Jó hír érkezett az öntözéses gazdálkodóknak: a kormány döntése alapján 2026-ban sem kell mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat fizetniük a termelőknek. A döntés a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság kezdeményezésére született, amelyben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a MAGOSZ is részt vesz.
A határozat értelmében a gazdálkodók teljes mértékben mentesülnek az öntözővíz díjának megfizetése alól, miközben az emiatt kieső bevételeket az állam a központi költségvetésből megtéríti a mezőgazdasági vízszolgáltatóknak.

Két részből áll a vízdíj
A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj alapvetően két tételből áll. Az egyik az úgynevezett alapdíj, amely a víz rendelkezésre állását biztosító költségeket fedezi. Ide tartozik például a vízilétesítmények fenntartása, az üzemanyag- és bérköltség, valamint a különféle jogszabályban előírt vizsgálatok költsége. A másik a változó díj, amely a tényleges vízhasználathoz kapcsolódik. Ebbe tartozik például a szivattyúzás energiaigénye és más működési költségek. Alapesetben a szabályozás szerint 2021-től a gazdálkodók a változó díj teljes összegét, míg az alapdíj felét fizetik meg, a fennmaradó részt pedig az állam vállalja át. Az öntözéses gazdálkodók azonban idén is teljes körű díjátvállalásban részesülnek.
Nem minden termelőre vonatkozik
Fontos ugyanakkor, hogy a díjmentesség nem minden vízhasználatra érvényes. Az intézkedés azoknak a gazdálkodóknak szól, akik mezőgazdasági művelés alatt álló területeiket felszíni vízből öntözik, és rendelkeznek vízjogi üzemeltetési engedéllyel, vagy rendkívüli öntözési célú vízhasználat keretében használják a vizet.
Új szemlélet a vízgazdálkodásban
Az elmúlt években a hazai vízgazdálkodás szemlélete is változott. A korábbi, elsősorban kármentesítésre épülő gyakorlat helyett egyre inkább a víz visszatartására és hasznosítására helyeződik a hangsúly. A téli többletvizeket és a felszíni vizeket ma már nem problémaként, hanem erőforrásként kezelik. Ennek részeként egyre több tájba illeszkedő vízmegtartó beavatkozás valósul meg. A termelők által felajánlott területek elárasztása már több mint 4 ezer hektáron megvalósult, miközben a felajánlott területek nagysága megközelíti a 30 ezer hektárt. A cél az, hogy a víz a tájban maradjon, ami mérsékelheti az aszály hatásait is.
Csatornák ezreit zárták le
A belvízgazdálkodás gyakorlata is átalakulóban van. A vízvisszatartás érdekében jelenleg több mint 5 ezer csatornaszakaszt zártak le, és további jelentős beavatkozási lehetőségeket is feltérképeztek. A felmérések szerint mintegy 10 ezer folyókilométernyi csatornaszakaszon lehetne kisebb beavatkozásokkal növelni a víz tájban tartását. Emellett az év eleji kisebb árhullámokból a vízügyi szakemberek több helyen már a holtágak feltöltését is megkezdték.
Forrás: NAK Sajtóközlemény
MezőHír Tudástár: mezőgazdasági vízszolgáltatási díj – a mezőgazdasági öntözéshez kapcsolódó díjtétel, amely az alapdíjból és a tényleges vízhasználathoz kötődő változó díjból áll; a felszíni vízből, engedéllyel vagy rendkívüli öntözési célú vízhasználattal végzett öntözés költségterhének és állami díjátvállalásának értelmezésében alapfogalom.
