2025-ben ismét rekordévet zárt az Európai Unió agrár-élelmiszeripari ágazata. Az export történelmi csúcsra emelkedett, az EU pedig továbbra is őrzi vezető pozícióját a világ agrárkereskedelmében. Bár az import is nagyot nőtt, az unió még mindig jelentős többlettel zárta az évet, ami jól mutatja az ágazat súlyát az európai gazdaságban.
Kilőtt az export, maradt az EU előnye
Az Európai Bizottság friss összesítése szerint az uniós agrár-élelmiszeripari export értéke 2025-ben elérte a 238,4 milliárd eurót, ami 1%-os növekedést jelent 2024-hez képest. Ezzel az EU nemcsak megőrizte helyét a világ legnagyobb agrár-élelmiszeripari exportőrei között, hanem az öt legnagyobb szereplő közül egyedüliként tudta növelni kivitelének értékét.
Ez különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy a nemzetközi kereskedelmi környezet továbbra is erősen hektikus. Az uniós export ennek ellenére szinte egész évben stabilan a 2024-es szint fölött mozgott.
A britek viszik, Amerika és Kína fékezett
Az EU agrár-élelmiszeripari termékeinek legfontosabb célpiaca továbbra is az Egyesült Királyság maradt. Ezzel szemben az Egyesült Államokba és Kínába irányuló export csökkent, ami arra utal, hogy a globális verseny ezeken a kulcspiacokon egyre erősebb.
Az unió ugyanakkor továbbra is sok lábon áll: exportpiacai földrajzilag jól diverzifikáltak, ami tompíthatja az egyes országokban jelentkező keresletcsökkenés hatását.
Tej, gabona, bor: ezek húzták a kivitelt
A termékszerkezet továbbra is az EU egyik nagy erőssége. A kivitelben a gabonafélék, a tejtermékek és a bor vitték a prímet, miközben a magasabb világpiaci árak jelentősen megemelték a kakaótermékek, a kávé, a csokoládé és a tejtermékek exportértékét is.
Nem minden területen volt azonban kedvező a kép. Az olívaolaj exportértéke visszaesett az alacsonyabb árak miatt, miközben a bor és a gabonafélék exportvolumene is csökkent. Vagyis a rekord mögött nem mindenhol mennyiségi növekedés állt, sok esetben inkább az árak tartották magasan az értéket.
Az import is rekordra futott
Nemcsak az export, hanem az import is csúcsot döntött 2025-ben. Az EU agrár-élelmiszeripari behozatala 188,6 milliárd euróra nőtt, ami 9%-os emelkedést jelentett egyetlen év alatt. A drágulás fő hajtóerejét a világpiaci árak adták. Különösen a kávé, tea, kakaó és fűszerek kategóriájában ugrott meg az importérték, de a gyümölcsök és diófélék behozatala is drágább lett. Ezzel szemben az olajos magvak és fehérjenövények importára csökkent, ahogy a gabonafélék importvolumene is mérséklődött.
Szűkült a többlet, de még mindig erős az EU
Az import gyorsabb növekedése miatt az unió agrár-élelmiszeripari kereskedelmi többlete 49,9 milliárd euróra csökkent. Ez 13,3 milliárd euróval alacsonyabb a 2024-es értéknél, de még így is komoly pluszt jelent. Fontos látni, hogy az EU továbbra is nettó exportőr a legtöbb agrár-élelmiszeripari termékkategóriában. Az ágazat ráadásul az EU teljes kereskedelmi többletének 37%-át adta 2025-ben, ami világosan mutatja a szektor stratégiai jelentőségét.
A szabadkereskedelmi kapcsolatok sokat hoztak
A 2025-ös adatokból az is jól látszik, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásokkal rendelkező partnerek továbbra is kulcsszerepet játszanak az uniós agrárkereskedelemben. Az export 61%-a, az import 57%-a ilyen országokkal bonyolódott.
Ez nemcsak a meglévő megállapodások súlyát mutatja, hanem azt is, hogy a hosszú távon épített kereskedelmi kapcsolatok komoly versenyelőnyt adnak az EU-nak.
Szép rekord, de nem árt óvatosnak lenni
A 2025-ös eredmények kétségtelenül erősek, de a számok mögé nézve árnyaltabb a kép. A rekordok egy része ugyanis nem feltétlenül nagyobb árumozgást, hanem magasabb árakat tükröz. Ez különösen az importnál és egyes exporttermékeknél szembetűnő.
forrás: agriculture.ec.europa.eu
MezőHír Tudástár: EU agrárkereskedelem – az Európai Unió mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeinek nemzetközi exportját és importját összefoglaló gazdasági fogalom, amely a kivitel, a behozatal és a kereskedelmi többlet együttes értékelésével mutatja meg az uniós agrár-élelmiszeripar világpiaci súlyát, versenyképességét és külpiaci beágyazottságát.
