Ma már megszokott látvány szántóföldjeinken a nagyteljesítményű, önjáró permetezőgép, a kukoricabogár megjelenése és elterjedése ugyanis szükségessé tette a védekezést a növények nagy magassága esetén is, ezért mutatkozott igény az ilyen megnövelt szabad magasságú permetezőgépek iránt.
A hidas permetezőgépek egy része itthon készül, külföldi alvázra épített hazai gyártmányú permetező felépítménnyel, emellett kisebb számban normál szabadmagasságú, nagyteljesítményű permetezőgépek is forgalomba kerülnek.
Az önjáró permetezőgépek legfontosabb jellemzői: a felépítés módja, a részegységek elrendezése, a hajtás kivitele, a vezetőfülke kialakítása, a működtetés módja, a szórószerkezet elhelyezése és kivitele.
A hajtást rendszerint 100-200 kW teljesítményű dízelmotor biztosítja. Az alvázat úgy alakítják ki, és a részegységeket úgy helyezik el, hogy kiegyenlített kerékterhelést érjenek el üres és tele permetlétartály esetén is. Az üzembiztosság, a teljesítmény és a munkaminőség szempontjából egyaránt előnyös, hogy a gépek alváza gyakran pneumatikus rugózással van ellátva, amely a terheléstől függően szabályozott. A csillapított rezgések következtében kényelmesebb az üzemeltető munkája, kisebb a gép elemeinek igénybevétele, nagyobb munkasebesség alkalmazható, kisebb a szórókeret lengése, jobb a kereszt-, illetve hosszirányú szórásegyenletesség.
A nagyteljesítményű gépeknél különös jelentősége van az üzemidő jó kihasználásának. A gépek egy része, a megfelelő hajtásnak és rugózásnak köszönhetően, akár 40-50 km/h sebességre is képes, ami lerövidíti a különböző helyszínek közötti áttelepülési időt.
Az önjáró gépek többsége kéttengelyes négykerekes kivitelű, és hidrosztatikus összkerékhajtással működik, ami lehetővé teszi a fokozatmentes sebességváltást és a terepviszonyokhoz való rugalmas alkalmazkodást. Emellett vannak kéttengelyes, három kerekes és főleg a 8000-10000 literes tartállyal készülő típusok között háromtengelyű, hatkerekes kivitelűek is. A hidrosztatikus hajtáshoz 3-5 fokozatú mechanikus sebességváltó kapcsolódhat, amellyel permetezésnél kis sebesség és nagy nyomaték, közúton pedig nagy sebesség és kis nyomaték érhető el. Egyes gépek tempomattal vannak ellátva.
A kerekek mérete a rendeltetésnek megfelelően szintén különböző. Soros kultúrákban állománykezelésnél keskeny, nagy átmérőjű abroncsok alkalmazása szükséges, ahol azonban ez nem követelmény, ott a széles abroncsok használata előnyös.
A nagy tömegű gépek biztonságos működtetéséhez hatékony fékrendszerre van szükség, amely általában hidraulikus vagy pneumatikus, rásegítéses kivitelű, dob- vagy tárcsafékekkel.
A kormányzás rendszerint elektronikus szabályozású hidraulikus szervokormánnyal történik, amely többféle üzemmódot tesz lehetővé. Közúton hagyományos elsőkerék kormányzás alkalmazható, terepen pedig az első és hátsó kerekek ellenkező irányú elfordításával egyes gépek szinte helyben meg tudnak fordulni. A kerekek azonos irányú elfordításával oldalazó járás is alkalmazható, amely lejtős területen lehetővé teszi az oldalirányú csúszás megakadályozását, a gép nyomon tartását.
A biztonsági, klimatizált, aktív szénszűrővel védett, túlnyomással és zajvédelemmel ellátott vezetőfülke általában panorámakilátást biztosít, ami megkönnyíti a vezető munkáját, lehetővé teszi a pontos kormányzást, a munka ellenőrzését. Emellett légrugós, állítható vezetőülés és ugyancsak állítható kormány biztosítja a kezelés kényelmét. Ugyanezt a célt szolgálja a multifunkciós kezelőkar, amellyel a gép működtetésénél a legfontosabb műveletek egyszerűen és biztonságosan elvégezhetők.
A gépek általában 2000-4000 literes tartállyal és 18-32 m munkaszélességű szórókerettel készülnek. A legnagyobb, több száz vagy ezer hektáros gazdaságokban, illetve bérmunka-vállalkozók üzemeltetésében az 5000-10000 literes tartállyal és 32-48 m munkaszélességű szórószerkezettel felszerelt önjáró permetezőgépek alkalmazhatók eredményesen.
A forgalmazott és alkalmazott típusok nagy többsége növelt szabadmagasságú, hidas kivitelű gép. Míg a hagyományos gépek szabadmagassága általában 50-100 cm, addig a hidas kivitelűeknél ez az érték 150-300 cm között változik. A 150-160 cm szabadmagasságú gépek magas növésű kukoricában azonban csak korlátozott mértékben alkalmazhatók. A gépek egy részénél a szabadmagasság hidraulikusan változtatható; közúton alacsony helyzetben biztonsággal lehet nagy sebességgel közlekedni, munkahelyzetben pedig a kezelendő növényzet magasságához történhet a beállítás. A hidas permetezőgépek egy részén széles határok között, hidraulikusan, fokozatmentesen és munka közben is állítható a nyomtávolság.
Az önjáró gépek permetező felépítménye általában nem különbözik lényegesen a vontatott vagy függesztett gépek rendszerétől. A permetlétartály esetenként osztott kivitelű, elhelyezése olyan, hogy biztosítsa a gép stabilitását és a növelt szabadmagasságot hidas kivitel esetén. A szórószerkezetet elöl vagy hátul helyezik el. Mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai. Az elöl elhelyezett szórókeretre jó a rálátás, könnyen ellenőrizhető a munka, a sorok csatlakoztatása, az akadályok kikerülése biztonságosan történhet. Hátrányos viszont, hogy a menetszél a permetet a gépre sodorja, ami megfolyásokat, csepegéseket okozhat, valamint a szélvédőre jutva a kilátást rontja. A gépek többségén ezért hátul helyezik el a szórókeretet, ahol ezek a problémák nem jelentkeznek, viszont a munka ellenőrzése és a sávcsatlakozás, például gyomirtásnál, nehezebb. Ez utóbbi feladatot egyébként GPS rendszerrel ma már nagy pontossággal lehet megoldani. Az önjáró gépek egy része félautomata vagy automata kormányzással működtethető.
A nagy munkaszélesség és megnövelt munkasebesség szükségessé teszi korszerű szórószerkezetek alkalmazását, a megfelelő munkaminőség biztosítása érdekében. A szórókeret magasságát a hatékony lengéscsillapítás mellett esetenként elektronikus rendszerrel ellenőrzik. A szárnyakon ultrahangos érzékelők vannak elhelyezve, amelyek a célfelülettől (a talajtól vagy a növényzettől) való távolságot mérik. Ennek alapján történik a szabályozás, amelynek során, ha a keret túlságosan megközelíti a célfelületet, akkor a vezérlés működésbe lép, és automatikusan megemeli a szárnyakat. A különböző terepviszonyok között végzett munka biztonságát és jó minőségét szolgálja az, hogy a szórókeretet a gép helyzetétől függetlenül, a lejtővel párhuzamosan lehet működtetni. A lengéscsillapítás természetesen ebben a helyzetben is biztosított.
Jelentős minőségi javulás érhető el azzal, hogy a korszerű önjáró permetezőgépek szórókeretén gyakran két vezeték van kiépítve, és a permetlé cirkulációs rendszerben jut el a szórófejekhez. Ez azt jelenti, hogy a szórófejeknél állandóan biztosított az üzemi nyomás, tehát a bekapcsoláskor azonnal a beállított permetlé mennyiség kerül kiszórásra. Ezáltal elkerülhető az a hiba, amely az indulásnál jelentkezik: a nyomás olyankor a szórófejeknél még nem elegendő, az üzemi érték csak fokozatosan alakul ki, ezért a kezelés a kezdeti szakaszon nem megfelelő. A helytelenül, kis dózissal, nem megfelelő porlasztással és egyenletességgel kezelt felület nagysága az üzemeltetési paraméterektől (munkasebesség, üzemi nyomás, stb.) függően jelentős lehet. Vegyszeres gyomirtásnál ez a hiba különösen jól megfigyelhető; gyakori látvány, hogy az egyébként jól kezelt tábla szélén, ahol a permetezőgép megindult, gyomosodás lép fel, amely a táblán befelé haladva fokozatosan megszűnik. A helytelenül kezelt területek további hátránya a közvetlen kár mellett, hogy újabb fertőzések kiindulását okozhatják. A cirkulációs permetlérendszer lehetővé teszi ennek a hibaforrásnak a kiküszöbölését.
A gépek újszerű alkalmazását teszi lehetővé a szórószerkezeten elhelyezett pneumatikus működtetőrendszer. Ennél a szórófejeken szelepekkel lehet különböző méretű fúvókákat menet közben is működtetni vagy kikapcsolni. Ezzel a megoldással a technológiai változtatások időveszteség nélkül végrehajthatók. Ez az alapja helyspecifikus permetezésnek is, amelynél a GPS rendszer felhasználásával és megfelelő gyomtérkép készítésével lehetőség van arra, hogy csak a fertőzött, gyomos területen és a szükséges dózissal végezzük el a kezelést.
A hagyományos hidraulikus szórószerkezetekkel egyenletes szórás érhető el a kezelt felületen, állománykezelés esetén azonban gyakran nem elegendő a penetráció; a cseppek nem hatolnak be a növényzetbe, és nem jut permet a levelek fonák oldalára. Ezért a magasra növő kultúrák kezelésére alkalmas hidas permetezőgépeket gyakran lég-szállításos szórószerkezettel szerelik fel. A légzsákból vagy légszekrényből kilépő levegőáram a nagy felületű növényeket is megmozgatja, és ezáltal lehetővé teszi, hogy a cseppek az alacsonyan elhelyezkedő felületeket és a levelek alsó oldalát is elérjék.
A nagyteljesítményű és nagy értékű önjáró permetezőgépeknél a gazdaságosság érdekében törekednek a lehető legnagyobb teljesítmények elérésére. Ezeknek a gépeknél az éves üzemóraszám lényegesen nagyobb, mint a függesztett vagy vontatott gépek esetében. Egyes gépek éves területteljesítménye különböző munkákban (gyomirtás, állománypermetezés, deszikkálás, stb.) jóval meghaladja a 10.000 hektárt. A munkaidő kiterjesztése érdekében gyakran éjszaka is dolgoznak, ennek érdekében a szórókeretre világítóberendezést szerelnek fel, ami lehetővé teszi a szórófejek munkájának ellenőrzését.
A hidas permetezőgépek elsősorban kukorica védelménél nélkülözhetetlenek, de jól használhatók napraforgó, dohány és más magas növésű sorkultúrában, valamint alacsony növésű növények kezelésénél is. A gépek egy része adaptercserével szilárd műtrágyák kiszórására is alkalmas.
A hidas önjáró permetezőgépek tehát fontos szerepet töltenek be a szántóföldi növényvédelemben, alkalmazásuk lehetővé tette új védekezési eljárások bevezetését, a teljesítmények növelését és a technikai korszerűsítést.
