A 2025-ös év rávilágított, hogy a mezőgazdaságban a növényvédelem egyszerre kapja a szabályozási, technológiai és növényegészségügyi „terhelést”. Miközben a felhasználható hatóanyagok köre folyamatosan szűkül, a kórokozók és kártevők oldaláról újabb kihívások érkeznek, a klímaváltozás pedig rátesz még egy lapáttal. Nem véletlen, hogy a téma a XXXV. Keszthelyi Növényvédelmi Fórumon is központi helyet kapott, a szakemberek a problémák mellett a kivezető utakat is sorra vették.
Gyors kivonás, lassú engedélyezés
Ahogy az agraragazat.hu is megírta, az elmúlt hat évben az EU-ban nem engedélyeztek új szintetikus növényvédő hatóanyagot, miközben 83 hagyományos hatóanyag kivezetése megtörtént. A biológiai készítményeknél ugyan van előrelépés, hiszen 2019 óta 19 biopeszticid kapott engedélyt, de a rendszerből ezek közül is kikerült több. Közben több tucat hagyományos és biológiai hatóanyag ügye vár elbírálásra. A gyártói oldal szerint az engedélyezési gépezet túlterhelt és lassú, ami lefékezi az innovációt. A hazai engedélyezett készítmények a Nébih keresőjében ellenőrizhetők.
Nem egyetlen megoldás viszi el a hátán
A fórumon hangsúlyozták, hogy a növényvédelem jövője nem „csodaszerekre” épül. Az integrált szemléletben egyszerre kell helyet kapnia a biológiai készítményeknek, a hagyományos szereknek, a precíziós technológiáknak, a digitális megoldásoknak és a mesterséges intelligenciának. A környezeti felelősség is egyre hangsúlyosabb, például a növényvédőszer-göngyölegek visszagyűjtésének növelésével.
Hamis szerek: olcsó, de drága lehet a vége
Külön gond a növényvédő szerek hamisítása, európai becslések szerint a piac mintegy 14%-át tehetik ki az ilyen készítmények. Sokszor megtévesztésig hasonlítanak az eredetire, az alacsony ár pedig csábító – de a következmények súlyosak lehetnek: hatástalan védekezés, fitotoxicitás, sőt akár gépkárosodás is.
Új korszak a növényegészségügyben
A növényegészségügyi helyzetet a zárlati károsítók tovább élezik. Felszámolásuk csak gyors bejelentéssel és széles együttműködéssel reális. 2025-ben a szőlő aranyszínű sárgasága lett az egyik legnagyobb ügy. Az amerikai szőlőkabóca terjedésével országos problémává vált. Az intenzív felderítés (szemlecsoportok, drónos vizsgálatok) nyomán mára szinte az egész ország érintett Nógrád kivételével, a hatóság pedig állami védekezéssel és szükséghelyzeti engedélyekkel is segítette a védekezést.
Rugalmasabb szabályozás jöhet?
A fórum üzenete az volt, hogy a folyamatos hatóanyag-kivonások és a növényegészségügyi kockázatok új fényt vetnek a növényvédelem élelmiszerbiztonsági szerepére. Ezt tükrözi a 2025 végén bemutatott uniós omnibusz-csomag is, amely több ponton rugalmasabb megközelítést ígér – többek közt a drónos kijuttatás, a biopeszticidek engedélyezése és az MRL-értékek kezelése terén.
MezőHír Tudástár: Hatóanyag-kivonás – Az EU-ban a felhasználható növényvédő hatóanyagok köre folyamatosan szűkül, miközben az új hatóanyagok engedélyezése lassú. Ez növeli a termelési kockázatot, felértékeli az integrált és biológiai védekezést, és gyors alkalmazkodást kényszerít ki technológiában és szabályozásban is.
