Az idei tél végre nem az aszályról szólt: a bőségesebb eső és a hótakaró sokat javított a talajok állapotán. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar mezőgazdaság fellélegezhet. A két egymást követő száraz év nyomai továbbra is jól látszanak, főként az Alföld keleti térségeiben, ahol a talaj mélyebb rétegeiből még mindig hiányzik a víz.
(Fotó: Shutterstock.com)
Nyugaton fellélegezhetnek, keleten maradt a hiány
Miközben Nyugat-Magyarországon több helyen helyreállt a talaj vízkészlete, az Alföldön továbbra is komoly a lemaradás. Az egy méter mély talajrétegben helyenként még mindig 50–70 milliméter csapadék hiányzik. Ez nem puszta statisztika: a tavaszi fejlődésnek induló növények számára ez nagyon is érzékelhető kockázat, derül ki a K&H Bank sajtóközleményéből. A felszín közeli rétegek ugyan sokat javultak, de a mélyebb talajnedvesség hiánya azt jelenti, hogy egy szárazabb tavasz gyorsan újra kiélezheti a helyzetet. Az Alföld vízháztartása tehát továbbra sem stabil.
„Az idei tél szerencsésebb arcát mutatta, a hóréteg és az esők sokat javítottak a helyzeten, de az ország vízszempontból kettészakadt. Míg nyugaton rendben van a talajvízszint, az Alföldön még mindig 50-70 milliméternyi hiányt mutatnak a statisztikák az egy méteres talajrétegben” – mutatott rá Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője.
A gabonapiac sem ad kapaszkodót
A termelők gondjait tovább növeli, hogy a piaci környezet sem kedvez az árak emelkedésének. A világpiacon jelentős termésbőség alakult ki, a magas zárókészletek pedig lenyomják az árakat. A becslések szerint a búza globális készlete 283 millió tonna, a kukoricáé pedig 304 millió tonna körül alakul. Ez a nemzetközi bőség a magyar piacra is rányomja a bélyegét. Hiába volt tavaly gyenge a hazai kukoricatermés az aszály miatt, a világpiaci túlkínálat nem engedi érdemben drágulni az árut. A gabonaárak így itthon nagyjából 70 ezer forint/tonna körül ragadtak.
Kettős présben a termelők
A magyar növénytermesztők helyzete most egyszerre időjárási és piaci kérdés. Egyfelől ott van a még mindig hiányos talajvízkészlet, másfelől a nyomott felvásárlási ár. Ez a kettős szorítás különösen érzékenyen érinti azokat a gazdaságokat, amelyek az elmúlt két év aszálykárai után még nem tudtak pénzügyileg megerősödni. A következő hetek időjárása ezért kulcskérdés lesz. Ha a tavasz hoz még érdemi csapadékot, az enyhítheti a kockázatokat. Ha viszont elmaradnak az esők, az Alföldön gyorsan ismét kritikussá válhat a helyzet. A várható tavaszi időjárásról ebben a cikkben írtunk részletesebben.
A támogatások most valódi mentőövet jelentenek
Ebben a feszült környezetben felértékelődik minden olyan forrás, amely javítja a gazdálkodók likviditását. Ilyen a KAP első pilléréből érkező alaptámogatás is, amelynek kifizetése felgyorsult, és már közel 85 százalékos teljesítésnél tart. Ez sok gazdálkodónak adhat mozgásteret a tavaszi munkákhoz, az inputanyagok beszerzéséhez és az üzemfinanszírozáshoz. Bár a támogatás nem oldja meg sem a vízhiányt, sem a piaci nyomást, átmenetileg fontos stabilizáló szerepet tölthet be.
A kérdés már nem az, volt-e csapadék
A mostani helyzet jól mutatja, hogy önmagában egy csapadékosabb tél már nem elég a korábbi veszteségek teljes ledolgozásához. Az ország vízhelyzete látványosan eltérő, és az Alföld sérülékenysége továbbra is megmaradt. Közben a gabonapiac sem kínál menekülőutat a termelőknek.
Agrárágazat Tudástár: Talajnedvesség-hiány – Az a vízmennyiség, amely a talaj adott rétegéből hiányzik az optimális növényi fejlődéshez szükséges állapothoz képest; tartós hiány esetén a növények gyökérzónája nem jut elegendő vízhez, ami csökkenti a termésbiztonságot és növeli az aszálykockázatot.
