Mit várhatunk a tavalyi katasztrófa után a gyümölcsösökben?
Nem kérdés, évek óta nem látott, tartós hótakaróval örvendeztette meg az agrárágazatot 2025/2026 tele. A gyümölcstermesztők számára azonban a tél nem csupán évszak, hanem biológiai feltételrendszer, amely meghatározza, hogy mit várhatunk a tavasztól. A klímaváltozás paradoxona itt is élesen kirajzolódik: a tél erős volt, de a tavaszi fagyok így is súlyos veszélyt hordoznak, különösen a virágzó gyümölcsösökben.
Az idei tél sokak számára meglepő volt
Nem azért, mert ne tudnánk, milyen egy igazi tél, hanem mert az elmúlt évek enyhe, csapadékszegény időszakai után szinte elfelejtettük a hosszabb, hidegebb periódusokat és a tartós hótakarót. A gyümölcstermesztők egészen más szemmel figyelték az időjárást: számukra a tél biológiai folyamatok láncolata, amely alapvetően meghatározza a következő szezon esélyeit.
„A gyümölcsfák számára a tél nem ellenség, hanem feltétel” – nyilatkozta Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke. Ha a fák a nyugalmi időszak alatt nem kapják meg a szükséges hidegigényt, a rügyfakadás és a virágzás rendellenes lehet. Az idei tél, a hosszan tartó hideg és a stabil hótakaró miatt azonban a rügyek fejlettsége kiegyensúlyozottabb lehet, mint az elmúlt években, ami biológiai szempontból kedvező előjel, ráadásul a kártevők és kórokozók áttelelő alakjai is gyérülnek. A klímaváltozásnak ugyanakkor ez az egyik legnagyobb kihívása, hogy miközben a hosszú távú átlaghőmérséklet emelkedik, az időjárási szélsőségek gyakoribbá válnak. A hideg tél önmagában még nem garancia a jó termésre: a gyors tavaszi felmelegedés előidézheti a korai virágzást, ami drámaian növeli a fagykár kockázatát.
2025 példátlan fagykárt hozott
„A tavalyi, áprilisi fagyhullám olyan mértékű károkat okozott, amit évtizedek óta nem láttunk. A kajszi, őszibarack, cseresznye és szilva termése helyenként 80–90%-ban odaveszett. Az alma és a meggy is jelentős veszteségeket szenvedett el, gyakorlatilag az egész ágazat a túlélésért küzd” – emelte ki Apáti Ferenc. A FruitVeB adatai szerint a kritikus fagyok 2025 tavaszán az ország gyümölcstermő területeinek mintegy 80–90%-át érintették. És már néhány órányi mínusz elegendő ahhoz, hogy a virágok termékenyülő képessége megszűnjön, gyakorlatilag nullára csökkentve a termést. A szakértők hangsúlyozzák: a fagykár a gyümölcsfák számára legkorábban jelentkező, kritikus veszély, különösen a korán virágzó fajoknál, mint a kajszi és az őszibarack.
Csupán ideiglenes segítség az évek óta nem látott hó
Az idei tél jelentős hótakarója – 15–30 cm vastagságban – mérsékli a tavaszi kiszáradás kockázatát. A hó lassú olvadása biztosította, hogy a víz fokozatosan szivárogjon a talajba, ami a gyümölcstermesztés szempontjából kedvező.
„A hó ideiglenesen segíti a talaj vízpótlását, de önmagában nem stratégiai erőforrás, illetve ez a hótakaró 15–30 mm esőnek felel meg, ami még nem pótolja a 100–150 mm csapadékhiányt. A fák tápanyag- és vízfelvétele a vegetációs időszakban zajlik, ezért a hosszú távú stabilitást csak a tudatos talajkezelés és vízgazdálkodás biztosíthatja” – hallhattuk. A szakmai gyakorlatban a vízmegtartás a kulcs: kevesebb talajbolygatás, takarónövények, szervesanyag-bővítés, mikroklíma-alakítás mind hozzájárulhatnak a víz beszivárgásához és megtartásához.
A FruitVeB elnöke szerint bár az idei tél hótakarója örvendetes, nem szabad elfelejteni, hogy a jövőben a fák és a termelők egyre kiszolgáltatottabbak lesznek a tavaszi fagyoknak.
„Nyilvánvaló, hogy klímaváltozásról 10–20 éves időtávon beszélni nem kellene, de a gyümölcstermesztés gyakorlatában egyértelműen úgy érezzük, hogy van klímaváltozás. Sőt, nem csak bekopogtatott, hanem ahogy mondani szoktuk: berúgta az ajtót. Harminc évvel ezelőtt azért sem a jégkárok, sem a fagykárok, sem az aszálykárok nem ütöttek meg olyan extrém szinteket, mint amiket az utóbbi 5–10 évben tapasztalunk – merthogy az aszály és a jégverések is ugyanide sorolhatók. Egyértelmű, hogy az utóbbi 5–8 évben a fagykárok előfordulásának gyakorisága nőtt, és ahogy meteorológusoktól tudjuk, a meteorológiai tudomány álláspontja az, hogy a globális felmelegedés miatt lassul az Északi-sark feletti poláris örvénylés (polar vortex), ami ott tartaná a hideg légtömeget. Ezért ezek a hideg légtömegek március közepe és május közepe között lecsorognak nemcsak a Kárpát-medencébe, hanem akár Törökországba vagy Spanyolországba is” – húzta alá a szakember.
Adaptív stratégiák a gyümölcsösökben
A klímaváltozás új valósága megköveteli, hogy a gyümölcstermesztésben a termelők tudatosan alakítsák át a hagyományos gyakorlatot.
„Jó, ha a gazdák figyelnek arra, hogy a fajtaválasztás során előnyben részesítik a későbbi virágzású, fagytűrő fajtákat, különösen a korán virágzó kajszi, őszibarack és cseresznye esetében. Ezzel nemcsak a tavaszi fagykár kockázata csökkenthető, hanem a termésbiztonság is növelhető, jóllehet a fajtaválasztásnak nem egyetlen, hanem csak egyik szempontja a fagytűrés.” – javasolja a terméktanács elnöke.
A mikroklíma tudatos alakítása és a talaj kezelése is kulcsfontosságú. Célszerű a talajt takarónövényekkel védeni és szervesanyag-tartalmát növelni, ami javítja a vízmegtartó-képességet és csökkenti a talajnedvesség gyors elvesztését. A talaj bolygatásának mérséklése, a tömörödés elkerülése, valamint a gyökérzóna fenntartása mind hozzájárulhat ahhoz, hogy az olvadékvíz és az eső hatékonyabban hasznosuljon a növények számára.
„A technológiai innovációk alkalmazása ma már elengedhetetlen. Hasznos, ha az ültetvényekben helyi meteorológiai állomások és talaj-, valamint hőmérsékletszenzorok mérik a kritikus paramétereket, és ezekhez kapcsolódó agrometeorológiai előrejelzéseket alkalmaznak. Ennek segítségével a gazdák nem pusztán a hőmérséklet előrejelzésére hagyatkoznak, hanem konkrét, saját ültetvényükre vonatkozó adatok alapján tudják időzíteni a beavatkozásokat, legyen szó fagyvédelmi öntözésről, légkeverő berendezések alkalmazásáról vagy egyéb védekezési intézkedésről” – húzta alá Apáti Ferenc.
Összességében a gyümölcstermesztésben a hosszú távú stabilitás nem egyetlen évjáratnak vagy rendkívüli hóesésnek köszönhető, hanem a tudatos, adaptív gyakorlatoknak. A fajtaválasztás, a mikroklíma alakítása, a talaj és víz kezelése, valamint a precíziós monitoring együttes alkalmazása adhat valódi esélyt arra, hogy a gyümölcsösök a tavaszi fagykárok és az egyre szélsőségesebb időjárási események ellenére is stabil termést hozzanak.
Pályázat nyílik a fagykáros ültetvények cseréjére
Februárban és májusban lehet beadni a kérelmeket olyan, korábban támogatással megvalósult ültetvények cseréjére, amelyeket az utóbbi öt évben legalább egyszer igazoltan fagykár ért. A pályázatot kétmilliárd forintos keretösszeggel hirdették meg, a kiíró 50 nyertessel kalkulál.
Az ültetvénycserébe bevonni kívánt ültetvénnyel szembeni elvárások:
a) 2020. január 1. napját követően legalább egyszer igazoltan tavaszi fagykárt szenvedett, és
b) telepítése korábbi ültetvény-korszerűsítési pályázat keretében valósult meg, és
c) már termőre fordult, valamint a támogatott ültetvényre előírt, kötelező termesztésben tartási idő 2025. április 28. napján még fennállt, továbbá a VP felhívás alapján támogatott ültetvények esetében az előírt ötéves fenntartási kötelezettség már letelt, és
d) területével megegyező méretű új ültetvénytelepítés valósul meg. A víztakarékos öntözőrendszer kiépítése kötelező!
A támogatási kérelmek benyújtása:
1. benyújtási szakasz: 2026. február 5. – 2026. február 18.
2. benyújtási szakasz: 2026. április 30. – 2026. május 13.
Az elnyerhető támogatás: max. 250 millió forint, ami alapesetben a beruházás költségeinek felét fedheti le, de a jéghálók esetében az összes elszámolható költség 65%-a lehet a támogatás, fagyvédelmi gépek esetében a 80%-a, meglévő öntözőrendszerek felújítása esetében pedig a 70%-a. Az elnyert támogatásból kétszer 25% előleg igényelhető.
SZERZŐ: PUTNOKI ZSUZSANNA
MezőHír Tudástár: tavaszi fagykár – a gyümölcsfák virágzási vagy korai terméskötődési időszakában jelentkező rövid idejű, fagypont alatti hőmérséklet okozta károsodás, amely a virágok vagy fiatal termések pusztulásával jelentős terméskiesést okozhat; kockázata különösen a korán virágzó fajoknál nagy, és a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb tavaszi hidegbetörések erősíthetik.
