A klímaváltozás már fél fokos melegedésnél is csökkentheti az őszi nektár energiatartalmát – ez a beporzók tél előtti tartalékait veszélyezteti.
A rovarbeporzású növények nektárja sem marad változatlan a melegedő klímában. Az Ottawai Egyetem kutatói arra keresték a választ, miként alakul az őszi virágok nektárjának mennyisége és minősége enyhe felmelegedés hatására. Az őszi időszak kulcsfontosságú: ekkor halmozzák fel a vándorló és áttelelő rovarok a télhez szükséges energiatartalékot.
Fél fok is számít
A kísérletekben három, Észak-Amerikában meghatározó őszi nektárforrást – mirigyes őszirózsát, kanadai aranyvesszőt és méhbalzsamot – vizsgáltak. A növényeket nyitott melegítősátrakban nevelték, ahol a hőmérséklet mindössze 0,57 Celsius-fokkal haladta meg a környezetét. Az eredmények egyértelműek: a melegebb körülmények között kevesebb virág nyílt (13 százalékos csökkenés), a nektár mennyisége visszaesett, és annak cukortartalma is alacsonyabb lett. Vagyis nemcsak kevesebb, hanem gyengébb minőségű „üzemanyag” állt a rovarok rendelkezésére.
Rejtett veszteség a testben
A kutatók ezután királylepkéket etettek a melegített és a kontrollnövények nektárjával. A lepkék testtömegében nem mutatkozott különbség, a zsírtartalékuk azonban 25,9 százalékkal alacsonyabb volt a melegebb körülmények között fejlődött növények nektárját fogyasztó egyedeknél. Ez döntő tényező. A királylepkék több ezer kilométeres őszi vándorútra indulnak, és Mexikóban telelnek át. Ha az alapozó generáció energiatartaléka csökken, az az egész populáció következő évi alakulására kihat.
Nem csak a lepkék ügye
A jelenség nem egyetlen ikonikus faj problémája. Poszméhek, zengőlegyek, egyes darazsak és több nappali lepkefaj is kifejlett alakban telel át. Magyarországon például a nappali pávaszem, a rókalepkék vagy a citromlepke is az őszi nektárforrásokra támaszkodik a tél előtt.
Ha az energiatartalom csökken, az áttelelési siker romolhat, ami a következő tavaszi beporzási teljesítményben is megjelenhet.
Üzenet a mezőgazdaságnak
A mezőgazdaság számára ez nem elméleti kérdés. A beporzók állapota közvetlenül befolyásolja a termésbiztonságot számos kultúrában. Ha az őszi virágzás gyengül, vagy a nektár minősége romlik, az hosszabb távon a gyümölcs- és zöldségtermesztésben is érezhető lehet. Előremutató válasz lehet az őszi virágzású növények tudatos telepítése zöldsávokban, méhlegelőkben, táblaszegélyeken. Aranyvesszőfélék, őszirózsák vagy akár a borostyán is fontos táplálékforrás lehet a télre készülő rovaroknak. A klímaváltozás hatásai nemcsak a hozamadatokban, hanem a virágok cukortartalmában is mérhetők.
Forrás: ng.24.hu
MezőHír Tudástár: Őszi nektár-energiasűrűség – Az őszi virágok (pl. őszirózsa, aranyvessző) nektárjának mennyisége és cukorkoncentrációja által meghatározott „üzemanyagérték” a beporzóknak; már ~0,6 °C melegedés csökkentheti, így kevesebb szénhidrát/energia jut teleléshez vagy vándorláshoz, ami a tavaszi beporzási teljesítményt és termésbiztonságot is befolyásolhat.
