A bizalmi mutató visszaesést mutat, egy-két kivételtől eltekintve
A magyar agrárium 2026 elején egyszerre él át piaci és szemléleti váltásokat – és ezt most nem csak „érzésre”, hanem számokkal is aláhúzza az MBH Bank negyedéves AgrárTrend Indexe. A mutató 31,9 pontra csúszott a 48 pontos skálán, tovább távolodva a 35 pontos egyensúlyi szinttől. Az előző negyedévhez képest 0,4 pontos a visszaesés. A bank értékelése szerint korábban hasonlóan alacsony szintet inkább a gyenge terménypiaci árszint magyarázott, most viszont elsősorban a tej- és a sertéspálya húzza lefelé a képet.
Nemcsak a termelőket nézik: a feldolgozók is szorulnak
A sajtótájékoztatón Hollósi Dávid ügyvezető igazgató és Héjja Csaba stratégiai elemző (MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág) egyértelműen fogalmazott: a következő időszakban a beruházási döntéseknek (mibe, mikor, milyen kockázat mellett) tipikusan 10 éves távlatokról kell szólni, mert ha a matek nem jön ki, a finanszírozói oldal azonnal reagál, önerőt kér, fedezetet emel, feltételeket szigorít vagy garanciát kér.
A bank az AgrárTrend Index összeállításakor hangsúlyosan termékpálya-szemlélettel dolgozik: nemcsak a termelői hangulatot méri, hanem a feldolgozói oldalét is. Most pedig épp ez a lényeg, a két nagy állati pályán (tej, sertés) nem pusztán a termelői oldalon vannak gondok, hanem a feldolgozók számára is kedvezőtlenebb a piaci környezet, nehéz az értékesítés. Ezzel együtt a bank szerint a növénytermesztő ágazatok most némileg derűlátóbbak, részben a kedvezőbb téli időjárás miatt.
A szántóföldnél a „jó tél” önmagában kevés: 75 mm a hiány
A sajtótájékoztatón külön figyelmeztetés hangzott el: hiába indult csapadékosabban a tél, a talajból országos átlagban mintegy 75 mm víz hiányzik. Ez pedig a gazdák nyelvére lefordítva egyszerű (és több helyen tragikus): a szántóföldi szezon az április–május–június időszakban „törik el”, vagyis a tavasz végi csapadék és hőség dönti majd el, hogy a jó indulásból valóban lesz-e jó év.
Közben az ár- és költségoldalról is érkezett kapaszkodó: az inputanyagok ára csak enyhén emelkedett vagy stagnált, ami a bank szerint összefügg a forint erősebb árfolyamával.
A vetésszerkezetnél is látszanak mozgások, az őszi vetések aránya nő, a tavasziaknál pedig a banki értékelés szerint érdemes figyelni, meddig tart a napraforgó térnyerése a kukorica kárára – a sajtótájékoztatón elhangzott „személyes” vélemény szerint ennek viszont lesz „plafonja”, mert a piac és logisztika is korlátozza majd, és agronómiai okokból sem lehet korlátlanul és sokáig talajzsaroló növényt termeszteni.
Baromfi: stabilabb pálya, de a Mercosur-árnyékban
A bank összképe szerint a baromfihús és a tojás inkább a stabilabb, „pozitívabban megítélt” ágazatok közé tartozik. Újságírói közbevetésként a sajtótájékoztatón elhangzott: a Mercosur-kvótáknál korábban 286 ezer tonna csirkemellfilé szerepelt, ehhez már további 180 ezer tonna társult, vagyis közel félmillió tonnás nagyságrendről beszélünk, miközben a magyar csirkemellfilé-exportot 178 ezer tonnára tehetjük. A banki szakértők reakciójukban a pozicionálásra hívták fel a figyelmünket, mint piaci esélyre: a magyar export jelentős része olyan üzemekbe megy, ahol magasabb minőségi elvárások vannak, amelyeket a brazil árukkal lehet teljesíteni, vagyis a „minőségi sáv” lehet a megoldás számunkra a tömegáruval szemben.
Tej: amikor a spotár már a telep türelmével játszik
A banki prezentáció egyik legsúlyosabb része a tejpálya volt. A nyerstej spotpiaci ára a 150–170 Ft/liter körüli önköltséghez képest 100–110 Ft/liter körül mozog, miközben a szerződéses árakban ez a zuhanás egyelőre nem teljesen látszik – viszont „jóval gyengébb árakon lehet szerződni”, ezért az ágazatnak most „minden segítségre szüksége van”. A bank szerint a tejtermelés hátránya válsághelyzetben különösen kiéleződik: a biológiai ciklus hosszú, a termék (tej) viszont napi szinten keletkezik, a tejtermékek eltarthatósága korlátos, a tárolás költséges, a feldolgozói oldal pedig túlkínálatos piaccal küzd, nehezen értékesít. A banki várakozás szerint csak 2026 harmadik negyedévére állhat helyre érdemben a keresleti-kínálati szint a tejpiacon. Ez a gazdaságok számára likviditási kérdés is lesz, aki addig „kibírja” és közben nem veszít el piacot/szerződést, az jobb árkörnyezetbe érkezhet, de ehhez pénzügyi fegyelem és nagyon tudatos költségkezelés kell.
Sertés: talán már nincs lejjebb
A sertéspályán a bank azt emelte ki, hogy a hizlalás EU-szerte sok helyen önköltségi szinten vagy az alatt működik, ugyanakkor a kereslet viszonylag stabil, és várhatóan a takarmányozás sem drágul érdemben. A mostani, 1,45 euró/kg körüli ár talán már a ciklus mélypontja, és 2026 második felében javulhatnak a kilátások. A sajtótájékoztatón ezt a takarmány–hízó árviszonyával is erősítették: a keveréktakarmány összetevőinek áránál nem számítanak felfelé mutató trendekre, és az 1,45-ös jelzést „alja” szintként értelmezték. A bank megjegyezte: a sertéspiaci ciklusok nem újak, évszázados megfigyelésekről beszélnek – a kérdés inkább az, hogy a gazdaság mennyire képes úgy berendezni a működését, hogy a ciklus mélypontjai ne borítsák fel a finanszírozhatóságot.
Kertészet: ipari paradicsom, hajtatás – vannak nyertes zsebek
A tavalyi év „az ipari paradicsom éve” volt, és a hajtatásos kertészeteknél a hideg tél miatti kisebb déli termelői mennyiségek keresleti piacot hoztak, ami kedvezőbb kilátást adott. A gyümölcstermesztők a kedvező tavaszi időjárásban bízhatnak a tavalyi nehéz év után; a szőlő-bor ágazatban a hideg tél segíti az aranyszínű sárgaság elleni védekezést, de nem oldja meg teljesen a problémát – folytatni kell a védekezési munkát.
A nagy téma: KAP-beruházás – pénz van, de a kockázat is nagy
A bank üzenete 2026 elején nagyon egy irányba mutatott: a most induló Közös Agrárpolitika beruházási programja olyan forrásokat nyit meg, amely „talán soha vissza nem térő lehetőség” a hatékonyság növelésére – de csak akkor, ha az üzleti és stratégiai gondolkodás, illetve a pénzügyi döntések tényleg minimalizálják a kockázatokat. A sajtótájékoztatón konkrét szám is elhangzott: az 1500 milliárd forintos támogatási program „javában zajlik”, és egyre többen keresik a bankokat. A pályázatoknál 25% támogatási előleg hívható le, bankgaranciával pedig akár 50% is. A banki kérés azonban egyértelmű volt: banki partner és végig biztosított finanszírozás nélkül legfeljebb nagyon óvatosan kezdjék el a beruházást a termelők, mert ha az előleg elfogy, utána csak a kapkodás jöhet a pénzügyi partner után, főleg akkor, ha nincs elég önerő. A tájékoztatón elhangzott, hogy már most találkoznak 2–3–5 milliárd forintos támogatási összegekkel, ami a gyakorlatban sokszor 10 milliárdos beruházási volumeneket jelent. Ráadásul mindez magas kamatkörnyezetben, ami önmagában is nagy adósságszolgálati terhet jelent.
Hatékonyság: nem elég beruházni – ki is kell termelni
A sajtótájékoztató egyik legütősebb mondata az volt, hogy Magyarországon az ágazat több értékcsökkenést számol el (más európai országokhoz képest), ami arra utal, hogy az elmúlt években sok friss eszközberuházás aktiválódott. Csakhogy, ha közben a hozzáadott érték nem nőtt, akkor az azt jelenti, hogy beruháztunk ugyan, de rosszul használtuk ezeket az eszközöket. A gép, a technológia, a megnövelt kapacitás ugyanis csak akkor véd ki egy ár- vagy időjárási sokkot, ha ténylegesen javítja az önköltséget, a munkaszervezést, a hozamstabilitást, vagy a termék minőségi/értékesítési pozícióját.
Képek forrása: Horizont Média
MezőHír Tudástár: AgrárTrend Index – Az AgrárTrend Index egy agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, amely termékpálya-szemlélettel jelzi, hogyan látják a piaci helyzetet és kilátásokat a termelők és a feldolgozók. A pontszám elmozdulása (pl. az egyensúlyi szint alá csúszás) a jövedelmezőségi, értékesítési és finanszírozási kockázatok erősödésére utalhat, és segít előre jelezni, hol várható döntési kényszer a beruházásoknál és a likviditáskezelésben.
