult, ami 24 százalékos visszaesést jelent éves összevetésben. A takarmánybúza ára is hasonló pályát futott be, 64,8 ezer forint/tonna körüli szintre csúszott. Ez már nem egyszerű piaci ingadozás, hanem olyan áresés, amely sok gazdaság jövedelmezőségét közvetlenül érinti. Aki magasabb költségszint mellett termelt, annak a mostani árszintek különösen fájdalmasak lehetnek.

A kukorica sem tudott erős maradni
A kukorica esetében mérsékeltebb volt a visszaesés, de így is számottevő. Az átlagár 73,5 ezer forint/tonna volt, ami 9 százalékos csökkenést jelent egy év alatt. Bár az elmúlt hetekben némi stabilizálódás látszik, a piac összességében továbbra sem mutat igazán erős képet.
Ez azért különösen érdekes, mert a nemzetközi piacon nem mindenhol látszik egyértelmű gyengülés. Több exportőr, például Brazília, erősödő árakat mutatott, a hazai termelői árak mégsem tudtak ebből érdemben profitálni.
Nemzetközi piacok: vegyes kép, tartós nyomás
A nemzetközi piacokon vegyes mozgások figyelhetők meg, de az összkép nem kedvez a termelőknek. Az Egyesült Államokban a búza exportára emelkedett, Romániában és a Fekete-tenger térségében szintén erősödtek az árak, miközben Európában visszafogottabb mozgások voltak. A chicagói tőzsdén a búza jegyzése 208 és 227 dollár/tonna között ingadozott, a párizsi árutőzsdén pedig 200–211 euró/tonna közötti sávban mozgott. Ezek a szintek nem utalnak olyan piaci feszültségre, amely gyors áremelkedést indokolna, vagyis a termelők egyelőre nem számíthatnak komoly felpattanásra.
Az olajmagvak sem hoznak megnyugvást
A napraforgó és a repce piacán is lefelé tartó trend rajzolódik ki. A napraforgómag ára 212,5 ezer forint/tonna körül alakult, ami 11 százalékos éves csökkenést jelent. A repcemag ennél is lejjebb ment, 190,5 ezer forint/tonnára, ami 12 százalékos visszaesés.
Nemzetközi szinten ugyan egyes piacokon, főként a szójánál, emelkedtek a jegyzések, de ez a hazai árakban nem hozott látványos fordulatot. A napraforgó és a repce ára inkább alacsonyabb szinten stabilizálódni látszik 2026 elején.
A külkereskedelmi adatok is fordulatról árulkodnak
A piaci helyzetet a külkereskedelmi számok is jól mutatják. A búzaexport 34 százalékkal csökkent, a kukoricaexport pedig 74 százalékkal zuhant vissza. Közben a kukoricaimport közel négyszeresére nőtt. Ez arra utal, hogy a hazai készletviszonyok és a belső piaci folyamatok jelentősen átalakulnak. Egy ilyen környezetben a termelők számára nemcsak az alacsony ár, hanem a piac kiszámíthatatlansága is komoly kockázat.
Rövid távon nem látszik érdemi fordulat
A jelenlegi trendek alapján a gabonapiacon rövid távon nem várható jelentős áremelkedés. A globális kínálat bőséges, miközben a kereslet csak mérsékelten bővül, így az árakat továbbra is lefelé húzó erők dominálnak.
Ez a termelők számára különösen nehéz helyzet, mert a költségoldal sok esetben még mindig nem alkalmazkodott ehhez az árszinthez. Vagyis a gabonapiac most nem egyszerűen gyenge, hanem olyan pályán mozog, ahol a nyereségesség egyre több gazdaságnál kerül veszélybe.
Forrás: aki.gov.hu
MezőHír Tudástár: gabonapiaci árnyomás – a gabonafélék és olajmagvak piacán kialakuló tartós árszint-gyengülés, amelyet a bőséges kínálat, a mérsékelt kereslet, az exportlehetőségek szűkülése és a költségekhez nem igazodó felvásárlási árak jellemeznek, így a termelők jövedelmezőségét és piaci kiszámíthatóságát egyaránt rontja.
