A modern üvegházi uborkatermesztésben a növényeket számos stresszhatás éri, amelyek jelentősen befolyásolják a terméshozamot és a minőséget. A biostimulátorok alkalmazása olyan új technológiai irány, amely nem klasszikus tápanyagpótlást biztosít, hanem javítja a növények fiziológiai stabilitását, stressztűrését és produktivitását.
Jelen tanulmány egy 4,4 hektáros üvegházi kísérlet eredményeit mutatja be, összehasonlítva két biostimulátoros technológiát. A vizsgálatok alapján a kezelt területeken gyorsabb kezdeti fejlődés, erőteljesebb gyökérzet, egyenletesebb kötődés és nagyobb termésbiztonság volt tapasztalható.
Az üvegházi uborka intenzív növekedésű kultúra, amely rendkívül érzékenyen reagál a környezeti és tápanyagellátási ingadozásokra. Mivel a növény rövid idő alatt nagy biomasszát és termést állít elő, minden stresszhatás szinte azonnali terméscsökkenést idézhet elő. A termesztők számára ezért kiemelten fontosak azok a technológiai megoldások, amelyek a növényt stabilabbá, ellenállóbbá és a termesztést hatékonyabbá teszik.
A biostimulátorok olyan természetes alapú vagy speciálisan kifejlesztett készítmények, amelyek javítják a növények tápanyag-hasznosítását, gyökérfejlődését, regenerációját és stressztűrését. Az üvegházi zöldségtermesztésben – különösen uborkánál – használatuk már nem extra kiegészítésként, hanem a hatékony termesztéstechnológia alapvető elemeként.
Miért érdemes biostimulátorokat alkalmazni üvegházi uborkában?
Az üvegházi uborkatermesztés során a növények különböző, gyakran gyorsan változó stresszhatásoknak vannak kitéve. A hirtelen bekövetkező hőmérséklet-emelkedés, a tartósan fényhiányos időszakok, valamint a gyökérzónát érő sóterhelés vagy nem megfelelő páratartalom mind komoly terhelést jelentenek a növény számára. Emellett az uborka intenzív növekedéséből adódó magas tápanyagigény, a kórokozók nyomása, illetve a metszést vagy nagy terhelést követő lassú regeneráció tovább növeli a stresszfaktorok számát.
Ezek a tényezők a gyakorlatban gyakran vezetnek egyenetlen, hullámzó növekedéshez és egyenetlen terméskötéshez. A növények vízháztartása is könnyen felborulhat, ami levélhervadás formájában jelentkezik, és mindez végül a termésminőség romlását eredményezheti: nő a másodosztályú termések aránya, csökken az értékesíthető, első osztályú termés mennyisége.
A biostimuláció élettani alapja
A biostimulátorok alkalmazása éppen ezeknek a problémáknak a mérséklésére kínál hatékony megoldást, mivel javítják a növény stressztűrését, támogatják a gyökérzóna működését, és stabilizálják a növény kondícióját még kedvezőtlen körülmények között is.
A biostimulátorok használata támogatja a növényi élettani folyamatokat, növeli a sejtfalszilárdságot, javítja a vízháztartást, erősíti az antioxidáns rendszert és gyorsítja a gyökérregenerációt. Mindezek eredményeként nő a termésbiztonság és javul a termésminőség.
A vizsgált technológiai elemekés készítmények
A kísérletben három technológiai rendszer került összehasonlításra:
1. FERTIACTYL STARTER + FERTIACTYL ALLEGRO + DNA IRYS + SilicaPower.
2. KSC II + KSC III + SilicaPower.
3. Kontrollterület – biostimulátorok nélkül.
A készítmények főbb élettani hatásai
‑ SilicaPower: szilíciumalapú készítmény, amely erősíti a sejtfalakat, csökkenti a vízvesztést, és jelentősen mérsékli a hőstressz okozta hervadást.
‑ FERTIACTYL STARTER: a humin- és fulvosavtartalom, valamint a zeatin révén javítja a gyökérképzést és tápanyagfelvételt, a glicin-betain antistressz fehérje pedig a regenerációt.
‑ FERTIACTYL ALLEGRO: folyékony növénykondicionáló és tápoldatozó műtrágya, amely a növények kezdeti fejlődési szakaszának támogatására szolgál.
‑ DNA IRYS: támogatja a növények egészséges fejlődését, lassítja a levélöregedést, növeli a stressztűrést.
‑ KSC II és KSC III: mindkét készítményről elmondható, hogy kelátos formában tartalmazzák a NPK + mikroelemeket. Hatásmechanizmusukra jellemző, hogy a vegetatív növekedési szakaszban segíti a hajtásnövekedést és a gyökérfejlődést, a sejtosztódást és sejtmegnyúlást is támogatja, ezáltal fokozza a lombozat képződését, valamint a virágzás és termésképződés időszakában serkenti a generatív szervek kialakulását, elősegíti a terméskötődést, és javítja a gyümölcsök minőségét.
Kísérleti beállítás és technológia
‑ Seiber F1 (BASF/Nunhems): egy középkorai érésű, partenokarp (öntermékeny) hajtatott uborka-hibrid, amelyet elsősorban nagy hozamú, egész éves üvegházi termesztésre fejlesztettek.
‑ Dee Son F1 (Enza Zaden): erőteljes növekedésű, nagy hozamú kígyóuborka-hibridje, amely kiválóan alkalmas tavaszi-nyári és őszi hajtatásra.
A kísérletet egy összesen 4,4 hektárnyi üvegházi felületen végeztük, amelyet két kezelési területre osztottunk fel. Az első, 1,6 hektáros blokkban a FERTIACTYL STARTER, a FERTIACTYL ALLEGRO , a DNA IRYS és a SilicaPower készítményeket alkalmaztuk. A második, 2,8 hektáros területen a KSC II és KSC III termékek, valamint szintén a SilicaPower szerepelt a technológiában. A kezelések hatékonyságának összehasonlításához egy különálló, 3,4 hektáros kontrollüvegház is bevonásra került, ahol a termesztés biostimulátorok használata nélkül zajlott. A megbízható kiértékelés érdekében minden kezelési módot hat ismétlésben alakítottunk ki.
A kijuttatási technológiát az egyes területek sajátosságaihoz igazítottuk. Az 1,6 hektáros blokkban a készítményeket heti rendszerességgel, összesen hat alkalommal juttattuk ki. A kezelések során 1000 liter/ha vízmennyiségbe kevertünk 2 liter FERTIACTYL STARTER, 2 liter F. ALLEGRO és 2 liter DNA IRYS-t. A SilicaPower külön adagolással,350 ml/ha mennyiségben, az „A” tápoldatozó tartályon keresztül került a rendszerbe minden alkalommal.
A 2,8 hektáros területen a technológia két fázisban valósult meg. Az első kezelés az öntözőrendszeren keresztül történt, ahol 1000 liter/ha vízbe oldva juttattunk ki 2 kg KSC II-t, 0,5 kg KSC III-at és 350 ml/ha SilicaPowert. A további kezeléseket már permetező robotok végezték, ahol egy-egy alkalommal 6 kg KSC II, 2 kg KSC III és 350 ml/ha SilicaPower került kijuttatásra.
Mit vizsgáltunk a kísérlet során?
A kísérlet során minden kezelést megelőzően rendszeresen mértük a vizsgált paramétereket. Ezek közé tartozott a növények magassága centiméterben, a szárátmérő centiméterben, a betakarított termés mennyisége kilogramm per négyzetméter értékben, valamint a lisztharmatfertőzés mértéke százalékos formában. Ezek az adatok szolgáltatták az alapot a technológiák összehasonlításához.
A kiültetést követő első héten a biostimulátoros technológiák hatása már korán megmutatkozott. AFERTIACTYL + IRYS + SilicaPower kezelésben a palánták 48 órán belül visszanyerték turgorukat, és az átültetési stressz alig volt észlelhető. A KSC + SilicaPower kombinációnál a növények kissé lassabban indultak fejlődésnek, de néhány napon belül egységes, jól fejlett állomány alakult ki. A kontrollterületen ezzel szemben a regeneráció 6–7 napig tartott, jelentős turgorvesztéssel és az alsó levelek száradásával, ami a kezdeti víz- és tápanyagfelvétel zavaraira utalt.
A növénymagasság tekintetében a statisztikai adatok szerint nem volt számottevő különbség, de a gyakorlatban elért 10–20 cm a növénymagasságban akár két fürtemelet pluszt is jelentett, a kezelt területek növényei erőteljesebb, vastagabb szárat fejlesztettek, ami hosszú távon stabilabb víz- és tápanyagellátást biztosított. A szárátmérő alakulása jól mutatta, hogy a biostimulátorok kedvezően hatottak a növények szerkezetére és terhelhetőségére.
A hozamok alapján a kezelt állományok gyorsabb terméskezdést és egyenletesebb termésmenetet adtak. Bár a különbségek nem voltak kiugróak, a gyakorlatban mégis számottevő előny mutatkozott: az 1,6 hektáros terület körülbelül 8,6%-kal, míg a 2,8 hektáros kezelés 17,5%-kal haladta meg a kontroll üvegház I. osztályú terméseredményeit. A növényenkénti heti termés is magasabb volt a kezelt blokkokban, ami összességében jelentős többletértéket képvisel.
A lisztharmatfertőzés alakulása mutatta a legszembetűnőbb különbséget. A kontroll üvegházban már a 4. héten megjelentek a tünetek, és a 6. hétre elérték a 25–30% fertőzési arányt. Ezzel szemben a kezelt területeken csupán 3–4% körüli érintettséget lehetett megfigyelni, a felső lombszint teljesen tünetmentes maradt. A szilícium és a szalicilsav együttes hatása erős mechanikai és élettani védelmet biztosított a kórokozó ellen.
A biostimulátoros technológiák alkalmazása a kísérlet teljes időtartama alatt egyértelműen kedvező hatásokat eredményezett az üvegházi uborkák fejlődésében és terméshozamában. A kezelt állományok gyorsabban és erőteljesebben indultak fejlődésnek, ami különösen a kezdeti vegetatív időszakban jelentett előnyt. A növények gyökérzete látványosan vastagabbnak, elágazóbbnak és egészségesebbnek bizonyult, ami hosszú távon javította a tápanyag- és vízfelvételt. A hőstresszes időszakok idején a biostimulátorral kezelt területeken jóval kevesebb levélhervadás jelentkezett, a növények vízháztartása stabilabb maradt. Emellett a kötődési folyamat is egyenletesebbé vált még változó klimatikus viszonyok között is, ami kiegyensúlyozottabb terméshozamot eredményezett. A kezelések hatására a növények hosszabb ideig őrizték meg magas produktivitásukat, és összességében javult a betakarított termés minősége: több első osztályú, jobb polcos megjelenésű uborka, és kevesebb másodosztályú termés került le a sorokról.
Hogyan illeszthetők a biostimulátorok a termesztéstechnológiába?
A gyakorlati tapasztalatok alapján a biostimulátorok hatékony alkalmazása nem korlátozható alkalmi, eseti kijuttatásra; a legjobb eredmények akkor érhetők el, ha a készítményeket rendszeresen, a tápoldatozási rendszerbe szervesen beépítve használjuk. Kiemelten fontos a telepítést követő első két-három hét, amikor a gyökérképződés és a kezdeti fejlődés támogatása döntően befolyásolja a későbbi terméspotenciált. A SilicaPower alkalmazása különösen nagy segítséget jelent a hőstresszes napokon, mivel jelentősen csökkenti a levélhervadás mértékét. A STARTER, ALLEGRO és az IRYSazokban az időszakokban bizonyultak a leghasznosabbnak, amikor a növényeket nagyobb terhelés érte – például intenzív termésképzés vagy metszés után –, mivel gyors regenerációt biztosítanak. A KSC-alapú technológia hosszú távon stabil, kiegyensúlyozott tápanyagellátást biztosított.
Következtetések és szakmai tanulságok
Összegzésül elmondható, hogy az üvegházi uborkatermesztésben a biostimulátorok alkalmazására már nemcsak extra kiegészítésként kellene tekinteni, hanem a termesztéstechnológia meghatározó részei, mivel hozzájárulnak ahhoz, hogy szélsőséges körülmények között is közelebb kerülhessünk a növények genetikai hozampotenciáljának maximális kihasználásához. A növények meghálálják a támogatást: jobban viselik a stresszt, stabilabban fejlődnek, és hosszabb ideig tartják a magas termésminőséget. A vizsgált technológiák eredményei bizonyítják, hogy a biostimulátorok alkalmazása kézzelfogható előnyt biztosít minden intenzíven termeszthető növénykultúra számára.
A vizsgálat rámutatott arra, hogy a termesztéstechnológiai beavatkozásokkal a növény élettani folyamatai irányíthatók, és kedvező hatásuk gazdaságilag rentábilissá teszi használatukat. A kutatás folytatása indokolt, mivel hazánkban a biostimulátorok használata az intenzív kultúrák termesztése során elmarad az EU átlagától.
SZERZŐK: DR. ALBERT RÉKA1 FŐISKOLAI DOCENS, SÁGI ISTVÁN ENDRE1 NÖVÉNYORVOS-HALLGATÓ, ALMÁSI KRISZTIÁN2 OKLEVELES NÖVÉNYORVOS, TÁPANYAGUTÁNPÓTLÁSI SPECIALISTA
1SZTE MEZŐGAZDASÁGI KAR
2TIMAC AGRO HUNGÁRIA KFT.
MezőHír Tudástár: biostimulátorok – Természetes vagy speciálisan fejlesztett készítmények, amelyek az üvegházi uborka élettani folyamatait támogatják (tápanyag-hasznosítás, gyökérregeneráció, vízháztartás, antioxidáns védelem), így mérséklik a hő-, só- és fényhiány-stresszt, javítják a kötődést, a termésbiztonságot és a minőséget.
